A vrosfejldsi szakaszok szerinti nagyvrostpusok Eurpban dr Jeney
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában dr. Jeney László egyetemi docens laszlo. jeney@uni-corvinus. hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2020/2021, I. félév BCE Geo Tanszék
Fogalmak, információs és módszertani kérdések n Kutatási kérdések 1. Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? 2. Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? 3. Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? n Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése – Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) – Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) jelenkorig n Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: – Népességszám alapján (500 ezer fő felett) – Elővárosok nélkül – Ha valaha elérte ezt a népességszámot
Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása 1. Város történeti népességszáma (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja – Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) – Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is 2. Város jelenkori (2007 -es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer (megszűnt) vagy City Population honlapja
A nagyvárosok átlagos évi népességszámváltozása 1950 -től évtizedenként n n n 1950 -es évek: gyorsabb növekedés 1970– 1990 es évek: fogyó népesség 2000 után: újra növekedés
1950– 1960 n n Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások
1960– 1970 n A fogyás kiterjed Ny-Köz-Eu-ra is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások
1970– 1980 n n A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fro-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek – Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások
1980– 1990 n Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben – Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) – Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások
1990– 2000 n Alapvetően megfordul a kép – K-Köz-Eu csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) – Fejlett Eu-ban néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások
2000 után n n Fejlett Eu: alig van csökkenés K-Köz-Eu: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások
A nagyvárosok népesedésük alapján elkülönülő klaszterei klaszter elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 2 Dublin, Valencia 4 3 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 13 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások
A klaszterek átlagos évi népességszámváltozása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások
A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások
Vizsgálatok megújítása n n n Vizsgált térség: immár egész Európa az Urálig (EU helyett) Vizsgált időszak kierjesztése: 2015 -ig (2007 helyett) Vizsgálatba bevont nagyvárosok száma ugyanolyan módszerrel 59 -ről 99 -re nőtt
A nagyvárosok 1950– 2015 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei klaszter elemszám Nagyvárosok 1 42 Astrakhan, Bucharest, Cracow, Dnipropetrovsʿk, Donetsk, Dublin, Homjelʿ, Izhevsk, Kazan, Kharkiv, Kiev, Krasnodar, Lʿviv, Málaga, Moscow, Mykolayiv, Nizhniy Novgorod, Odesa, Orenburg, Palermo, Penza, Perm, Poznań, Rīga, Rostov-na-Donu, Saint Petersburg, Samara, Saratov, Sevilla, Sofia, Tula, Ulyanovsk, Valencia, Vilnius, Volgograd, Voronezh, Warsaw, Wrocław, Yaroslavl, Zagreb, Zaporizhzhya, Zaragoza 2 15 Amsterdam, Berlin, Birmingham, Dresden, Glasgow, Leeds, Leipzig, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, s-Gravenhage, Sheffield, Vienna 3 31 Athens, Barcelona, Bremen, Brussels, Budapest, Cologne, Copenhagen, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Genoa, Göteborg, Hamburg, Hanover, Helsinki, Lisbon, Łódź, Madrid, Marseille, Milan, Munich, Naples, Oslo, Paris, Prague, Rome, Stockholm, Stuttgart, Turin 4 6 Chişinău, Kryvyy Rih, Lipetsk, Minsk, Ryazan, Ufa 5– 6– 7 1– 1– 1 Belgrade + Tolyatti + Naberezhnyye Chelny Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások
A klaszterek átlagos évi népességszámváltozása Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások
A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások
A klaszterek és súlypontjaik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások
Az európai nagyvárosok átlagos távolsága klasztereik geometriai középpontjaitól cos D = sin j. A sin j. B + cos j. A cos j. B cos (l. B-l. A)
A nagyvárosok a népességszám-változások 5 dimenziós terében mért távolsága a legközelebbi szomszédjuktól klaszterenként cos D = sin j. A sin j. B + cos j. A cos j. B cos (l. B-l. A)
A klaszterek térségspecifikusságának mérése GIS-támogatással Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások
- Slides: 21