A VR zrt keringsi rendszerben raml testfolyadk ktszvet
A VÉR zárt keringési rendszerben áramló testfolyadék kötőszövet sejtes állomány: „alakos elemek” sejtközötti állomány: vérplazma értéke: 40 -50 között diagnosztikus jelentőségű
Vérképző szervek embrionális korban: szikhólyag, máj, lép, vörös csontvelő születés után: vörös csontvelő
Sejtes elemek vörösvérsejtek fehérvérsejtek vérlemezkék eredet: csontvelői őssejtekből
Vörösvérsejtek érés: hemoglobin szintézise sejtmag és sejtszervecskék degradációja (→ „vörösvértest”) alakváltozás: gömb → „fánk” életideje kb. 4 hónap szám: 4, 5 -5 millió/mm 3 feladat: légzési gázok szállítása hemoglobin: 4 alegység összetett fehérje hem: porfirinvázas kb. 15 g/100 ml vér
mioglobin: egy polipeptid-lánc izomban oxigént raktároz
légzési gázok szállítása O 2: vízben rosszul oldódik, hemoglobinnal kb. 70 -szeres mennyiség vehető fel CO 2: plazmában (HCO 3— formájában) kb. 5% hemoglobinhoz kötve kb. 85% fizikailag oldva kb. 10% belső gázcsere külső gázcsere belső gázcsere a CO 2 oldódik H+-ionok a Hb-hoz kötődnek O 2 leválik külső gázcsere H+-ionok leválnak a Hb-ról O 2 leválik CO 2 képződik
Fehérvérsejtek eozinofil bazofil sejtmaggal rendelkeznek amöboid mozgás számuk: 6 -8 ezer/mm 3 feladat: immunitás a) falósejtek (fagociták) endocitózisra képesek granulociták (neutrofil: 50 -70%, bazofil, eozinofil) makrofágok neutrofil makrofág b) nyiroksejtek (limfociták) B-limfocita T-limfocita B-limfocita
Immunitás öröklött/nem specifikus szerzett/adaptív/specifikus mesterséges természetes aktív antigén: minden, ami immunválaszt vált ki vírus, idegen/rákos sejt, makromolekulák, toxinok, pollenek stb. saját-idegen „tanulása”: embrionális korban születés utáni néhány hónapban nyirokszervek: fehérvérsejtek érése, „raktározása” elsődleges: csontvelő, csecsemőmirigy másodlagos: lép, mandulák, máj, nyirokcsomók stb. passzív
Öröklött immunitás evolúciósan ősibb, minden gerincesnél megtalálható, nem antigén-specifikus veleszületett fizikai védelem: bőr hámrétege, nyálkahártyák (légutak, húgyutak, tápcsatorna) humorális (oldott anyaggal történő) védekezés: lizozim, gyomorsav, komplementrendszer, interferonok celluláris (sejtes) immunválasz: fagociták → endocitózis (elpusztulnak → gennyképződés) Szerzett immunitás evolúciósan újabb, antigén-specifikus humorális (oldott anyaggal történő) immunválasz: B-limfociták felelősek érte B: „Bursa (Fabricii)-ekvivalens” szervekben differenciálódnak celluláris (sejtes) immunválasz: T-limfociták felelősek érte T: csecsemőmirigyben (thymus) differenciálódnak
A specifikus immunválasz antigén-prezentáló sejtek (APC) az antigén bekebelezése utáni „bemutatás” (falósejtek, egyes limfociták) T-limfociták T-sejt receptor: a sejt felszínén (MHC-hez kötve) rendkívül variábilis T killer (citotoxikus): az antigént tartalmazó (fertőzött) sejthez kötődik sejtes immunválasz perforin enzim T helper: az antigén felismerése után jelzőanyagokat termel (B-sejt aktiváció)
B-limfociták antitest (immunglobulin) termelés → humorális immunválasz elhelyezkedés: B-sejt felszínén oldott formában az antitest specifikusan kapcsolódik az antigénhez → kicsapódás
A változatosság molekuláris alapja
B-sejtek differenciálódása („klónszelekció”)
Immunmemória kialakulása
Az immunválasz folyamata • az antigén bejut a szervezetbe • a T-limfociták felismerik és beindítják az immunválaszt • a B- limfociták antitesteket termelnek • az antitestek összekapcsolódnak az antigénnel (antigén-antitest-komplex) • a limfociták által termelt jelzőanyagok hatására falósejtek aktiválódnak • a falósejtek bekebelezik és megemésztik a képződött komplexet • a falósejtek elpusztulnak és genny képződik • a T- memória megjegyzi az antigénre jellemző tulajdonságokat • a B- memória megjegyzi az adott antigén elleni antitestre jellemző aminosav sorrendet
Immunitás fajtái más megközelítésben A) passzív nem közvetlenül az a szervezet állítja elő az antitesteket, amelyik használja nem alakul ki immunmemória természetes: magzati élet során Ig. G, anyatejben Ig. A mesterséges: védőoltás (szérum) „passzív transzfer” (csontvelő-átültetés) B) aktív saját immunrendszer „dolgozik” immunmemória kialakulása természetes: T- és B-sejtek, makrofágok, nem spec. immunválasz (az egész) mesterséges: védőoltás (vakcina) Immunbetegségek autoimmun betegségek (saját anyagot ismer fel antigénként)- pl. sclerosis multiplex immunhiányos betegségek – pl. AIDS túlérzékenység: allergia (por, szőr, nehézfémek, pollen, stb. ) Ig. E-hez kötődnek → hízósejt- és bazofil granulocita aktiválás → gyulladás
Vércsoportrendszerek besorolás alapja: vvt. sejtfelszíni antigénjei („vércsoport-antigének”) leggyakoribb: AB 0 és Rh AB 0 vércsoportrendszer: egy gén 3 allélje örökíti 2 antigént kell vizsgálni A B AB 0 vércsoport vörösvértest A B A és B antigén egyik sem anti-B antitest anti-A egyik sem anti-A és anti-B
gyakorlati felhasználás: vérátömlesztés az elnevezés túlzó (kis részletekben zajlik: 1 -1, 5 dl/óra!!) cél: működőképes vörösvértesteknek a beteg szervezetbe juttatása azaz: a donor vvt-je ne legyen kicsapható (az antigénjeit kell nézni) a recipiens vérplazmája ne tudja kicsapni (az antitesteket kell nézni)
AB 0 vércsoport meghatározása gyorsteszt: 1 -1 csepp vér elkeverve vérszérummal B-vérszérum. A-vérszérum (anti-A) (anti-B)
Rh-vércsoportrendszer 1 antigént kell vizsgálni anti-Rh (anti-D) antitest eredendően nincs jelen az Rh- vérben! magzati Rh-összeférhetetlenség (anya Rh-, magzat Rh+)
Vérlemezkék eredet: megakariocitákból „sejttörmelék” sejthártyával körülvéve számuk: 200 – 300 ezer/mm 3 feladat: vérzés csillapítása véralvadás szakaszai: vaszkuláris fázis: érsérülés → simaizom-összehúzódás → érátmérő csökken (beindítja a vérlemezke- és a koagulációs fázist is) vérlemezke fázis: az inaktív vérlemezkék a laphámhoz tapadnak → aktiválódás → további vérlemezkék aktivációja → Ca 2+-felszabadulás → fehér trombus kialakulása
koagulációs fázis: a sérült érből, illetve aktív vérlemezkékből felszabaduló anyagok hatására végbemenő kaszkádfolyamat (véralvadási faktorok) aktív enzimmolekulák száma stb. a kaszkád utolsó lépései: Ca 2+ vérlepény + alakos elemek vörös trombus „takarítás”: plazmin enzim
A véralvadás zavarai A) csökkent véralvadás/ vérzékenység (hemofília) van öröklött formája (X kromoszómához kötött) májbetegségek következménye is lehet kalciumion-hiány, K-vitamin-hiány B) túlzott véralvadás (trombózis) trombus = vérrög háttere: érfal egyenetlensége (érelmeszesedés) véralvadás gátlása: heparin, Ca-ion komplexképzők, Aspirin, stb. plakk: lipid-lerakódás az érfalon (vérlemezkéket aktiválja) embólus: szabadon sodródó trombus
Vérzéscsillapítás kapilláris vérzés: szivárgó vagy csepegő (horzsolások, karcolások) fertőtlenítés (Betadine, jódoldat), fedőkötés vénás vérzés: a sérült ér méretétől függő erősségű, sötétbordó vér a sérült testrész szív fölé helyezése gyengébb vérzésnél fedőkötés, erősebbnél nyomókötés artériás vérzés: pulzáló, élénkpiros vér seb a szív fölé, az artériás nyomópont leszorítása, nyomókötés (először a sebbe!)
KIVÁLASZTÁS cél: ionegyensúly fenntartása (só-és vízháztartás) részfolyamatok: szűrletképzés, aktív kiválasztás, visszaszívás kiválasztó szervrendszer vese velő kéreg vese húgyvezeték húgyhólyag vesemedence húgycső
működési egység: nefron 1: vesetestecske 2: közeli kanyarulatos csatorna 3: Henle-kacs 4: távoli kanyarulatos csatorna 5: gyűjtőcső
szűrletképzés szűrőfelület: kapillárishám alaphártya podociták primer szűrlet: 180 l/nap
visszaszívás, aktív kiválasztás http: //www. biologymad. com/resources/kidney. swf vizelet végső térfogata: kb. 1, 5 l/nap
- Slides: 28