A Vo V projekt mdszertana Adatgyjts s kapcsolattarts

A Vo. V projekt módszertana Adatgyűjtés és kapcsolattartás az elszármazottakkal 2012. 02. 23. Lajosmizse

Az előadás tartalma – amiről szó lesz ¢ ¢ ¢ ¢ A projekt és az elszármazottak Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák A népességcsökkenés lehetséges okai A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka Az elszármazottak beazonosítása Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Kommunikáció és kapcsolatépítés

A Vo. V projekt és az elszármazottak A projekt célja: a célterületként megjelölt 4 település esetében Információs Pontok kiépítése, melyek alkalmasak az elszármazottakkal való intézményes kapcsolattartásra ¢ Az Információs Pontok kiépítése, működtetése, helyenként 250 elszármazottal való kapcsolatfelvétel ¢

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák ¢ ¢ ¢ A népesség fogyása a XXI. Századi Európa jelentős részén általános tendenciává vált. Magyarország: 2000 -ben még 10. 200. 298 fős lakónépesség 2010 -re 9. 985. 722 főre apadt. A népességcsökkenés az időszakon belül 2, 1%. 1980: 10. 709. 000 FŐ! 6, 8% csökkenés 2011 népszámlálás (előzetes): 9. 962. 000 fő

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák ¢ Csongrád megye: 2000: 430. 514 fő, 2010: 421. 827 fő, 2%-os csökkenés

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák ¢ Bács-Kiskun megye: 2000: 547. 954 fő, 2010: 528. 841 fő, 4, 2%-os csökkenés

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák ¢ Jelentős területi különbségek: a legnagyobb népességveszteséget a leghátrányosabb helyzetű kistérségek szenvedték el az elmúlt időszakban (1998 -2008): l l l Kisteleki: 5, 8% Jánoshalmi: 8, 36% Bácsalmási: 9, 78% Sarkadi: 10, 4% Mezőkovácsházi: 15, 4%

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák ¢ Vajdaság A 2002 -es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2. 031. 992 lakosa volt. A 2011 -es népszámlálás adatai szerint, a Tartomány lakossága 1. 916. 889 fő. l A népességcsökkenés 5, 7%-os. l 1960: mintegy 450 ezer magyar, 24% l 2001: 290 ezer magyar, 14%-os arány l

A népességcsökkenés lehetséges okai ¢ Természetes szaporodás és fogyás ¢ Vándorlás Belföldi vándorlások l Nemzetközi vándorlás, migráció l

A népességcsökkenés lehetséges okai - Magyarország ¢ Természetes szaporodás és fogyás l l l Évek óta tartó negatív tendencia: mind országos, mind megyei szinten természetes fogyást tapasztalhatunk Országos szinten évi 30 -40 ezer fővel kevesebb ember születik, mint hal meg 2010 -ben Bács-Kiskun megyében -2. 731 fő, Csongrád megyében – 1. 983 fő volt a természetes fogyás mértéke (a megyei népesség mintegy 0, 5%-a!)

A népességcsökkenés lehetséges okai A vándorlás hatása: némileg ellensúlyozza a természetes fogyást ¢ Országon belüli vándorlás iránya: a kedvezőtlenebb helyzetű térségek felől a kedvezőbb helyzetű térségek irányába ¢ Kisebb települések irányából a városok irányába – ennek ellenkezője ¢

A népességcsökkenés lehetséges okai - Vajdaság Magyarország: bevándorlás Magyarországon című táblázat ¢ Szerbia és Montenegro irányából 1995 és 2007 között 20. 459 fő érkezett Magyarországra (tartózkodási vagy letelepedési engedélyért folyamodó külföldi) ¢

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A magyar lakosság csökkenésének okai a Vajdaság területén – négy kulcsszó: ¢ természetes fogyás ¢ kivándorlás ¢ asszimiláció ¢ szórványhelyzet ¢

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén ¢ ¢ Természetes fogyás: idősödő lakosság – a Vajdaság Európa egyik legidősebb korszerkezetű régiója, az átlagéletkor 40 éven felüli (2002: 43 év) Minthogy a fiatalabbak mobilitása sokszor sokkal magasabb, velük eltűnik a reprodukciós képesség is Csökken a gyermekvállalások és a gyermekek száma Arányaiban nő az idős emberek száma

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén ¢ ¢ ¢ Kivándorlás: a vajdasági népesség annak ellenére csökkent igen jelentősen a két népszámlálás között (2001, 2011) (5, 7%-os csökkenés), hogy a területre jelentős belső vándorlás (menekültek) irányult az elmúlt 2 évtizedben Ez egyben azt is jelzi, hogy a magyar lakosok száma és népességen belüli aránya csökkent a térségben A magyar lakosság részéről a betelepedésre adott egyik válasz: emigráció

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A másik válasz: asszimiláció ¢ A vajdasági magyarság jelentős része kedvezőtlen nyelvi-etnikai helyzetben él. A szórványhelyzet az egyre erősödő identitásvesztés folyamata fele mutat, amely a többségi lakossághoz való asszimilálódás útja ¢

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén ¢ A veszteség vetületei Népességszám l Identitástudat l Gazdasági erő és szerep l Társadalmi szerep és intellektuális súly l

Az elszármazottak beazonosítása ¢ A projekt szándéka, célja Feltérképezni az érintett területekről (Temerin, Óbecse, Ada, Lajosmizse) elszármazott lakosságot l Kapcsolatfelvétel és regisztráció l Folyamatos kapcsolattartás l

Az elszármazottak beazonosítása ¢ Lépések az elszármazottak feltérképezéséhez l l l Adatbázis készítése A közvetlen környezet feltárása a településen – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások Adatgyűjtés, beazonosítás Láncreakció + 1 lépés

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés ¢ Megfelelő adatbázis készítése, a következő javasolt tartalom mentén: l l l l Név, születési név Születési időpont, születési hely Iskolai végzettség, szakképzettség Az emigrációt megelőző lakóhely Az emigráció időpontja Az emigráció oka Jelenlegi lakóhely, tartózkodási hely Jelenlegi foglalkozás

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés l l Az elszármazott társai az emigrációban: kikkel távozott szülőhelyéről, kikkel él ma együtt, vagy közeli kapcsolatban – rokonok, barátok, munkatársak Az otthonmaradt családtagok: kik maradtak a családból az eredeti lakóhelyen/szülőhelyen Kapcsolattartás szintje Elérhetőségek: e-mail, telefon, cím

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés ¢ ¢ ¢ A közvetlen környezet feltárása – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások A közvetlenül ismert esetek feltérképezése, majd újabb esetek feltárása az azonosított személyek segítségével Az elért célszemélyek részletes felmérése mellett rövid felmérés az elszármazott ismeretségi körére vonatkozóan is – elérhetőségek beszerzése

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Láncreakció: az újabb és újabb ismeretségi kör egyre szélesedő adatbázis kiépítését teszi lehetővé ¢ On-line megjelenítés: a projekt honlapján történő regisztrációval ¢ Keresési és kapcsolat-felvételi lehetőségek ¢

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés ¢ + 1 lépés: közösségi oldalak használata: Keresésre, böngészésre l Közös oldalak, klubok létrehozására l IWIW, Facebook, Twitter, stb. l

Kapcsolattartás ¢ Három lehetőség: A projekt honlapjának segítségével l A közösségi oldalak segítségével, a létrehozott klubok segítségével l Az Információs Pontos kapcsolattartó személyeinek segítségével l