A vlsg vge MBA Akadmia Budapest 2009 november

A válság vége? MBA Akadémia Budapest, 2009. november 19. Előadó: Bartha Attila (kutatási igazgató, KOPINT-TÁRKI)

A válságról és a válságra adott állami, vállalati, lakossági reakciókról intézményi közgazdaságtani megközelítésben Új kutatási irányok a válság időszakában ¡ Paradigmatikus alapkérdések a világ, a világ meghatározó gazdaságai, illetve a kis, nyitott gazdaságok szintjén ¡ A válság csatornái ¡ Alkalmazkodás a válsághoz: állami, vállalati, lakossági reakciók ¡ Mi várható a válság után? ¡

Új kutatási irányok a válság időszakában A válságról ¡ A) Gazdaságtörténeti kutatások B) A jelenlegi főáramú közgazdaságtan kereteit feszegető, a pénzügyi mellett a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság dimenzióit előtérbe helyező kutatások ¡ ¡ A válságra adott reakciókról A) Gazdaságpolitikai és szakpolitikai reakciók: makroszintű, nemzetközi és történeti komparatív kutatások ¡ B) Mikroszintű, vállalati reakciók: empirikus adatfelvételek ¡ ¡

Paradigmatikus alapkérdés Megváltoztatják-e az eddig alapvetően érvényesnek tekintett modern közgazdaságtani összefüggéseket a jelenlegi, a válsággal, illetve a válságra adott reakciókkal kapcsolatos kutatások? ¡ ¡ Intuitív válasz: alapvetően nem, de bizonyos stabilitásifenntarthatósági dimenziók előtérbe kerülnek ¡ A világ, illetve a nagy gazdaságok szintjén: globális demográfiai, migrációs és környezeti állapotú kérdések Kis nyitott gazdaságok esetében: sebezhetőség, megtámadhatóság kérdései ¡

A világ és a globálisan meghatározó gazdaságok ¡ Erőforrás-igényesség és erőforrás–korlátok: pénzügyi erőforrás-áramlás (nyersanyagkészletek, valutaárfolyamok, pénzügyi intézményekbe vetett bizalom alakulása) ¡ Fenntarthatóság: demográfiai folyamatok (elöregedés, migráció), „negatív jószágok” (bads) felhalmozása Nemzetközi intézmények válságkezelési kapacitása, válságkezelő lépések hatékonysága ¡

Kis nyitott gazdaságok. Az új EU-tagállamok a válság előtt ¡ Kis, nyitott gazdaságok ¡ Feltételes konvergencia-pályán ¡ Potenciálisan erősen sebezhető gazdaságok

Releváns elméleti, illetve komparatív empirikus megfontolások ¡ ¡ Nyitottság és gazdasági növekedés (Barro 1997, Yanikkaya 2003, Rodrik 2006, Sala-i-Martin 2007) Tőkeáramlás és gazdasági növekedés (Marwah & Lawrence Klein, 1996) Sebezhetőség (W. Johnson 2006, Világbank 2008) ¡

Az országok összehasonlítása l Részben Csaba (2007) és Greskovits (2008) nyomán ¡ Dimenziók: fiskális stabilitás, külső egyensúly, külkereskedelmi versenyképesség, külső forrásokra történő ráutaltság, vállalkozói kapacitás és üzleti környezet állapota, pénzügyi megtámadhatóság, politikai stabilitás ¡ Tipológia 1. GMU-tagok (Szlovénia, Szlovákia) 2. Viszonylag stabil fiskális és külső egyensúlyi helyzetű, kedvező versenyképességű, de az önálló deviza és monetáris politika okán pénzügyileg támadható országok (Csehország, Lengyelország) 3. Gyenge export-versenyképességű, külső tőkebeáramlásra alapvetően rászoruló országok (balti államok, részben Románia és Bulgária) 4. Eladósodott, külső finanszírozásra szoruló, de viszonylag jó export-versenyképességű ország (Magyarország) ¡ ¡

A válság csatornái ¡ ¡ Piacszűkülés (külső és belső piac) Likviditási problémák (pénzügyi rendszer gondjai, vállalkozás-finanszírozás) Általános bizalmi problémák (fiskális és monetáris politika iránt, politikai elit iránt, gazdasági szereplők egymás közötti viszonyaiban) ¡

Lehetséges és alkalmazott válságkezelő lépések Korlátozott a keynesiánus kereslet-élénkítés lehetősége (országonként eltérések a sebezhetőségtől függően) ¡ Drasztikus válságkezelés már nagyon korán lezajlott a vállalati szektorban (már 2008 október- 2009 március között) ¡ ¡ ¡ Állami lépések a rövidtávú finanszírozási, likviditási akadályok enyhítésére Megszorítások voltak/ várhatók az államháztartásban

Mi várható a válság után? Milyen állapotban kerülnek ki a különböző országok a válságból a fiskális stabilitás, a külső egyensúly, a külkereskedelmi versenyképesség, a külső forrásokra történő ráutaltság, a vállalkozói kapacitás, az üzleti környezet állapota és a pénzügyi megtámadhatóság tükrében? ¡ ¡ Okozott-e a válság lényegi törést a társadalmi, illetve a környezeti folyamatokban?

Megtörik-e egy magyar gazdaságpolitikai tradíció? Szélsőséges politikai ciklikusság a fiskális politikában Forrás: PM, Eurostat

A magyar gazdaságpolitikai tradíció: szélsőséges politikai ciklikusság a fiskális politikában Forrás: 1990 -2003 közötti időszakra Kotosz (2006), 2004 -2008 Eurostat alapján saját számítás

Bővül-e a fiskális politika mozgástere? Forrás: Kopint-Tárki, Konjunktúrajelentés 2009/3

Mérséklődik-e érdemben a kamatszint, csökkennek-e a hozamfelárak? Forrás: Kopint-Tárki, Konjunktúrajelentés 2009/3

Magyarország specifikumai, várható kilátásai A 2010 -es kilátásokat alakító tényezők ¡ Paradigmatikus alapkérdések a világ, a világ meghatározó gazdaságai, illetve a kis, nyitott gazdaságok szintjén ¡ A válság csatornái ¡ Alkalmazkodás a válsághoz: állami, vállalati, lakossági reakciók ¡ Mi várható a válság után? ¡

A 2010 -es magyar gazdasági kilátásokat alakító fő tényezők ¡ Lassan lecsengő nemzetközi válság ¡ Szűk fiskális politikai mozgástér ¡ ¡ ¡ Javuló monetáris kondíciók Továbbra is nyomott belföldi kereslet Megoldatlan strukturális kockázatok tömkelege (alacsony hosszútávú növekedési trendérték) ¡ A választási ciklikusságból adódó potenciális kockázatok

Javuló, de még mindig igen rossz gazdasági közérzet 2009 végén Forrás: Kopint-Tárki, TÁRKI

A pillanatnyilag érzékelt helyzet még mindig sokkal rosszabb, mint a válság előtt Forrás: Kopint-Tárki, TÁRKI

Növekvő bizakodás a kilátásokkal kapcsolatban, főként a feldolgozóipari vállalatoknál, a lakosságnál lényegesen kevésbé Forrás: Kopint-Tárki, TÁRKI

Kedvezőbb világgazdasági kilátások

Bár szerény mértékben, de ismét növekszik a nemzetközi kereskedelem

Pozitívba váltó növekedés az Eurózóna fő gazdaságaiban

Javuló növekedési trendek, kilátások az új EU-tagországokban is

A második negyedévtől mérséklődő csökkenés a magyar gazdaságban is

Nyomott belföldi kereslet, csökkenő reálkeresetek és még jobban visszaeső fogyasztás

Romló munkaerőpiaci helyzet

Lassan mérséklődő infláció

A magyar gazdasági pálya és az euró bevezetése ¡ Az euró bevezetését kísérő viták Magyarország és Szlovákia: egy kellemetlen összehasonlítás ¡ ¡ ¡ Növekedési pályák Foglalkoztatási trendek Fiskális és monetáris szempontok Kell az intézményi horgony, de „új társadalmi szerződésre” is szükségünk van

Az euró bevezetését érintő empirikus, gazdaság- és társadalompolitikai dilemmák ¡ „Lassítja a reálkonvergenciát” („deflációs gödör”) ¡ Elveszi az önálló monetáris politikai mozgásteret „Erőltetett” fiskális kiigazítást kényszerít ki (ami hosszútávon nem fenntartható) ¡ Rombolja a vállalatok versenyképességét /bér- és költség-alkalmazkodási lehetőségeit/ ¡ Túlzott társadalmi áldozatvállalással jár (növeli a szegények arányát, az egyenlőtlenségek mértékét) -----------------------------¡ Nem dilemma: kisebb sebezhetőség válságok idején ¡

Euró nélkül versus euróval: Magyarország és Szlovákia pályája ¡ Gazdasági növekedés és fejlettség, közeledés az EU-átlaghoz Kamat- és árfolyam-alakulás, deviza-hitelek terjedése ¡ ¡ Államháztartási egyenlegek (szerkezeti kérdések) ¡ Vállalati teljesítmények Társadalmi és területi egyenlőtlenségek, szegénység -----------------------------Alkalmazkodási képesség és áldozatok a jelenlegi válság időszakában ¡ ¡ ¡ Pozitív külső intézményi horgony

Rendre magasabb növekedés Szlovákiában Forrás: Statisztikai hivatalok, Kopint-Tárki előrejelzés

Folyamatos reál-konvergencia Szlovákiában, megtorpanás Magyarországon Forrás: Eurostat

Magasabb foglalkoztatási arány Szlovákiában Forrás: Eurostat

Magasabb munkanélküliség Szlovákiában, de folyamatosan csökkenő különbségekkel Forrás: Eurostat

Növekvő kamatkülönbözet a két ország között

Magyarázat az eltérő fiskális politika? Az EU-csatlakozás idejére gyors kiigazítás Szlovákiában Forrás: Eurostat

Drámaian széttartó adósságpályák Forrás: Eurostat

Konklúzió helyett: hasonlóságok és különbségek ¡ Hasonló örökölt egyenlőtlenségek, társadalmi feszültségek ¡ Nagyobb stabilitás és gyorsabb növekedés Szlovákiában ¡ Az euró gyorsabb bevezetése nem okozott addicionális szerkezeti problémákat, inkább bővítette az azok megoldásához szükséges fiskális eszközöket ¡ Szemben Magyarországgal, a válság idején Szlovákiában lehetséges volt anticiklikus gazdaságpolitika folytatása

Köszönöm a figyelmet! attila. bartha@kopint-tarki. hu Budapest, 2009. november 19.