A vlsg kezelse a vilgban s Magyarorszgon 47

„A válság kezelése a világban és Magyarországon” 47. Közgazdász-vándorgyűlés 2009. szeptember 24. és 26. Zalakaros A foglalkoztatás alakulása az EU-ban és hazánkban, új tendenciák Belyó Pál 1

A magyarországi foglalkoztatási ráta uniós jellemzőkhöz viszonyított változásai az 1997 -2007. közötti években 2

A foglalkoztattak számának változása több tényező együttes hatásának eredője. Ez főként az alábbi faktorokkal hozható kapcsolatba: ¡ ¡ ¡ a munkaképes korú lakosság számának változásával, a gazdaságilag aktívak, illetőleg nem aktívak arányának módosulásával, és a munkanélküliek számának az alakulásával. 3

„A legtöbben azért szalasztják el a lehetőséget, mert az overálban van és munkának látszik” Thomas Alva Edison 4

Az uniós tagországok 2007. évi foglalkoztatási ráta szerinti rangsora (15 -64 éves lakosság száma = 100) 5

Külföldi munkaerő-állomány az összes foglalkoztatott arányában (%) 2008 1995 2000 2004 Magyarország 0, 5 0, 8 1, 4 0, 8 Finnország 1, 1 1, 6 1, 9 1, 8 Csehország 2, 2 2, 0 2, 1 1, 2 Dánia 3, 0 3, 4 3, 9 4, 6 Egyesült Királyság 3, 4 4, 0 5, 2 7, 8 Franciaország 6, 2 6, 0 5, 6 5, 2 Németország 6, 0 8, 8 9, 1 8, 5 USA 9, 7 13, 0 14, 8 . . Forrás: OECD Employment Outlook 2004 adatbázisa alapján 6

Munkaerő-mobilitási adatok (az összes foglalkoztatott arányában, %-ában, 2005) Forrás: Eurostat adatbázisa alapján http: //epp. eurostat. ec. europa. eu/portal/page? _pageid=1090, 30070682, 1090_33076576&_d ad=portal&_schema=PORTAL 7

A részidős foglalkoztatás aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, % Forrás: OECD Employment Outlook 2007 adatai alapján 8

A részmunkaidőben foglalkoztatottak részarány változása 9

Nemzetközi makro-körkép (százalék - 2009. július) *év/év Forrás: EUROSTAT 10

Nemzetközi makro-körkép - folytatás (százalék – 2009. július) *év/év Forrás: EUROSTAT 11

A 25 év alatti lakosság munkanélküliségi rátáinak változásai 12

Az idősebb (55 -64 éves) munkavállalók foglalkoztatási rátájának változásai 13

„A munkanélküliség 100 százalékos, ha Te vagy munka nélkül” egy ismeretlen 14

A tartós (vagy hosszú távú) munkanélküliek aránya 15

A munkájukat abbahagyók (nyugdíjba vonulók) átlagos életkora (év) 16

a „megújítható növekedés” jövőbeni esélyei Az új gazdaságnövelési stratégia három pillére ¡ a kutatás-fejlesztés (röviden K+F), továbbá az innovációs tevékenység hatékonyságának a növelése; ¡ az anyag és energiaigényesség csökkentése, és ¡ a foglalkoztatás bővítése, az átlagos uniós foglalkoztatási ráta mielőbbi megközelítése. 17

A foglalkoztatás növelés hosszú távú céljainak meghatározása során figyelemmel kell lennünk : ¡ ¡ ¡ az ország demográfiai folyamataira (például a népesség szám változásaira, kor és nemenkénti összetételére, képzettségi, területi, esetlegesen etnikai és egészségügyi szerkezetére), általános versenyképességi szempontokra (például a termelékenység, bér és adóterhek változási arányaira), a gazdasági növekedés potenciáljának a fenntarthatóságára (például a termelői, szolgáltatói kapacitások bővítési és modernizációs szükségleteire, a lakókörnyezet fenntarthatóságára, a belső és külső fogyasztói kereslet változásaira), életszínvonal politikai összefüggésekre (például a foglalkoztattak ösztönzöttségének a növelésére, az eltartottak számának változásaira, a társadalmi és egyéni szükségletek arányaira), a lakosság általános képzettségi színvonala növelésének, a gazdasági-társadalmi szükségletei kielégítésének, továbbá a termelő (szolgáltató) kapacitásokhoz szükséges munkaerő szakmai összetételének a minél teljesebb kielégítési szempontjaira, stb. 18

Az egy órára jutó bérköltség nagysága és változási üteme (euró/óra, illetve változási százalék) 19

A havi munkaerő költség adatok 2006. évi uniós rangsora (euró/hó) 20

Az összes bér- és kereset teljes munkaerő költséghez viszonyított aránya (2006. évben, összes munkaerő költség = 100) 21

A 2005. évi Európai Tanácsi értekezlet gazdaságpolitikai iránymutatása (ún. Win Kok jelentés - 2004) nyolc pontban: ¡ ¡ ¡ ¡ teljes foglalkoztatás, a munka minőségének a javítása, a szociális kohézió erősítése; a munka életciklus alapú megközelítésének elősegítése; a munkavégzés vonzóvá és kifizetődővé tétele; a munkaerő-piac igényeinek az összehangolása; rugalmasság és biztonság megteremtése a munkaerő-piacon; foglalkoztatás-barát munkaerőköltség-fejlesztés biztosítása; humán-erőforrás befektetések fokozása; képzési rendszerek új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása. 22

„ha egy közgazdász biztosan látja egy probléma megoldását, ugyanolyan biztos lehet abban, hogy téves. ” H. A. Innis amerikai közgazdász 23

A magyarországi foglalkoztatottság alakulásáról 24

A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók létszámának változása 2009. első. félév (előző év azonos időszaka=100) 25

A magyar kormányzati foglalkoztatáspolitikának az uniós irányelveknél reálisabb céljai: ¡ ¡ a gazdasági aktivitás növelése; a foglalkoztatás bővítése, több munkahely létesítésével * a munkaerőpiacra való be- és visszalépés segítése; a munkavállalás esélyegyenlőségének mindenki számára való biztosítása. Mindennek érdekében: ¡ ¡ ¡ az aktivitás területi különbségeinek a csökkentése; a kereslet-kínálat összhangjának a megteremtése; a foglalkoztatás és képzés közötti összhang erősítése * A válság éveiben ezt értelemszerűen a meglévő munkahelyek megőrzésének célja váltotta fel. 26

Egy lehetséges több pilléres magyar foglalkoztatási politika kialakítása*: ¡ ¡ az első pillért a piacgazdasági viszonyok között hatékonyan alkalmazott, de megfelelő oktatási (képzési) és foglalkoztatás ösztönző adó és járulék politikával kiegyenlített, a keresleti-kínálati viszonyok mellett működtetett üzleti foglalkoztatás politika jelentheti; a másik pillért a nonprofit szektorban működtetett, meghatározott hátrányos csoportok foglalkoztatásának növelése céljával létrehozott és koncentrált állami támogatásban részesített szervezetek és szövetkezetek létrehozása képezheti *Történelmi és nemzetközi tapasztalatok, valamint számos helyi (kistérségi, kistelepülési) foglalkoztatás növelő kezdeményezés példája alapján javasolható 27

A foglalkoztatottság alakulásának becslése a válság hatására ECOSTAT előrejelzések: Két módszerrel történt becslések eredményeként mintegy 150 -160 ezer fővel csökkenhetne a válság hatására a foglalkoztatottság ¡ ÁKM-en alapuló modell ¡ Vállalati on-line panel becslése De a kormányzati munkahelymegóvó támogatások eredményeként 100 -110 ezerre becsülhető a foglalkoztatottság visszaesése 28

ún. foglalkoztatási multiplikátor- technika kimutatja a végső kereslet egyes összetevőinek (fogyasztás, beruházás, export) kihatását, valamint segítségével elkülöníthetők a közvetlen és a közvetett (átgyűrűzésekből adódó) hatások is. Az alapgondolat nem sokban különbözik a hagyományos kibocsátás-multiplikátor kiszámításától. 29