A villamos v Ksztette Szab Lszl A Villamos

A villamos ív Készítette: Szabó László

A Villamos ív keletkezése • A nagy-, és kisfeszültségű áramkörök áramának illetve zárlati áramának megszakításakor a kapcsolók érintkezéseinek bontása után villamos ív keletkezik. • Az ív a két fémelektróda, a pozitív anód és a negatív katód között ég. • A villamos ív a gázkisülések egyik fajtája. • Ha két elektróda közötti gázban - például a levegőben - áram folyik, akkor gázkisülésről beszélhetünk.

Villamos ív tartományainak jelleggörbéje

Villamos ívek tartományai • • • Sötét élőkisülés: 10 -12…. 10 -6 A és 1000 V Átmeneti tartomány: 10 -6…. 10 -2 A és 200 V - 40 V Villogó kisülés: 0. 1 -1 A és 40 V – 100 V Kisáramú kisülés: 1 - 300 A és 100 V - 30 V Nagyáramú kisülés: 300 A-től 20 V - 30 V 104 A-től ism. Nő a fesz.

A villamos ív jellemzői • A katód felöli térrészre jutó feszültség kicsi 5… 20 V • Ívoszlop áramerőssége nagy 104 A/cm 2 • Az áramerősség nagyobb mint 1 A • A katód hőmérséklete: 2000… 3000 0 C • Az ívoszlop hőmérséklete: 5000… 12000 0 C

A villamos ív fenntartásához szükséges feszültség

Az egyenáramú ív • Az áramkört megszakító kapcsoló kikapcsolásakor az érintkezők között keletkezik az ív. • Az ív akkor szűnik meg amikor az indukált feszültségesés tartósan negatív lesz. • Nehezebb oltani az ívet mint váltakozó áramnál mert itt nem alszik ki magától.

A villamos ív dinamikus jelleggörbéje

A váltakozó áramú ív • Az ív akkor gyullad ki amikor a tápfeszültség a gyújtási feszéltségnél nagyobb lesz. • Az ív akkor alszik ki amikor a tápfeszültség a kialvási feszültség értéke alá esik. • A váltakozó áramú ív minden periódusban 2 -szer alszik és gyullad ki. • Néhány ezredmásodperc után újra gyullad. • Váltakozó áramnál nem eloltani kell az ívet hanem az újra gyulladást kell megakadályozni mert ez jelentősen egyszerűbb.

A villamos ív oltási módszerei • Szilárd anyagok: kis- és középfeszültségű olvadóbiztosítókban alkalmazzák. – Szigetelőanyag fal: mágneses vagy egyéb fúvás kényszeríti az ívet és ezzel hűti azt. – Gázfejlesztő anyagok: melyekből az ív hatására gáz lesz és így hűti. • Folyadékok: olaj esetében elsősorban nem a jó szigetelőképesség a döntő hanem az ív hőhatására az olajgőzből keletkező hidrogén jó hővezető képessége. Hátránya az olaj gyúlékonysága.

• Gáznemű anyagok – Légköri nyomású levegő: csak kisfeszültségen alkalmazzák mert itt elérhető csak a megfelelő nagyságú megszakító képesség. – Nagynyomású levegő: önmagában is nagyobb ívfeszültséget tesz lehetővé, a megszakítóban a nagynyomású levegő sebesebben áramlik így nyújtja és hűti az ívet. – Vákuum: a légritka tér miatt töltéshordozók csak az elektródokból léphetnek ki, ezért az ívet kedvező körülmények között lehet oltani. Előnyös a nagy szigetelési szilárdság is.

– SF 6(kén - hexafuorid): a levegőnél jobba szigetelési és hővezetési tulajdonsága. Nagy hőmérséklet hatására elbomlik és elektronegatív tulajdonságokat mutat. • Ezekkel a megoldásokkal oltják és akadályozzák a villamos ív újragyulladását, mint egyen mint váltakozó áram esetén. Köszönöm a figyelmet!