A vilggazdasgtan helyzete s kiltsai 2012 ben Globalizci

A világgazdaságtan helyzete és kilátásai 2012 -ben Globalizáció

Mi a világgazdaság? • a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összessége • kialakulása: a nemzetállamok közötti kereskedelem megindulásával egyidőben (Nyugat-Európa: XV-XVI. század) • a fogalom földrajzi és tartalmi értelemben is folyamatosan változik, gazdagodik:

Mi a világgazdaság? - földrajzi → új nemzetállamok bekapcsolódása a nk-i munkamegosztásba - tartalmi → a nemzetközi munkamegosztás új formái jelennek meg • világméretű áru-, szolgáltatás-, tőke- és munkaerőpiac • liberalizáltsága, integráltsága földrajzilag eltérő, de egyre erősödik

A világgazdaság helyzete és kilátásai 2012 -ben

A világgazdasági növekedés üteme • a válság előtti 20 évben gyorsult: 1988 -1997: 3, 4%; 1998 -2006: 4, 2% de: 2006 óta a növekedés üteme lassul • 2008 vége-2009 eleje: brutális recesszió • 2009 közepe-2010 közepe: törékeny és egyenlőtlen növekedés a fiskális ösztönző intézkedések következtében • 2010 közepétől: a világgazdasági növekedés újra lelassul a növekvő költségvetési hiány és államadósság miatt megszorító intézkedések bevezetésére kerül sor

A válság hatása a fejlett országokra • jelentős gazdasági visszaesés (2009: -4%) • a GDP-növekedés a válság utáni fellendülés időszakában is alacsony (2010: 2, 7%) • tartós foglalkoztatási válság (munkanélküliségi ráta: 8, 6%) → stagnáló jövedelmek, gyenge kereslet • mindezek és a foganatosított megszorító intézkedések 2011 -ben a gazdasági növekedés további lassulását eredményezték

Gazdasági növekedés az uniós országokban (2010 Q 4 -2011 Q 3)

• az EU 27 munkanélküliségi rátája 9, 9%, míg az euróövezeté 10, 4% volt 2011 decemberében • a legmagasabb a munkanélküliségi ráta Spanyolországban (22, 9%), Görögországban (19, 2%) és Litvániában (15, 3%) – Magyarország (10, 9%)

Az Egyesült Államok államadóssága (1992 -2011)

A válság hatása a fejlődő országokra • mérsékelt gazdasági visszaesés (2009: 2, 4%) • a válságot követő gazdasági fellendülés stabil (2010: 7, 5%) • a foglalkoztatás válság utáni fellendülése sokkal erőteljesebb, mint a fejletteknél • 2011 közepétől lassuló gazdasági növekedés (ok: a fejlett országok gyengébb kereslete, csökkenő nyersanyagárak) • a jövőben a világgazdasági növekedés motorjai maradnak (elsősorban Kína, India, esetleg Brazília)

Hosszú távú munkanélküliség a fejlett és fejlődő országokban

Kilátások 2012 -re • a világgazdaságot újra globális visszaesés fenyegeti • a legégetőbb problémát a magas munkanélküliség és a gazdasági növekedés mértékének csökkenése jelenti, elsősorban a fejlett országokban • a fejlődő országok várhatóan továbbra is a világgazdaság motorjai maradnak, de gazdasági növekedésük lelassul a fejlett országok gyengeségei miatt

Világkereskedelem • a gazdasági növekedés fontos tényezője a külkereskedelem (különösen az export) • 1988 -1997 között 7%, 1998 -2006 között 6, 6%-kal bővült, tehát kétszer olyan gyorsan, mint a világtermelés • a válság hatására volumene nagymértékben csökkent, de 2009 II. negyedévétől lassú növekedés figyelhető meg (elsősorban a feldolgozóipari termékek kereskedelmében nagy részaránnyal rendelkező ázsiai fejlődő országoknak köszönhetően)

Világkereskedelem • 2010 második felétől a volumennövekedés dinamikája csökken, ami a jövőben is folytatódni fog oka: az alacsony világgazdasági növekedés • a fejlődő gazdaságok kereskedelmi volumene 2010 -re elérte a válság előtti szintet, a fejlett országoké még nem • a fejlődő országok világkereskedelmi szerepe a jövőben is növekedni fog (1995 és 2010 közt részesedésük már 28, 5%-ról 41, 2%-ra nőtt) ok: gyors ipari növekedés

Nyersanyagárak fémek, mgazd-i termékek, kőolaj • 1988 és 1997 között mérsékelten (0, 6%-kal), 1998 és 2006 között azonban jelentősen (11%-kal) emelkedtek • a válság hatására a nyersanyagárak összeomlanak, ezt követően nagymértékű ingadozás figyelhető meg - 2009 március-2010 eleje: árnövekedés - 2010 eleje -2010 közepe: árcsökkenés - 2010 közepe-2011 közepe: árnövekedés - 2011 közepe- : árcsökkenés

Nyersanyagárak • 2012 -ben a nyersanyagok ára feltehetően tovább mérséklődik okok: a nyersanyagok iránti csökkenő globális kereslet az alacsony világgazdasági növekedés • ugyanakkor az árak ingadozásának kockázata a pénzügyi tényezők miatt (pl. USD árfolyamának ingadozása) magas

Globalizáció, kölcsönös függőségek a világgazdaságban

A gazdasági globalizáció értelmezése • a világgazdaság egyre több országra kiterjedő szerves rendszerré formálódásának folyamata - a gazdasági kapcsolatok és gazdasági folyamatok egyre sokfélébbek és egyre több országra kiterjednek - az egyes országok, világgazdasági szereplők közötti kölcsönös, aszimmetrikus interdependenciák intenzitása fokozódik ok: gazdasági folyamatok és gazdasági viszonyok transznacionális jellegűvé válása

A gazdasági globalizáció értelmezése Transznacionálissá váló gazdasági folyamatok • termelési folyamat • a termelési tényezők újratermelődése • a fogyasztás • információáramlás • pénzügyi folyamatok

A gazdasági globalizáció értelmezése Transznacionálissá váló gazdasági viszonyok • nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás viszonyai • nemzetközi tulajdonviszonyok • a globális jövedelemelosztás viszonyai →a szoros értelemben vett gazdasági függetlenség illetve szuverenitás nem létezik → egyes országok domináns pozícióba kerülnek, mások tartósan alárendelt, sebezhető pozícióba jutnak

A globalizáció fő mozgatóerői • a kommunikációs és információs technológia fejlődése → „a távolság halála” • a transznacionális társaságok (multik) tevékenysége: globális üzletpolitikát folytatnak • a korábban elszigetelt országok világgazdasági nyitása • a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése (kereskedelem, tőkeforgalom) • a nemzetközi pénzpiacok fokozódó összefonódása

A globalizációs folyamat hatásai • sokrétűek (pozitívak, negatívak egyaránt) • növekszik a nemzetközi tényezők befolyása a gazdaságra → a kormányzati politika hatásköre csökken • új lehetőségek egyes országok fejlődése számára • az általános emberi jogok globalizálódása • a globális folyamatokból való kimaradás nem jelent reális alternatívát → a változó világgazdasági körülményekhez igazodni kell

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai • 1. a nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája - a működőtőke-áramlások nyomán → függőség a tőkét exportáló és a tőkét befogadó ország között • 2. aszimmetriák a nemzetközi kereskedelem, a szolgáltatások nemzetközi forgalma és a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban - a relációs szerkezet aszimmetriája → keresk-i kapcsolatok szélesítése - áruszerkezeti aszimmetria → exportdiverzifikáció

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai • 3. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái – finanszírozási függőség – nemzetközi monetáris viszonyok aszimmetriái • 4. A technológiai interdependenciák aszimmetriái - a technológiát fejlesztő és adaptáló országok között - leküzdése: hosszú és nehéz folyamat (oktatás fejlesztése)

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai • 5. A munkaerő-áramlás aszimmetrikus nk-i szerkezete - a munkaerőt kibocsátó ill. azt felvevő fogadó országok között • 6. Aszimmetrikus nk-i információáramlás