A vilggazdasg kialakulsa s jelenlegi trszerkezete dr Jeney

A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Gazdaságföldrajz n E. fsz. IV. ea, kedd 9. 50– 11. 20 Összesen 12 alkalom n Számonkérés: írásbeli vizsga n A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom n n – 2 óra elmarad: október 28. , november 11. – Elméleti tesztkérdések az órák anyagából (70 p) – Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30 p) – Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. NGM, Budapest pp. 329– 363. – http: //jeney. web. elte. hu/15 kulturregiokgazdfoldrajza. pdf – Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45– 93.

A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei

A világgazdaság főbb elméleti kérdései n n A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), 2015. Forrás: Worldmapper Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern vilgazd. megjelenése vitatott: 1. Vagy: XV–XVI. sz. : nagy földrajzi felfedezések 2. Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz. : klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor n Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség – Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ – Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $ n n n Információs társadalom (internet) karavánutak (Poszt)modern tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok

A világgazdaság főbb elméleti kérdései n Egyetemesség – Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) – Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac hamis n Több szereplős rendszer – – – Nemzetgazdaságok Transznacionális vállalatok (tnc) Integrációs szervezetek

Világgazdaság fogalma n Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége – Erőforrások hatékonyabb felhasználása – Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) – Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat n n Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is

A világgazdasági centrum– periféra viszony főbb jellemzői

Wallerstein: centrum – periféria elmélet n Vilgazd: szerves egészet alkot meghatározott struktúra – Szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) – Több dimenzióban: gazdasági és politikai meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát n Wallerstein: centrum– periféria viszonyrendszer – A társadalmi-gazdasági struktúra szélső alkotóelemei, ill. köztük kialakult viszony

Centrum–Periféria n Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett – De viszonyrendszer kiteljesedése csak később n Nem predesztináció – Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el (pl. Egyiptom, Mezopotámia) – Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia) n Leszakadás koronként más és más következményekkel – Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó (azóta nagy jelentőségű)

Centrum–Periféria n Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata – Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén – Félperiféria: belső peremen – Periféria: külső peremen n Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök nemzetgazdaságok specializációja világméretű munkamegosztás kölcsönös függőség (interdependencia) De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő aszimmetrikus kapcsolatrendszer sajátos gazdasági nagytérség Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik a világgazdaság térszerkezete is

Világ gazdaságföldrajzi tagolódása n Klasszikus: 5 kontinens – Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia n Világgazdasági helyzet: 3 (vagy 2) egység – Centrum, Félperiféria, Periféria (vagy Észak és Dél) n Világgazdasági erőterek: 3 egység – Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet n Kultúrrégiók Világgazdasági helyzet Centrum Félperiféria Periféria Világgazdasági erőterek Nem Amerika Európa-Afrika Távol-Kelet egyértelmű Ausztrália Kelet-Ázsia Észak-Amerika. Európa Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Trópusi Afrika Dél-Ázsia Észak- és Belső-Ázsia