A vilg fldrajzi tagoldsa a vilggazdasg elmleti krdsei

A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A világ regionális földrajza n n C 202, szerda 11. 40– 13. 10 Összesen 12 alkalom – 3 óra elmarad: március 15. (nemzeti ünnep), április 19. (tavaszi szünet), május 3. (kassai terepgyakorlat) n Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban – Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70 p) – Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30 p) n n A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom – JENEY L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: JENEY L. – KULCSÁR D. – TÓZSA I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329– 363. – http: //jeney. web. elte. hu/15 kulturregiokgazdfoldrajza. pdf – BRADSHAW, M. – DYMOND, J. – WHITE, G. – CHACKO, E. 2011: Contemporary World Regional Geography. 4 th Edition. – Mc. Graw-Hill

A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei 3

A világgazdaság kialakulása, szereplői n n Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern vilgazd. megjelenése vitatott: 1. Vagy: XV–XVI. sz. : nagy földrajzi felfedezések 2. Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz. : klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor n Több szereplős rendszer – Nemzetgazdaságok – Transznacionális vállalatok (tnc) – Integrációs szervezetek

Világgazdaság fogalma n Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége – Erőforrások hatékonyabb felhasználása – Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) – Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat n n Világgazdaság > világpiac: nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is

Egyetemesség, de sokszínűség n Egyetemesség – Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) – Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac hamis n Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség – Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ – Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $ n n n Információs társadalom (internet) karavánutak (Poszt)modern tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), 2015. Forrás: Worldmapper

A világgazdasági centrum–periféra viszony főbb jellemzői 7

Wallerstein: centrum – periféria elmélet n Vilgazd: szerves egészet alkot meghatározott struktúra – Szélső pólusai: centrum és periféria (történelmileg változó formájú, de újratermelődő) – Több dimenzióban: gazdasági és politikai meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát n Wallerstein: centrum– periféria viszonyrendszer – A társadalmi-gazdasági struktúra szélső alkotóelemei, ill. köztük kialakult viszony

Centrum–Periféria n Már a világgazdaság (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett – De viszonyrendszer kiteljesedése csak később n Nem predesztináció – Történelem során több centrum jött létre, és süllyedt el (pl. Egyiptom, Mezopotámia) – Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É -Am, Japán, DK-Ázsia) n Leszakadás koronként más és más következményekkel – Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó (azóta nagy jelentőségű)

Centrum–Periféria n Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata – Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén – Félperiféria: belső peremen – Periféria: külső peremen n Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök nemzetgazdaságok specializációja világméretű munkamegosztás kölcsönös függőség (interdependencia) De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő aszimmetrikus kapcsolatrendszer sajátos gazdasági nagytérség Egyes világgazdasági erőterek egymáshoz való viszonya is változik a világgazdaság térszerkezete is

Világ gazdaságföldrajzi tagolódása n Klasszikus: 5 kontinens – Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia n Világgazdasági helyzet: 2 (Brandt-vonal) vagy 3 egység – 2: Észak és Dél vagy Centrum; 3: Félperiféria, Periféria n Világgazdasági erőterek: 3 egység – Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet n 10 kultúrrégió Világgazdasági helyzet Amerika Centrum Észak-Amerika Félperiféria Latin-Amerika Periféria Világgazdasági erőterek Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet Ausztrália Európa Kelet-Ázsia Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Trópusi Afrika Dél-Ázsia Észak- és BelsőÁzsia