A vilg fldrajzi tagoldsa a vilggazdasg elmleti krdsei

A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A világ regionális földrajza n n S I. ea, szerda 11. 40– 13. 10 Összesen 13 alkalom – 1 óra elmarad: április 4. (tavaszi szünet) n Tematika: – – n Világgazdaság fogalma, térszerkezete Centrumtérségek: Észak-Amerika, Kelet-Ázsia Félperifériák: Latin-Amerika, Iszlám Világ, Délkelet-Ázsia Perifériák: Észak-Ázsia, Dél-Ázsia, Trópusi-Afrika Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban – Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70 p) – Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30 p)

Felhasználható irodalom n n A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom – JENEY L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: JENEY L. – KULCSÁR D. – TÓZSA I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329– 363. – http: //jeney. web. elte. hu/15 kulturregiokgazdfoldrajza. pdf – TÓTH J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45– 93.

A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei 4

A világgazdaság kialakulása, szereplői n n Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern vilgazd. megjelenése vitatott: 1. Vagy: XV–XVI. sz. : nagy földrajzi felfedezések 2. Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz. : klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor n Több szereplős rendszer 1. Nemzetgazdaságok 2. Transznacionális vállalatok (tnc) 3. Integrációs szervezetek

Világgazdaság fogalma n Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége – Erőforrások hatékonyabb felhasználása – Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) – Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat n n Világgazdaság > világpiac: utóbbi nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: utóbbi etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is

Egyetemesség, de sokszínűség n Egyetemesség – Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) – Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac hamis n Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség – Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ – Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $ n n n Információs társadalom (internet) karavánutak (Poszt)modern tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), 2015. Forrás: WORLDMAPPER

A világgazdasági centrum–periféra viszony főbb jellemzői 8

Wallerstein: centrum–periféria elmélet n Vilgazd: szerves egészet alkot meghatározott struktúra – Wallerstein: centrum–periféria viszonyrendszer – A társadalmi–gazdasági struktúra szélső alkotóelemei, ill. köztük kialakult viszony – Szélső pólusai: centrum és periféria – Több dimenzióban: gazdasági és politikai meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát n Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata – Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén – Félperiféria: belső peremen – Periféria: külső peremen

Centrum–Periféria n Nem predesztináció – – – n Újratermelődő, de történelmileg változó formájú Már a vilgazd (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett De: viszonyrendszer kiteljesedése csak később Történelem során több centrum süllyedt el (Egyiptom, Mezopotámia) Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia) Vilgazd-i erőterek viszonya egymáshoz, a vilgazd térszerk-e: változó Leszakadás koronként más és más következményekkel – Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó: azóta nagy jelentőségű – Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök nemzetgazdaságok specializációja világméretű munkamegosztás kölcsönös függőség (interdependencia) – De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő aszimmetrikus kapcsolatrendszer sajátos gazdasági nagytérség

Világ gazdaságföldrajzi tagolódása n Klasszikus: 5 kontinens – Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia n Világgazdasági helyzet: 2 (Brandtvonal) vagy 3 egység – 2: Észak és Dél vagy 3: Centrum, Félperiféria és Periféria n Világgazdasági erőterek: 3 egység – Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet n 10 kultúrrégió Világgazdasági helyzet Amerika Centrum Észak-Amerika Félperiféria Latin-Amerika Periféria Világgazdasági erőterek Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet Ausztrália Európa Kelet-Ázsia Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Trópusi Afrika Dél-Ázsia É- és Belső-Ázsia

A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója 12

Világgazdasági centrumtérségek alternatív elnevezései n Első Világ – Hidegháborús elnevezés elavult: (főleg a Második Világ elavult) n Gazdag Észak, Globális Észak – W. Brandt német kancellár , 1980 -as évek: Brandtvonal – Észak-Ázsia gazdag? – Ausztrália északi? n Triád – Ausztrália helye? n Magas jövedelmű országok (Világbank, IMF) – Évente változó n Fejlett világ

Centrumok hasonlóságai n n Fejlettsége: kor élvonalában Fejlődése autonóm és szerves – Önkorszerűsödés: rendszer belső szerkezetéből népesség belső motiváltságából ered – Természeti és társadalmi törvények felismerése új erők magukhoz ragadása szükségletek kielégítésének egyre magasabb állapotát biztosítják

Világgazdasági centrumtérségek közötti különbségek szempontok előzmények Európa Kelet-Ázsia fejlett kultúrák É-Amerika elmaradott törzsi kultúrák görög–római előzmények többezer éves civilizációk nagy földrajzi felfedezések, Ny. Eu elzárkózás (Kína: félgyarmat) gazdasági erőtér Európa – Afrika Távol-Kelet siker-ágazatok élelmiszerip. gépgy (autó) gyógyszerip. csúcstechnológiai ipar (szgép, félvezető, robot) korszerű IT alkalmazása gyarmatosító Ausztrália–Ó brit gyarmat korai, ő is gyarmatosít (+ gazd-i) kései Amerika Európa–Afr. Távol-K. bányászat, agrártermék

A Triád legfontosabb adatai Terület km 2 Népesség fő GDP PPP GDP/fő PPP Export US $ Import US $ EU 4, 3 mó VR 7 490 mó VR 3 14, 82 bó VR 1 32700 VR 31 1, 95 billió VR 1 1, 69 billió VR 2 USA 9, 8 mó VR 3 310 mó VR 4 14, 66 bó VR 2 47200 VR 10 1, 29 billió VR 3 1, 94 billió VR 1 Japán 380 e VR 60 130 mó VR 11 4, 31 bó VR 4 34000 VR 28 0, 76 billió VR 4 0, 64 billió VR 4 Kína 9, 6 VR 4 1300 mó VR 1 10, 09 bó VR 3 7600 VR 100 1, 58 billió VR 2 1, 33 billió VR 3

Világ legnagyobb árbevételű vállalatai (Fortune: Global 500) n n Kelet-Ázsia élre tör, Észak. Amerika visszaszorul Világ legnagyobb forgalmat lebonyolító 353 iparvállalata (Rebitzer, D. W. 1995) – 1956: 77% Am, 23% Eu 1993: 36% Am, 32% Eu, 26% Japán