A vezetstudomny kialakulsa fbb gondolati rendszerei I A

A vezetéstudomány kialakulása, főbb gondolati rendszerei I. A tudományos /klasszikus/ vezetés

A vezetés kialakulása • • Közösen végzett munkát össze kell hangolni aki a leghozzáértőbb megjelenik a vezetés vezetői munka – az eredményesség forrása

A vezetés fogalma • „Vezetni annyit jelent, mint tervezni, szervezni, közvetlenül irányítani, koordinálni és ellenőrizni. ” Fayol: Ipari és általános vezetés • A vezetés szerep. • A vezetés emberek befolyásolása meghatározott célok érdekében.

A vezetés célja • A rendelkezésre álló erőforrások (anyagitechnikai-személyi) hatékony felhasználása. • Megelőző tevékenység folytatása, amely a lehető legkorábban érzékeli a problémákat, az ellentmondásokat, és küszöböli ki azokat. • Törekvés arra, hogy a szervezet a legkisebb veszteséggel teljesítse feladatait. • Megteremti a szervezet és környezeti közötti összhangot, illetve alkalmazkodik az új elvárásokhoz.

A vezetés alkotó jellege • • Döntésekben jelenik meg sémák helyett kreativitás a vezető hasznosítja mások tudását nem az új eszme kitalálása, hanem mások megelőzése

A vezetés mint művészet • A vezetés nem művészet • a kreativitás nem művészet • az egyedi problémamegoldás nem művészet A művészet tudatforma, individuális egyéni alkotás, különleges képességek révén létrehozott megismételhetetlen egyediség.

A vezetési iskolák I. • • Torgersen – Weinstock (Kontz) szerint Vezetésfolyamat Empirikus Viselkedéstudomány Társadalmi rendszer Döntéselmélet Matematika Összehasonlító vezetéselmélet

A vezetési iskolák II. • • Gvisiányi szerint Klasszikus elmélet Emberi viszonyok tana Szociális rendszerek Új iskola

A vezetési iskolák III. • • Woodward szerint Szociológiai elmélet Személyiségpszichológia Elméleti közgazdaságtan Matematikai elméletek

A vezetési iskolák IV. Közgazdaságtudományi Egyetem szerint • Klasszikus • Emberi viszonyok • Integrációs törekvések

A vezetéstudomány kialakulása 1 Hagyományos vezetés / nem tudomány – évezredes gyakorlat (Kína, Egyiptom, egyházak) 2 Tudományos vezetés előtti időszak – 1886. Henry R. Towne a problémafelvető – „ A vezetés éppoly érdemes területe a tudományos vizsgálódásnak, mint a mérnökség. ” 3 Tudományos vezetés – Frederick W. Taylor 1856 -1915

Taylor munkássága • Mérnök ember, kísérletezik • időtanulmányokat végez • eszköze: stopper, mérőszalag, mérleg

A nyersvas rakodók • Taylor egyik első feladata a 75 nyersvasszállító munkás munkamódszerének javítása volt. Mindegyik munkásnak fel kellett emelnie egy tömböt, fel kellett vinnie egy fa pallón, majd fel kellett raknia egy lapos vasúti kocsira. Taylor napokon át tanulmányozta a rakodókat, és arra az eredményre jutott, hogy megfelelő, kevésbé fárasztó módszerekkel egy első osztályú munkás 47 -48 tonnát tud naponta megmozgatni – ez az addigi átlagnak kb. négyszerese volt. Szabványosította a tömbök súlyát.

Adminisztratív vezetés • Henri Fayol 1841 -1925 – A felső szinten, az igazgató szemével • Taylor operatív szinten

A vállalatokban kivitelezett tevékenységek • Műszaki tevékenységek (termelés, megmunkálás, feldolgozás); • Kereskedelmi tevékenységek (beszerzés, értékesítés, csereaktusok); • Pénzügyi tevékenységek (tőkeszerzés és tőkegyarapítás); • Biztonsági tevékenységek (javak és személyek védelme); • Számviteli tevékenységek (leltározás, mérlegkészítés, költségszámítás, statisztika); • vezetési tevékenységek (tervezés, szervezés, közvetlen irányítás, koordinálás, ellenőrzés)

A tevékenységekhez • • speciális felkészültség szakmai kapacitás ismeretanyag képességek, készségek

Alapvető tulajdonságok • Fizikai tulajdonságok: egészség, életerő, ügyesség. • Szellemi kvalitások: megértési és tanulási készség, ítélőképesség, intellektuális frissesség és hajlékonyság. • Erkölcsi tulajdonságok: energikusság, határozottság, felelősségvállalás, kezdeményezőkészség, odaadás, tapintat, tekintély.

• Általános kulturáltság: egyéb vonások, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban valamely funkció gyakorlásával. • Speciális ismeretek: kizárólag az egyes funkciók (műszaki, kereskedelmi, pénzügyi stb. ) ellátásához szükséges ismeretek. • Gyakorlat: a vállalati gyakorlatból nyert tapasztalatok és a belőlük leszűrt tanulságok.

„Bármilyen jellegű vállalatban az alsóbb szintű alkalmazottak domináns szakmai kapacitását a vállalat tevékenységi körének megfelelő sajátos ismeretek és képességek alkotják, a felsőbb vezetők domináns kapacitását pedig a vállalat jellegétől független általános vezetési ismeretek és készségek adják. ” H. Fayol: Ipari és általános vezetés; KJK 1984. 35 -42

Fayoli vezetési elvek 1. Munkamegosztás A munkát a specializáció érdekében meg kell osztani. 2. Tekintély – felelősség A hatalomnak egyenlő mértékűnek kell lennie a vele járó felelősséggel. 3. Fegyelem A fegyelem elengedhetetlen az engedelmesség, a szorgalom, az erély és a tisztelet kialakítása szempontjából.

4. Az egyszemélyi vezetés Minden beosztottnak csak egy felettese legyen, akinek jelenteni köteles. 5. Az irányítás egységessége Az egy cél érdekében végzett összes tevékenységnek egy vezető irányításával, egy terv alapján kell folynia. 6. A részérdek alárendelése az általános érdekeknek Az egyén, vagy egy csoport érdekeinek soha nem szabad a vállalat, mint egész érdekei elé kerülnie.

7. A dolgozók bérezése A munkáért kapott ellenszolgáltatásnak fair-nek kell lennie. 8. Centralizáció A centralizáció-decentralizációnak az adott vállalatra nézve megfelelő mértéke az arányok kérdése. 9. Hierarchia A vállalat legmagasabb pontjától a legalacsonyabbikig végig kell húzódnia a hatalom világos vonalának. 10. Rend „Legyen helye mindennek, és minden legyen a helyén. ”

11. Méltányosság Az alkalmazottakat kedvesen és igazságosan kell kezelni. 12. A munkaerő állomány stabilitás A minimumra kell csökkenteni a munkaerővándorlást annak érdekében, hogy biztosítsuk a célok sikeres megvalósítását. 13. Kezdeményezés Meg kell adni a beosztottaknak a szabadságot ahhoz, hogy terveket szüljenek és hajtsanak végre annak érdekében, hogy kifejlesszék teljes potenciáljukat. 14. A dolgozók egysége A harmónia és az erős vállalatot épít.

Max Weber bürokrácia ideálja • Taylor és Fayol főleg a vezetés gyakorlati problémáira összpontosított, Max Weber (18641920) egy alapvető kérdéssel foglalkozott, nevezetesen azzal, hogy milyen a vállalatok szerkezete és ideális működésének módja.

Weber bürokráciájának jellemzői • A szót deskriptív (leíró) és nem kritikus értelemben alkalmazta. A bürokráciát az eddig kifejlesztett legmodernebb és leghatékonyabb szervezési módszernek tartja. • Alapmodellje inkább hipotetikus, mint valóságos. A bürokrácia egy olyan ideál volt, amely a valóságban nem létezett. • Bürokráciája a „legális” hatalmon alapszik szembeállítva a „hagyományokkal” vagy „karizmával”.

• A legális hatalom szabályokból és ellenőrző lépésekből ered. • A vezetők arra kapják a hatalmat, hogy értelmezzék ezeket a szabályokat, és érvényt szerezzenek nekik. • Az ember nem egy személynek tartozik engedelmességgel, hanem a hivatalnak. • A hatékony szervezés kultúrától független. Minden vállalat, bármilyen kultúrában is legyen, valamilyen mértékig bürokratikus.

Weber ideális bürokráciájának jellemzői 1. Munkamegosztás: A munkát úgy osztjuk fel, hogy a hatalom és a felelősség világosan meghatározott. 2. Hatalmi hierarchia: A hivatalokat vagy pozíciókat hatalmi hierarchiába szervezik. 3. Formális kiválasztás: Minden egyes alkalmazottat a formális vizsgákon, oktatáson vagy továbbképzésen tanúsított képességei szerint választják ki.

4. Karrier orientáció: A vezetők nem egységeik tulajdonosai, hanem szakemberek. Fix fizetésért dolgoznak és adott szakterületükön belül „karriert” futnak be. 5. Formális szabályok és ellenőrzés: Minden egyes alkalmazottra formális szabályok vonatkoznak. 6. Személytelenség: A szabályok és az ellenőrzés személytelen és azokat minden esetre egységesen alkalmazzák.

A bürokrácia hátrányai • A szabályok és az ellenőrző rendszerek saját magukért válhatnak fontossá. • A szabályoknak és ellenőrző rendszereknek való extrém elköteleződés olyan helyzetekhez vezethet, amelyekben vakon ismétlik a múltbeli döntéseket anélkül, hogy észrevennék vagy meggondolnák a körülmények változását.

• Az általános célok helyett az alegység céljaira terhelheti a hangsúlyt. • Miután megalkották a szabályokat a munkások közönyössé válnak, mert most már tudják, hogy mi az a minimum, amit teljesíteniük kell anélkül, hogy biztonságuk veszélyben forogna.

Az emberi viszonyok tana Elton Mayo • 20 -as években kutatja – ösztönzés – munkaköri megelégedettség – munkakörülmények • módszerei természettudományosak

A megvilágítási kísérletek (1924 -1927) • A kísérletek eredeti célja annak vizsgálata volt, hogy milyen kapcsolat van a munkaterület és munkások teljesítménye között. Azt feltételezték, hogy a megvilágítás növekedésével a teljesítmény is emelkedni fog. A kísérlet egy pontján a fényerősséget a természetes holdvilág erősségének megfelelően állították be (0. 006 footcandle/gyertyaláb/), és a teljesítmény ennek ellenére emelkedett.

Kísérletek a relészerelő műhelyben(1927 -1932) A kutatócsoport célja az volt, hogy meghatározza a munkakörülmények hatását, pl. azt, hogy a pihenők, a munkanapok hossza, stb. hogyan hat a munkások termelékenységére. Külön erre a célra egy kísérleti műhelyt építettek, hogy a kísérleti körülményeket szigorúbban lehessen az előzőeknél ellenőrizni.

Alapvető változások • • Megjelenik az önellenőrzés összetartó csoport alakul ki magasabb lett a morális színvonal a pénzen kívül más is motivál fontosak az egyéni attitűdök informális csoport alakul ki fontos a közvetlen irányítás.

Modern vezetés /integráló jelleg/ 1. Rendszer szemlélet 2. Kontingencia elmélet

A vezetéstudomány intenzív fejlődésnek indul • Mérnöki alapon • pszichológia, szociálpszichológia • számítástechnika