A vezets szervezs s a szervezeti elmlet fejldsnek

A vezetés szervezés és a szervezeti elmélet fejlődésének legfontosabb állomásai

Az ipari fejlődés korai korszakai • Ipari forradalom előtt 1. Ókori piramis „projekt” 2. A vallás és katonaság

Ipari forradalom után 1800 -as évek eleje - szervezés a fegyvergyártásban - megjelenik az első divizionális szervezet csírája 1850 -es évek - Némegország+USA: a szervezés kialakul a termelésben - Különbség a 2 ország között: a menedzseri és tulajdonosi funkciók betöltésében

Taylor és Fayol korszaka I. (1850 -es évek ) • Taylor (amerikai) – A vállalati tevékenységek racionalizálása – A termelés szervezés és irányítás hátterének megteremtése – A bérezési és ösztönzési rendszerek kidolgozása

Taylor és Fayol korszaka II. • Fayol (francia ) – A modern menedzsment útnak indítója – Az USA menedzserképzőin tanítják műveit – Franciaországban az amerikaiak vezették be tanításait !!! – Tanításainak 3 sarkalatos pontja: • A menedzsment általános módszere • A vezetés a szervezet kormányzására vonatkozik • A vezetés a rendszerkoncepción nyugszik

1880 -1916 • Németország: lassú változás – A tulajdonosi és menedzser funkciók lassan szétválnak – Több figyelmet fordítanak: • Gazdálkodási szférára • A kereskedelmi, beszerzési és elszámolási funkciók szervezésére • A vállalatvezetés racionalizálására • És a háború előkészületeire

A két világháború közötti időszak I. • A vezetéstudomány fejlődésének jellemzői: – Az emberkép módosulása (emberi tényezők kutatása ) – A szervezeti struktúrában való gondolkodás – A szervezet egyes területeinek összehangolása

A két világháború közötti időszak II. • Human relations ( emberi kapcsolatok ) mozgalmak • A későbbi szervezetpszichológiai és szociológiai kísérletek kiindulópontja

A két világháború közötti időszak III. • Komoly feladatok állnak a nagyvállalati vezetők előtt: – A vállalati vezetés koordinációs tevékenységét támogató központi szervezeti egységek kiépítése – Az összvállalati koordinációt segítő tervezési és ellenőrzési rendszerek kialakítása – A stratégiai és operatív feladatok szétválasztása

A két világháború közötti időszak IV. • Az első PROFIT CENTER kialakulása: – Egy szervezeti egység, ami tárgyi elven működik: termékek, vevőcsoportok szerint, vagy regionális elven kerül kialakításra és nagyfokú önállósággal bír. ( kvázi: autonóm) – Vezetője az egység működési eredményének alakulásáért teljes felelősséggel tartozik.

A két világháború közötti időszak V. • A német vállalatok fejlődésének kettőssége: – Amerikai megoldások, módszerek + önálló útkeresés – Körvonalazódik a német üzemgazdaságtan

A II. világháborútól a 70 -es évekig I. • Németországban a tankok kiszorították az amerikai menedzsment orientációt • Az időszakot a változatosság, a gyakorlati és tudományos kihívások jellemzik. • Új vezetési elvek születtek: – Rendszerek alapján történő vezetés – Megegyezéses eredménycélokkal történő vezetés

A II. világháborútól a 70 -es évekig II. • Az amerikai business orientált megoldások helyett • Új szemlélet • Elterjedtek a döntésorientált matematikai megközelítések, az operációkutatás, a rendszer szemléleti irányzatok • 1960: alkalmazni kezdik a számítógépet széleskörűen!!!!!!!

A II. világháborútól a 70 -es évekig III. • Szocialista országokban: a szovjet modell meghonosítása • A modell alapja: – A termelés és munkaszervezés elsődlegessége – Pontos termelés szervezés – Állandó mennyiségnövekedésre való ösztönzés – Költség csökkentési érdekeltség

Fejlődési tendenciák a 70 -es évektől napjainkig I. • Japán: korszerű technológiák alkalmazása – Magas szintű termelékenység – Megbízható minőség – KANBAN rendszerű termelés irányítás

Fejlődési tendenciák a 70 -es évektől napjainkig II. • Dél-Korea, Hong. Kong, Szingapur: – Olcsó elektronikai és könnyűipari termékek – Versenyképesek, sikeresek – Elárasztják a világpiacot – A világnak újra kellett gondolni fejlesztési és piaci stratégiáját

Fejlődési tendenciák a 70 -es évektől napjainkig III. • Szocialista országok – Romló gazdasági feltételek – Kiderültek a gyengeségek – Szükséges a gazdaságirányítás reformja – A korábbi uniformizációt felváltja a tradíciók szerint kialakított irányítási rendszerek kialakítása

Fejlődési tendenciák a 70 -es évektől napjainkig IV. • Világszerte – Csökkenő vállalati költségek – Növekvő rugalmasság – Javuló termék és szolgáltatási minőség – Egyszerűbb irányítás, hatékonyabb integráció – A szociológia, politikai gazdaságtan, biológia, hatása a szervezetelmélet további fejlődésére

Fejlődési tendenciák a 70 -es évektől napjainkig V. • Elméletek korszaka – I. Kontingencia elmélet: Irányzat, ami a működési feltételek és a szervezési struktúra jellemzői közötti összefüggéseket vizsgálja – Hibája: figyelmen kívül hagyja, hogy a vezetőnek van választási lehetősége – Statikusan kezeli a szervezetet, nem fókuszál a változási folyamatokra – Nem kezeli megfelelően a szervezeten belüli érdek és hatalmi viszonyokat, konfliktusokat.

Fejlődési tendenciák a 70 -es évektől napjainkig VI. • II. A matematikai törekvések bírálata: – Az alkalmazók nem vették figyelembe a vezetői döntéseket ténylegesen befolyásoló nehezen számszerűsíthető tényezőket. – Az operációkutatás a racionalitásra épül DE – Az értékek és érdekek erőteljesebben befolyásolják a szervezeti magatartást

Fejlődési tendenciák a 70 -es évektől napjainkig VII. • III. Társadalmi – történeti megközelítési mód: – A szervezeteket történelmileg változó társadalmi rendszerként fogja fel, amelyek egy nagyobb társadalmi rendszerbe ágyazódva működnek. – Érdeklődés alakul ki a kulturális tényezők iránt – Elemzi egy adott szervezet kultúráját – Vizsgálja adott ország kultúrájának hatását az ott működő szervezetekre

Fejlődési tendenciák a 70 -es évektől napjainkig VIII. • IV. Politikai – intézményi hatások – Vizsgálja a két társadalmi rendszer a kapitalizmusnak és a szocializmusnak, szervezetek struktúrájára és működésére gyakorolt hatását.

Fejlődési tendenciák a 70 -es évektől napjainkig IX. • V. Populációs ökológiai irányzat – A környezet természetes szelekciójának tulajdonítja egyes szervezeti formák megjelenését, fennmaradását és eltűnését. – 3 fázisa: • Új szervezeti formák megjelenése • A kialakult szervezet típusok szelektálása • A sikeres változatok megőrzése, megerősítése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !!!