A versenyjogi jogsrtsek ltal okozott krok kzgazdasgi szempontbl

A versenyjogi jogsértések által okozott károk közgazdasági szempontból, empirikus elemzési módszerek a kárbecslésre Csorba Gergely (MTA-KRTK-KTI és Infrapont) 2017. 09. 21.

Bevezetés A kárigények benyújtásához szükséges: 1. A károk (közgazdaságibb) megalapozottsága 2. A károk empirikus számszerűsítése Ezekre a lépésekre már léteznek bevett módszerek, amelyek egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra Egy jó összefoglalás: Quantifying Harm in Actions For Damages Based on Breaches of Article 101 or 102 of the Treaty on the Functioning of the European Union, EC Practical Guide, 2013 Jelen előadás ezekre a témákra ad egy bevezető áttekintést 2 3. A végén egy klasszikusabb eseten megvitatjuk a fontosabb kérdéseket 4. Plusz pár gyakorlatban alkalmazható ellenőrzőlistát bírósági

Károk főbb csoportjai versenypolitikai ügyekben 1. Magasabb árak miatti többletköltség • • • Mechanizmus: vevőknek okozott kár Tipikusan kartellek esetén De bármilyen áremeléssel járó kármechanizmus esetén alkalmazható, más típusú megállapodások vagy akár kizsákmányoló típusú erőfölénnyel való visszaélés esetén 2. Elmaradt haszon • • 3 • Mechanizmus: versenytársaknak okozott kár Általában kizáró típusú visszaélések esetén, azaz főleg erőfölényes visszaéléseknél, de lehetséges pl. vertikális megállapodásoknál is Az első típus sokkal gyakoribb és kialakultabb módszertana is van, ezért a továbbiakban csak ezzel

A kárbecslés alap lépései A jogsértő magatartás már általában belátásra került, ezért jó pár tény rendelkezésre áll Legfőképpen a jogsértés ideje (kezdete / vége), bár ez sem feltétlenül használható egyértelműen Kulcs: két kimenet összehasonlítása 1. A valóságban ténylegesen bekövetkező kimenet (factual) 2. Egy hipotetikus (megbecsülendő) kimenet, ami a magatartás nélkül állt volna elő (counterfactual, ellenhipotézis, but for) A két kimenet közötti különbségből becslődik a kár Az ellenhipotézisben megalkotandó állapot jelentősen függ 4 Attól a koncepcionális megközelítéstől, hogy mit tételezünk fel a vizsgált magatartás nélküli kimenetről (kompetitív viszonyokról)

Magasabb ár okozta károk Kartellek esetén egy vevő jóléte három módon változhat: 1. Direkt árhatás - veszteség: vásárolt mennyiség * kartell felár 2. Indirekt hatás - veszteség: elvesztett többlet a kiesett mennyiség következtében (áremelkedés miatt keresletcsökkenés) 3. Áthárított kár (passing-on) – kompenzáló tényező: ha vevő képes volt szintén árat emelni, akkor a kára kisebb Általában a direkt árhatás az ügyek fő fókusza Ehhez csak a felárra kell egy becslést adni „könnyebb” kiszámolni Általában (de nem mindig) ez a nagyobb része a kárnak 5 Ha létezik továbbhárított kár, akkor ez a kompenzáló tényező általában nagyobb, ha az indirekt kár is

Magasabb ár okozta károk – egy szemléltető példa Áthárítás miatt profitnövekedés: 180*(60 -50) = 1800 p 1 = 60 p 0 = 50 Vegyünk egy kiskereskedelmi láncot • (0) Versenyben 20 áron venne árut, amit 50 áron tudna értékesíteni 200 egységben • (1) Gyártói kartell mellett 30 áron vett árut, 60 áron értékesített 180 egységet Profit: 180*(60 -30) = 5400 Indirekt kár: (200 -180)*50 = 1000 w 1 = 30 w 0 =20 Q 1 =180 6 Q 0 =200 Direkt kár: 180*(30 -20) = 1800

Felár becslésének jellemző módjai 1. Komparator alapon a) Előtte/utána (before/after): jogsértés előtt és/vagy utáni állapot b) Yardstick / benchmark: nem érintett, de mégis hasonló terület Ez a leggyakrabban („legkönnyebben”)használt módszer Fontos ugyanakkor a buktatók ismerete és ezeket minimalizáló módszerek alkalmazása 2. Költségalapon (bottom up) 3. Szimuláció alapján a) b) c) • 7 Keresletbecslés Kompetitív és kartellmodell megbecslése Felár megbecslése Ezek meglehetősen bonyolult közgazdasági modellek és becslések lehetnek, ezeket nem részletezzük 7

Előtte / utána módszer szemléltetés 8 8

Előtte / utána módszer: gyakorlati problémák 1. Az érintett időszak nem feltétlen a bizonyított kartellidőszak Nagy különbséget is jelenthet akár Rezsimváltás graduális lehetett: ha például az első találkozón csak jövő évi árakról tudtak megegyezni, akkor hatás később jelentkezik Befejezési dátumok általában biztosabbak, de utóélet ekkor is lehet A kartellnek lehetnek különböző időszakai (pl. árháború), ezeket meg kell különböztetni egymástól 2. Az árkülönbségeket más tényezők is magyarázhatják, ezekre valamilyen módon kontrollálni kell 1. Keresleti változások (növekedés, szezonalitás) 2. Költségváltozások 9 9

Yardstick / benchmark módszer Overcharge 10 Kellően hasonló piacot nehéz találni, itt is fontos lehet kontrollok szerepe További lehetséges probléma: „kartell átgyűrűzések” (spillover) 10 Ebben az esetben a felár alulbecsült, hiszen a benchmark piacon is

Költség-alap Gyakori problémák: 11 „Normál" árrés nagysága nehezen meghatározható, időben is változhat Költségek mérése sokkal problémásabb lehet 11

Before / after: alapvető módszerek 1. Átlagok összehasonlítása Durva közelítés, csak ha biztosan stabil körülmények 2. Idősoros regressziós becslési módszerek a) Előrejelzés: pt = f(kontrollokt) az előtte való időszakra, majd ez alapján ellenhipotézis előrejelzése és felár becslése a különbségből • Kevesebb adatpont, de jobb pl. ha nem 0 -1 váltás b) Hatáselemzés: pt = f(kartellt , kontrollokt), a „kartelljelző” paramétere pont a felárat becsli ki A becslések robusztussága mindenképpen ellenőrizendő 3. Panelbecslések (diff-in-diff modellek): ártrendek összehasonlítása érintett és nem érintett (kontroll) piacokon 12 Sokkal kisebb a kihagyott változó probléma, de kontrollpiacok választására érzékeny lehet 12

Before / after: regressziós becslés példa 31 Actual prices 29 Actual prices 27 25 23 21 Predicted non-cartel prices 19 17 15 1990 13 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

Áradatok Az áradatok meglétét általában adottnak vesszük, de sokszor Nem állnak mindig rendelkezésre Különösen felperes részére Nem mindig állnak rendelkezésre kellő mennyiségben Ekkor a becslések kevésbé mutatnak szignifikáns eredményeket Nem állnak rendelkezésre kellő formában / minőségben Ekkor torzított képet mutathatnak Tipikus hibalehetőség: listaárakkal dolgozni (mert ezek vannak), holott a tranzakciós árak ettől jelentős eltérését mutatnak 14 Az áradatokban jelentős hibák találhatóak (pl. negatív

Empirikus tények kartell felárakról Forrás: "Quantifying antitrust damages" (2009), DG Competition Empirikus eredmények összefoglalása (114 eset) 93% -a a kartelleknek szignifikánsan pozitív felárakhoz vezetetett 70% esetében felár 10 -40%, átlag 20% Ezen eredmények alapján is az az általános feltevés, hogy a kartellek az árakat minimum 10%-kal emelik 15 Több versenyhatóság (OFT, GVH) is pl. ezt t használja proxynak, amikor azt becslik, mekkora árnövekedést akadályozott meg egyes döntéseivel Magyarország (2010): kártéritési pereknél 10% a megdöntendő hipotézis alperes részére 15

Esettanulmány: Lizinkartell A Lizinkartell az első leghíresebb nemzetközi kartell, amelyet az USÁ-ban derítettek fel és az első komoly versenyjogi kártérítési per követte Feldolgozás: Informátor c. film (2008) A lizin egy aminosav, amelyből nagy tápértékű állati eledelt lehet előállítani Az 1990 -es évek elejétől az amerikai AMD belépésével és vezetésével egy nagyon jól működő kartell alakult Bár a 80 -as évektől is működött a távol-keleti gyártók kartellje 16 16

Lizinárak alakulása: vita alapja First meeting between Ajinomoto and ADM 17 FBI raid 17 17

Lizinkárok: felperes álláspontja A kartell által érintett időszak: bizonyított alakulástól a rajtaütésig 37 hónap A kartell nélküli versenyár: kb. 0. 7$ / font Ez a legalacsonyabb megfigyelt ár a kartell megalakulása előtt és a közepén levő árháborús időszakban Az AMD átlagköltsége ezen szint körüli – korlátozás nélküli verseny ezen a szinten stabilizálta volna Becsült USA-beli kár: kb. 150 millió $ 18 18

Lizinkárok: alperes álláspontja A kartell által érintett időszak: a kezdeti időszak instabil, stabil működés csak a második felében 17 -19 hónap A kartell nélküli versenyár: kb. 1$ / font A kartell leleplezése utáni ár is ezen szint körül állt be A 0. 7$ csak egy belépő ár, illetve túlzó büntetés A versenytársak átlagköltsége magasabb, mint az AMD-é A korlátozás nélküli verseny modellje nem a tökéletes verseny – normál árak is magasabbak Az árak alakulásában a szezonalitás is szerepet játszik, ezt ki kell szűrni Becsült USA-beli kár: kb. 15 millió $ 19 Ennek megfelelően ajánlottak egyezséget 19

Lizinkárok: tanulságok 1. A kartell nélküli versenyár és a kartell által érintett időszak kérdése összefügg Ha egy periódusban a tényleges ár a kartell nélküli versenyár szintjén (vagy alatta) található, akkor abban a periódusban kartellnek nincs hatása Ez kezeli az instabil periódusokat is – be lehet venni, ha túl alacsony ár volt akkor, az úgyse számít bele a kárba 2. Sem a kartellár, sem a kartell nélküli versenyár nem feltétlen állandó (a kartell által érintett időszakban) Különösen ha keresleti / kínálati sokkok vannak 3. A kartell előtti / utáni időszakok nem feltétlen jó összehasonlítási alapok, ha van a kartellnek előélete/ utóélete 4. 20 A kartell nélküli verseny modelljéről való gondolkozás (legalább koncepcionális szinten) kulcsfontosságú 20

Kérdések egy kárbecsléssel szemben Potenciális ellenőrző lista felperesi / alperesi előadásokkal szemben 1. Milyen kármechanizmusra épít a kárigény? 2. Milyen feltevésekre épít a „kartell nélküli kimenet” meghatározásakor? 3. Hogyan határozódik meg a kartell által érintett periódus? 4. Milyen árakat használ az empirikus módszer? 5. Hogy alakul a tényleges kartellár? 6. Milyen empirikus módszert (lehetőleg módszereket) használ a kartell nélküli ár megbecslésére? • 21 • Mik a módszerek alapvető felvetései, korlátai, relevánsak-e ezek az adott iparágban, esetben? Mennyire robusztusak az eredmények az egyes feltevésekre? 21

Adatok / becslések minőségének kérdése • Fontos tudni, hogy jó minőségű adatokhoz nagyon nehéz hozzáférni, különösen a felperes részére • Különösen azon iparágakban, ahol vevőnként egyéni árak vannak és nem listaárak – és a kartellek sokszor pont itt gyakoribbak • Mindenképp fontos ezért, hogy az adatokról és empirikus eredményekről érdemi vita alakulhasson ki • Lehetséges adatforrások és hozzáférés megkönnyítése • Versenyhatósági döntés: ideális lenne, ha a kártérítési perek szempontjából is minél több hasznos tényállási elem közlésre kerülne • Alperesek: nekik nyilván nem érdekük ezeket kiadni, hacsak nem kerül át részben hozzájuk a bizonyítási teher • Bíróságok: jó lenne biztosítani, hogy legalább a szakértők hozzá tudjanak férni a másik fél adataihoz, hogy ellenőrizni / vitatni tudják az 22 22 állításokat