A TRSAS KAPCSOLATOK SZEREPE a serdlkorban A serdlben

A TÁRSAS KAPCSOLATOK SZEREPE a serdülőkorban

A serdülőben kialakul egy szükséglet, hogy egykorú társaival egy igaz összeforrott és céljaikért együttműködő közösségbe tartozzék. A serdülőnek bizonyítani kell saját maga előtt értékét, kialakítani társadalmi szerepét, és a vele egykorúak közösségében helyet kell szereznie. Egyre inkább a közösségi élet lesz érdeklődésük fő területe.

A társas kapcsolatok lényeges változásokon mennek keresztül. Az átrendeződésben megjelennek az alábbi változások: - gyakoribbak lesznek a kortárskapcsolatok, egyre több időt tölt barátaival az iskolán kívül - kevésbé függnek a felnőttektől és kisebb ellenőrzés alatt állnak - fokozatosan eltávolodnak a felnőttektől és keresik a másik nem társaságát - megnő a kortárscsoportok mérete

A fiatalok rendkívüli módon képesek ragaszkodni csoportjukhoz, és kegyetlenül kizárnak belőle mindenkit, aki valamilyen módon bőrszín, kulturális háttér, ízlésvilág, vagy akár öltözködés terén is eltér attól, amit, a saját csoportjukba tartozók átmenetileg választottak ki azért, hogy megkülönböztessék magukat másik csoporttól.

Serdőlő és a barát Jellemző, hogy a kedvelt barátot úgy jellemezzük, mint magunkat, vagyis a hasonlóság a barátságképződés egyik fő motívuma. A barátság alapjai, egyre inkább a közös érdeklődési kör, hasonló értékek, a lojalitás és az intimitás válnak fontossá. Az ilyen barátok megértőbbek, és nagyobb támogatást nyújtanak a serdülő számára, ha szükségük van rá. A közeli barátokkal folytatott mély és bizalmas beszélgetések során határozzák meg a serdülők saját magukat és fedezik fel identitásukat.

Bár a barátság a lányok és fiók számára is fontos, de közöttük minőségi különbség van. A lányok barátsága intenzívebb, túlfűtöttséggel és féltékenységgel átszőve. Ellenőrzik és utánozzák egymást. A versengő jelleg a serdőlőkor végére lecsökken. A fiúk barátsága nem annyira közeliek, viszont kiterjedtebb, mint a lányoké, mivel érdekük, hogy megerősítsék a szülőktől és a felnőttektől való függetlenségüket, amihez csoportra vagy a baráti szövetségre van szükség.

A családdal összehasonlítva mindent megkapnak a barátoktól, amire szükségük van a serdülő nézőpontjából. Családjukat nem tudják megválasztani, megválaszthatják. kapcsolatuknak viszont Amikor véget barátaikat konfliktus vethetnek. merül Nincsenek szabadon fel, a életkori különbségek, melyben a serdülő hátrányosabb helyzetbe kerülne. E jellemzői miatt a barátok a serdülő életének legspontánabb résztvevői.

A serdülők számára a barátokon kívüli kortárscsoportforma, a klikk. A klikk olyan fiatal emberek csoportja, amely elég kisméretű marad ahhoz, hogy a tagok rendszeresen érintkezhessenek, és hogy elsődleges kortárscsoporttá válhassanak. A tagjai többnyire azonos nemű barátok, akik hasonló érdeklődéssel rendelkeznek és hasonló az öltözködésük is. A klikk abban is jelenti a különbséget a családtól, hogy a serdülő azt bármikor szabadon elhagyhatja. A tagsága választáson alapul, ami jelzi, hogy a serdülő egyre inkább megválaszthatja azt a környezetet, ahol magára találhat, azokat az embereket, akikkel együtt szeretne lenni. Egyszerre több különböző klikk tagja is lehet, amelyekkel eltérő napszakokban találkozik. Ebben a szempontban a klikkek különböznek a barátoktól, mivel nem csak egyes helyzetekre korlátozódnak

A „banda” fogalma két jelentéssel is bír. Az egyik típusba azok a bandák tartoznak, amelyek a létező klikkekből és baráti csoportokból alakulnak. A másik típusa hírnév alapó bandák, melyek leginkább az iskolai környezetben alakulnak ki, s tagjak nem feltétlenül barátok. Azonban a tagok egy bizonyos módon viselkednek, közös a témájuk, az érdeklődésük és az értékeik. Ezeknek a bandáknak hírnév alapján nevet is adnak. A nevek általában kapcsolódik azokhoz a a normákhoz és értékekhez, amit a banda képvisel. Az hogy a serdülő milyen bandához tartozik az meghatározza hírnevét és társadalmi státuszát. Minden esetben van egy vezető banda, amihez a többi banda magát igazítja. A vezető banda nagy hatással van a serdülő életére, mivel a vezető bandához tartozás népszerűséggel jár.

Napjainkban az iskola vált a serdülő csoportok legfontosabb szervezőjévé. Ezért fontos, hogy az iskolák a tanórákon kívül is teremtsenek lehetőséget a fiatalok számára. Így oldódnak az osztályban a teljesítmények kapcsán kialakult sztereotípiák, és növekedik az iskola vonzereje. A baráti kapcsolatok segítik az osztályba való beilleszkedést, s akiknek van barátjuk, azok ritkábban kerülnek rendbontó viselkedésbe. Az iskola fontos formáló tényező a fiatalok testi -lelki egészségfejlődése szempontjából. Ebben az életkorban idejük számottevő részét az iskolában töltik és szabadidős tevékenységük és társas kapcsolataik jelentős része is ide köthető.

A kortársakkal töltött idő megnövekedésével és a kortárskapcsolatok első helyre kerülésével a serdülők és szüleik kapcsolata is szükségszerűen megváltozik. Legáltalánosabb szinten a serdülők távolabb kerülnek szüleiktől, és inkább a társaiktól, mint a szüleiktől kérnek tanácsot a legkülönfélébb helyzetekben való megfelelő viselkedést illetően. Serdülők és szüleik konfliktusainak gyakorisága a serdülőkor elején a legmagasabb, utána csökken. A serdülőkorból adódó konfliktusok legfőbb színtere a család. A szülők kritizálják, kifogásolják gyermekeik szélsőséges magatartási formáit. Ezeket a tulajdonságokat sajnos sokszor jellemhibának” tartják és nem életkori sajátosságnak, vagy nevelés útján feloldható viselkedési nehézségnek.