A trsadalmi gazdasgi folyamatok rsztvevinek s cljainak viszonya

A társadalmi – gazdasági folyamatok résztvevőinek és céljainak viszonya Észak Vajdaságban Dr. Somogyi Sándor, Prof. Em. , Dr. Lakner Zoltán, Dr Kajári Karolina, Dr. Sefcsich György, Dr. Molnár Gábrity Irén, Ricz András

Kutatási probléma és a kutatás céljai Meghatározni: l -a társadalmi gazdasági életünket befolyásoló legfontosabb résztvevőket a régióban és társadalmi – gazdasági környezetünkben l -a legfontosabb társadalmi–gazdasági érdekeket l -a résztvevők egymás közötti és az érdekekhez célokhoz való viszonyulását l

KUTATÁSI MÓDSZEREK Morfológiai és strukturális elemzés l A résztvevők közötti közvetlen hatások mátrixba rendezése l A résztvevők és érdekek viszonyának vizsgálata és értékelése l A viszonyok vizsgálata a MACTOR számítógépes programcsomaggal l

A MACTOR elemzés hét lépése n n n n 1. A résztvevők stratégiai táblázata 2. A stratégiai pontok, érdekek - célok 3. Résztvevők pozicionálása az érdekek célok, konvergenciák és divergenciák viszonyrendszerében 4. Az érdekek - célok rangsorolása 5. Érdekérvényesítő képesség 6. Az erőegyensúlyok beépítése a résztvevők konvergencia és divergencia elemzésébe 7. Stratégiai ajánlatok, kulcskérdések

HIPOTÉZISEK Tudjuk, hogy a résztvevőknek van hatásuk egymásközött és az érdekekre l „Puha” hipotézisek bizonyítása, vagy megdöntése nem jelentene lényeges új információt l A relációk szakértői értékelése tulajdonképpen hipotézisek a viszonyok intenzitásáról l Annyi hipotézis épült be a két mátrixba, ahány relációt számba vett és értékelt az értékelő csoport l

Az eredmények értékelése l. A kutatási eredmények nem bizonyítják, vagy döntik meg a hipotetikus értékeket l Az eredmények arra adnak választ, hogy a szakértők által elvégzett értékelés mellett - milyen, az egyes résztvevők és érdekek súlya, jelentősége a döntéshozatali folyamatokban és a folyamatok befolyásolásában

Az értékelő csoport szerepe ►A jól megválasztott, megfelelő ismeretekkel rendelkező értékelő csoport értékelése a résztvevő – részvevő és a részvevő –érdek relációkról nagy fokú realitást jelenthet, de végeredményben hipotetikus értékeket képviselnek.

Hipotézisek tudomány-módszertani besorolása l Leíró l Előrejelző l Gyakorlati l Ad hoc l Reduktív és deduktív l Valószínű l Különleges

Eredmények tesztelhetősége, fejleszthetősége l Nem tesztelhetők statisztikai módszerekkel l Tesztelés csak szakértői csoporttal lehetséges l l Iteratív folyamat alkalmazása l Több lehetséges forgatókönyv

Dilemmák n n n n Több szereplő bizonytalanságok hordozója lehet: -Az önkormányzatok hasonlóan viszonyulnak -e a többi résztvevőhöz és célokhoz? - A magyar lakosság heterogén nem szervezett nyilvánosságot jelent közös akaratuk nehezebben jut kifejezésre - Ki fogalmazza meg és képviseli a kis és középvállalkozások, agrárvállalkozók, turizmus, ipar, infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltatások érdekeit -Az infrastruktúra és energiaszektor – külső feltételek

Bemenő adatok

Közvetlen hatások mátrixa

A célrendszer mátrix

EREDMÉNYEK

A résztvevők közötti közvetett és közvetlen hatások

A legnagyobb befolyást gyakorló résztvevők n -Információ – kommunikáció n -Infrastruktúra n -Szerbiai kormány n -Energia szektor n -Vajdasági kormány

Legnagyobb függőségű résztvevők -Magyar ajkú lakosság n -Agrárvállalkozók n -Kis és középvállalkozók -Magyar többségű önkormányzatok n -Ipar n n

Résztvevők befolyás és függőségi viszonya

Versenyképességi vektor

Illetékességi hisztogram

A maximális hatások mátrixa

A résztvevők kompetencia sorrendje • Az MDII mátrix szerint Az MMDII mátrix szerint • 1. Info – kommunik. Szektor (313). Info – kommunik. Szektor (52) • 2. Infrastruktúra (299) 2. Szerbiai kormány (50) • 3. Szerbiai kormány (267) • 4. Energia szektor (252) 3. Infrastruktúra (49) 4. Energia szektor (46) • 5. Vajdasági kormány (227) 5 – 6. Vajdasági kormány (43) • 6. Multinacionális társaságok ((215) 5 - 6. Multinac. társaságok (43) • 7. Európai Unió (209) • 8. Egészségügy (138) 7. Európai Unió (37) 8. Magyar többségű önkorm. (29)

A résztvevők függőségi sorrendje • Az MDII mátrix szerint • 1 -2. Magyarajkú lakosság (270) • 1 -2. Agrárvállalkozók (270) Az MMDII mátrix szerint 1. Magyartöbbségű önkorm. (44) 2. Magyar ajkú lakosság (42) • 3. • 4. Kis és középváll. (266) 3. Kis és középvállalkozások (40) Magyartöbbs. önkorm. (263) 4. Szolgáltatások (39) • 5. • 6. Ipar (204) Szolgáltatások (194) 5 – 6. Agrárvállalkozók (38) 5 – 6. Ipar (38) • 7. • 8. Turizmus (167) Info – kommunik. (165) 7. Turizmus (36) 8. Multinac. társaságok (33)

Illetékességi hisztogram a maximális hatások alapján

ZÁRADÉKOK (1) n n 1. A bemenő adatok az értékelők hipotéziseit tartalmazzák a résztvevő – részvevő, résztvevő - érdek viszonyokról 2. Az eredményeket a döntéshozó és végrehajtók értékelik, használhatják viselkedésük, feladataik végrehatásában 3. A vizsgált terület nem hivatalos régió, ezért a megállapítások, csak akkor válhatnak operatívvá, ha az érintett önkormányzatok ebben megtalálják a közös érdekeket 4. Az elemzés a résztvevő - részvevő és a résztvevő – érdek viszonyokat vizsgálja, a lehetséges viselkedési stratégiákra, amelyek döntő fontosságúak az önkormányzatok korlátozott helyzete miatt

ZÁRADÉKOK (2) n n 5. Elsődleges fontosságú lenne, hogy az önkormányzatok belássák az összefogás szükségességét és akkor a felderített viszonyok ismerete is fontossá válna 6. A gyakorlatban az önkormányzatok eltérően viselkednek, a kimutatott tendenciákat csak irányadóként tudják felhasználni. Javaslat n Célszerűnek tartjuk az ilyen irányú vizsgálatok további folytatását a résztvevők, viszonyok és érdekek további finomítása mellett, számolva nem csak a számítások eredményeivel, hanem az értékelők gondolkodásának további formálódásával is. n

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET