A terleti koncentrci mrse s a kitntetett helyzetek

A területi koncentráció mérése és a kitüntetett helyzetek dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Regionális elemzések módszerei III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció; Minden alapszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

A területi koncentráció mérése: Hirschman–Herfindahl index 2

Területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló statisztikai eszközök n Területi egyenlőtlenségi indexek, leggyakrabban használtak: – A területi polarizáltság mérőszámai n n Relatív terjedelem/Relatív range (Q) Duál mutató/Éltető–Frigyes index (D) – Szórás-típusú területi egyenlőtlenségi indexek n Súlyozott relatív szórás (V) – Területi eloszlást mérő egyenlőtlenségi indexek n n Hirschman–Herfindahl index (K) Hoover-index/Krugman-index (H) – Területi egyenlőtlenségek összetettebb mérési módszerei n n n Gini együttható (G) Távolságfüggvények Korrelációs mérőszámok

Hirschman–Herfindahl index n n n Egy jelenség földrajzi koncentrációjának mérésére használt mutatószám Csak összegezhető (nem fajlagos) mutatóra számítható Képlete – Xi = nem fajlagos mutató i régióban – Σxi = nem fajlagos mutató a teljes régióban n Értékkészlete: 1/n ≤ K ≤ 1 – Minél nagyobb az értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség – Előfordulhat, hogy alacsonyabb területi szinten csökken az értéke n Mértékegysége: nincs

Hirschman–Herfindahl index kiszámításának lépései 1. 2. 3. Összegezzük a vizsgált adatsort Minden térség esetében elosztom az adott térség értékét az előbb kiszámított összeggel (Excel $) Minden térség esetében a kapott hányadosokat négyzetre emelem (Excel jobb oldali Alt+3 együtt, majd 2 = ^2) – 2– 3. lépések egy oszlopban is megoldhatók 4. Az így kapott értékeket összegzem

Hirschman–Herfindahl index kiszámítása Excelben A 1 B C D xi hányados négyzet 2 1. régió 8 0, 4 =B 2/B$6 0, 16 =C 2^2 3 2. régió 4 0, 2 0, 04 4 3. régió 6 0, 3 0, 09 5 4. régió 2 0, 1 0, 01 6 összesen 20 =SZUM(B 2: B 5) 1 7 Hirshman– Herfindahl i. 0, 3 =SZUM(D 2: D 5)

Hirschman–Herfindahl index elméleti maximuma A 1 B C D xi hányados négyzet 2 1. régió 0 0 =B 2/B$6 0 =C 2^2 3 2. régió 0 0 0 4 3. régió 20 1 1 5 4. régió 0 0 0 6 összesen 20 =SZUM(B 2: B 5) 1 7 Hirshman– Herfindahl i. 1 =SZUM(D 2: D 5)

Hirschman–Herfindahl index elméleti minimuma (4 elem esetén) A 1 B C D xi hányados négyzet 2 1. régió 5 0, 25 =B 2/B$6 0, 0625 =C 2^2 3 2. régió 5 0, 25 0, 0625 4 3. régió 5 0, 25 0, 0625 5 4. régió 5 0, 25 0, 0625 6 összesen 20 =SZUM(B 2: B 5) 1 7 Hirshman– Herfindahl i. 0, 25 =SZUM(D 2: D 5)

A területi koncentráció interpretálása: kitüntetett helyzetek 9

Kitüntetett helyzetek n n Társadalmi–gazdasági jelenségek területi elhelyezkedésének mérése, interpretálása Egy jelenség középponti koordinátáinak kiszámítása térbeli középértékek – Geometriai középpont (földrajzi közepe valaminek) – Súlypont – Mediánpont n n Területi elemzések klasszikus eszköztárába tartozik XX. sz. első fele: szociálfizikai elemzési irányzatok – 1921, Mengyelejev Centrográfiai Laboratórium, Szentpétervár: kiemelt kutatási irányzat – 1966: A népesség területi eloszlásának történeti változásai Magyarországon

Geometriai középpont n Vizsgált terület: egy n pontból álló síkbeli pontrendszer (xi; yi) – (yi jelen esetben ≠ fajlagos mutató) n n Geometriai középpont (geometriai súlypont): pontok koordinátáinak számtani átlaga (x; y) Számításhoz szükséges: – Alappontok koordinátái n Itt nincsenek súlyok (vagy minden pont azonos súlyú) Képlete: n Centroidok: sajátos típusát jelentik, térinfomatikai programokkal kiszámítható n – Az a pont, amelytől minimális távolságra van a legtávolabbi régióhatár – Az a pont, amelytől maximális távolságra van a legközelebbi régióhatár

Számításhoz használt alappontok meghatározása n n Szélső pontok értékei (legegyszerűbb): É, D, K, Ny Legjelentősebb települések (nem teljes lefedettség): minden település egyegy alappont – Pontosság függ a települések számától (csak nagyvárosok vagy kisebb települések is) n Közigazgatási felosztás (teljes lefedettség): minden régió egy-egy alappont – Mi legyen a régiót képviselő alappont? 1. Régió székhelye (közismertebb, kevésbé változik) 2. Régió legnépesebb települése (főleg, ha súlypontszámítás is kapcsolódik hozzá) – Pontosság függ a térségi szinttől (pl. országos, megyei, járási) – Probléma: eltérő méretű régiók – ha a méretbeli különbségeknek van irányultsága – eltérő pontsűrűség – geometriai középpont elhelyezkedését befolyásolja: pl. USA, Oroszország, Kína n Terület felparcellázása (teljes lefedettség): minden cella egy-egy alappont – Egyenlő nagyságú területek, cellák (grid), pl. milliméterpapír

Súlypont n n Vizsgált terület: egy n pontból álló síkbeli pontrendszer (xi, yi) Vizsgált társadalmi gazdasági jelenség: tömeg (fi) – Minden ponthoz egy-egy tömeg (súly) tartozik n n Súlypont: pontok koordinátáinak súlyozott számtani átlaga (x, y) Számításhoz szükséges: – Alappontok koordinátái – Alappontokhoz tartozó súly

Alappontok meghatározása n Nem teljes lefedettségű adatsorok (pl. városok adatai): minden város egy alappont – Csak nagyobb települések – Kisebb települések is n Teljes lefedettségű adatsorok (pl. régiók adatai): minden régió egy-egy alappont – Itt kevésbé problematikus az eltérő régióméret – eltérő pontsűrűség, súlyok „kiigazítják” – Különösen előnyös a legnagyobb település választása alappontnak n „Felparcellázásos” módszer – Probléma: nehéz hozzá adatsort találni a súlyhoz

Súlyok meghatározása n Csak nem fajlagos (abszolút) mutatókra számolható súlypont, pl: – – – Népességsúlypontja: népességszám (gyakran használatos) Gazdasági súlypont: pl. GDP Politikai súlypont: pártra leadott szavazatok Társadalmi devianciák súlypontja: pl. bűncselekmények, öngyilkosság, balesetek Telefonvonalak súlypontja Munkanélküliség súlypontja

Egy súlypont nem súlypont n n Különböző súlypontokat egymáshoz viszonyíthatunk Különböző mutatók között – Geometriai középpont – népességi súlypont népsűrűség regionális különbségei, népesség területi koncentrációja – Geometriai középpont – gazdasági súlypont gazdasági sűrűség regionális különbségei, gazdaság területi koncentrációja – Népességi súlypont – gazdasági súlypont gazdasági fejlettség regionális különbségei n n Időbeni összevetés Eltérő alappontokra: különböző településtípusok súlypontjai

Különböző mutatók között n n Súlypontok a XX. század végén Mo-n Jó ha – Egy időpont – Egy ország, egy területi szint – Azonos alappontokra

Eltérő alappontokra

Időpontok között: történeti vizsgálódás n n A népességi súlypont elmozdulása az USA-ban 1790– 1980 Vizsgálható – Elmozdulás iránya – Elmozdulás mértéke (eltérő időközöknél: egységnyi időre jutó)

Súlypont interpretációja n Nem biztos, hogy a jelenség a súlypontba koncentrálódik – Határállomások – Fülöp-szigetek – Horvátország n Ha távol van a geometriai középponttól: – Nagyok az egyenlőtlenségek n Ha közel van a geometriai középponthoz – Nem biztos, hogy kicsik az egyenlőtlenségek n A távoli pontok változása jobban befolyásolja a súlypont értékét

Példa a súlypontra

A geometriai középpontok és népességi, gazdasági súlypontok Mexikóban Mexikó népességnövekedésének területi különbségei

Példa a súlypontra Regionális és környezeti gazdaságtan évfolyam súlypontja, 2012