A telepls fogalma a teleplsek osztlyozsa Dr Szab

A település fogalma, a települések osztályozása Dr. Szabó Attila főiskolai docens Debreceni Egyetem Szolnok Campus Gazdaságtudományi Kar, Vidékfejlesztés, Regionális Gazdaságtan és Turizmusmenedzsment Intézet

Településföldrajz • A településföldrajz a geográfiának a településekkel foglalkozó részterülete, tudományága. • A településföldrajzot a településekkel, azok kialakulásával, fejlődésével, a települést alkotó egyes alrendszerek bizonyos tulajdonságaival, valamint a települések horizontális és vertikális térbeli kapcsolatrendszereivel foglalkozó tudományágnak tekintjük. • városföldrajz • faluföldrajz

Település fogalmi meghatározása • A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak. Nevezhetik falunak, városnak vagy más, huzamos emberi megtelepedést jelentő közösségi formációnak is. • A település egy földrajzilag meghatározott területen (közigazgatási terület) lévő, művi (épített) és természeti elemekből álló együttes, amelynek alapvető funkciója, hogy az ott élő emberek számára lakóhelyként, továbbá társadalmi-gazdasági tevékenységek színtereként szolgáljon. • Általánosabb megfogalmazásban a település az ember tágan értelmezett élettevékenységének táji, műszaki kerete.

Település fogalmi meghatározása • A település a hagyományos megközelítés szerint az emberek egy csoportjának lakó- és munkahelyeinek térbeli egysége (MENDÖL, 1960. ). • Ez a definíció magában foglalja az embercsoportot is, amelynek lélekszáma 1 től (pl. magányos özvegyasszony egy tanyán) elméletileg felső határ nélkül terjedhet. Nincs felső határ, hiszen az egyre jobban összeolvadó megalopoliszok lélekszámát megjósolni lehetetlen. • BELUSZKY PÁL megközelítése szerint a település: település lakó-, munka- és pihenőhelyek, illetve szolgáltatási intézmények térbeli együttese. LAKÓ- ÉS MUNKAHELY EGYSÉGE

Település fogalmi meghatározása • Az újszerű megközelítések között rendszerszemléletű értelmezést jelent TÓTH JÓZSEF geográfus álláspontja, aki szerint a település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és természeti szférák kölcsönhatáson alapuló, együttműködő rendszere. A település tetraéder-modellje, Forrás: TÓTH, 1996.

Település fogalmi meghatározása • KOVÁCS Zoltán (2007) rövid megfogalmazása szerint a település olyan, az ember által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (pl. utak, hidak, közterek) áll. • Eszerint a település kiszolgálja a benne lakók fizikai és szellemi igényeit, tükrözi a lakóinak múltját és jelenét, a helyi kultúra sajátosságait. • Kiss Tamás a településfogalom lényegét közgazdasági szemlélettel közelíti: „ a település a természet, ember, művi környezet, tevékenységek, viszonylatok stb. gyűjtőedénye. Lényegét tekintve társadalmi kategória; társadalmi produktum és társadalmi folyamatok befogadója. ”

Településsűrűség, településhálózat • A települések eloszlása a térben nagyon egyenlőtlen, igazodik a természeti feltételekhez, ezt mutatja a településsűrűség A gazdaság és emellett a népesség térbeli eloszlását követi, de befolyásolják a helyi társadalmi- gazdasági viszonyok, a történelmi hagyományok, újabban a településfejlesztési politika is. • Egy földrajzi területegység településeinek összefüggő rendszerét a településhálózat tükrözi, ezzel rokon a településrendszer és a településállomány kifejezés.

Települések osztályozása, csoportosítása • A Földön nagyon sokféle település alakult ki a múltban és létezik napjainkban is. • Nagyon sok esetben a települések helyi adottságokhoz, szokásokhoz igazodva fejlődnek, így sajátos típusaik, csoportjaik is kialakulhatnak. • A sokféleség és a sokszínűség indokolja a különböző csoportosítási szempontokat, melyek mindig a települések egy-egy jellemző tulajdonságának kiemelése szerint próbálják rendszerezni a településeket. • Hazánkban a következő– közigazgatási – településkategóriák vannak: község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros.

Települések osztályozása, csoportosítása • A települések csoportosíthatók hasznosítás módja szerint • Állandó település: Olyan település, ahol a lakóhely és a munkahely mozdulatlan, helyhez kötött. Az emberiség túlnyomó többsége napjainkban már állandó településben lakik. Három kategóriáját szokás megkülönböztetni: a magános települést (szórványtelepülés), a falut és a várost. • Ideiglenes település: Az állandó településekkel szemben az ideiglenes települések csak egy bizonyos időre létesítettek. Ideiglenes települési formákkal találkozhatunk Afrika nomád népeinél, de ide tartozhatnak pl. rövid időre létesített kutatóállomások is. • Szezonális település: A szezonális települések sajátos átmenetet képeznek az állandó és mozgékony települések között. Ezek alatt ugyanis állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt, szezonális településeket értünk (pl. hegyi pásztorszállások, nyaralótelepek).

Települések osztályozása, csoportosítása • A települések csoportosíthatók földrajzi fekvés szerint • Hegyvidéki település • Dombvidéki település • Síkvidéki település

Települések osztályozása, csoportosítása • A települések csoportosíthatók lakóépületek száma szerint • Magányos (magános) vagy szórványtelepülés: A magányos (szórványos) települések egy, legfeljebb két épületből álló szórványtelepülések (pl. tanya, farm, ranch, hamlet). Döntő többségük mezőgazdasági funkciót tölt be. Gyakran több házcsoport is alkothatja – ezek példái a hazai bokor tanyák – ám a csoportos települések jellemző funkciói még nem jelennek meg, így ebben a formában sem tekinthetők még csoportos településeknek. • Csoportos település: Több házból álló, csoportos települések (pl. falu, város), ahol a lakóhelyegységek (esetleg a gazdasági telephelyegységek) térben érintkeznek egymással.

Települések osztályozása, csoportosítása • A települések csoportosíthatók alaprajz szerint • A települések belső szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. A klasszikus morfológia elsősorban a települési utcahálózat vizsgálata alapján különít el alaprajzi típusokat, ez a rendszer elsősorban a falvakat jellemzi, a városok ugyanis rendszerint többféle alaprajzi típus keverékéből állnak össze. A szabálytalan alaprajzi típusok képviselik az ősibb települési formákat, míg a szabályos alaprajzúak fiatalabb kialakulásúak. E kettő ötvözete adja a vegyes beépítésű települési típusokat. • Szabálytalan: pl. halmaztelepülések • Szabályos: pl. sakktábla alaprajzú • Vegyes beépítésű

Települések osztályozása, csoportosítása • A települések csoportosíthatók jellemző funkcióik szerint, szerint amikor a gazdasági munkamegosztásban játszott elsődleges vagy kiemelkedő szerepkör szerint alkotunk csoportokat, például mezőgazdasági, ipari és szolgáltató szerepek. • Városok: Központi funkcióval rendelkezik. Pl. középiskola, kórház, áruház • Falvak: Alapfunkciókkal rendelkezik. Pl. iskola, háziorvos, vegyesbolt. • Általánosságban elmondható, hogy a falvak többségére a mezőgazdasági szerepkör túlsúlya a jellemző, míg a városok elsősorban ipari és szolgáltató tevékenységükkel emelkednek ki.

Települések osztályozása, csoportosítása • A települések csoportosíthatók gazdasági jellegüket tekintve • Mezőgazdasági települések: Ide tartoznak a mezőgazdasági tevékenységet folytató települések, köztük az agrárvárosok is. Az agrárváros: olyan település, amely elsősorban mezőgazdasági termelők lakó- és munkahelye, de mint népes hely, környezete számára igazgatási, kulturális, kereskedelmi és egészségügyi feladatokat is ellát. Az újkorban az agrárváros különösen gyakori Kelet-Európában, és szinte uralkodó várostípus a magyar Alföldön. Az alföldi magyar (Kecskemét, Nagykőrös, Hódmezővásárhely, Makó stb. ) agrárvárosok – mivel határában tanyák állnak –, más európai agrárvárosoktól különböző, különleges településformának számítanak. • Ipari települések: Ebbe a csoportba tartoznak az iparvárosok, ahol a lakosság nagy részének az oda települt gyári munkahelyek adják a megélhetést. A történelem első iparvárosa Manchester volt a XVIII. században, mely textiliparra települt. • Szolgáltató funkcióra szakosodott települések: Ide tartoznak a tercier szektorra szakosodó települések, pl. üdülőhelyek, vasúti csomópontok, és a sajátos csoportot alkotó alvótelepülések, melyek kizárólag lakófunkcióval bírnak.

Települések osztályozása, csoportosítása • A települések csoportosíthatóak nagyságuk, nagyságuk lakosságszámuk szerint.

Köszönöm a figyelmet!