A TEKINTLY A JOG S AZ ISKOLAI ERSZAK

A TEKINTÉLY, A JOG ÉS AZ ISKOLAI ERŐSZAK www. oktbiztos. hu

I. A közprobléma kezdete Az Oktatási Jogok Biztosa 2009 -ben tartott „ Iskolai veszélyek” vizsgálata alapján (www. oktbiztos. hu) II. Fogalmak, minta és módszerek III. Az erőszak mértéke diákok és tanárok között - nemek, réteghelyzet és iskolatípus IV. A tekintélytisztelet, és az intézménybe vetett bizalom

I. A KÖZPROBLÉMA KEZDETE Az iskolai – fizikai - erőszak problémája közüggyé 2008 márciusa végén válik az Erdélyi utcai eset kapcsán. Időben egybeesik az ún. „szociális népszavazással”.

Az iskolai erőszak értelmezése a médiában 1. KORPORÁCIÓS ÉRTELMEZÉS • • A pedagógusok védtelenek, (= az állam gyenge); romlik a fiatalok erkölcse; a diákjogok és kötelességek egyensúlya megbomlott; „elvették a tanárok tekintélyét”. Védeni a pedagógusokat, - „több jogot”. El kell különíteni, kizárni és büntetni az elkövető diákokat és szüleiket.

2. NEM-KORPORATÍV MODELL • Az iskolai fizikai erőszak ügye a társadalom alsó szeleteiben élők és a pedagógusok problémája a tömegessé vált középiskolákban. • Az integrációs modellt kell erősíteni, illetve a „jó példákat” terjeszteni, • a konfliktuskezelés módszertanát fejleszteni.

II. FOGALMAK, MINTA ÉS MÓDSZEREK

MINTA Az iskolák és a pedagógusok régió és képzési típus szerint reprezentálják az országos arányokat. 11. évfolyamon 186 középiskolában töltettünk ki kérdőívet egy-egy véletlenszerűen kiválasztott • osztály tagjaival (4375 diák). A diákok mintáját az iskola méretének megfelelően utólag súlyoztuk. • az osztályt tanító tanárok (980 fő) 7. évfolyamon 25, a budapesti iskolákat képzési forma szerint jól reprezentáló intézményben két-két osztályban 923 tanuló töltött ki kérdőívet.

Az iskolai veszélyek típusai: A) környezeti ártalmak; B) baleseti veszélyek; C) agresszió: 1) verbális 2) nem verbális vagyis fizikai agresszió: 2 A) tárgyak elleni (lopás, rablás, rongálás) 2 B) szociális agresszió (kirekesztés)

Elkövető –elszenvedő, illetve elkövető-elszenvedő helyzet 1. Diák - diák (mindkét oldal véleménye vizsgálva) 2. Pedagógus - diák (mindkét oldal véleménye vizsgálva) 3. Pedagógus - szülő (csak a pedagógus véleménye vizsgálva) 4. Pedagógus - pedagógus (nem vizsgálva)

III. AZ ERŐSZAK MÉRTÉKE ÉS IRÁNYA A tanárok és diákok; diákok egymás között

Kiközösítés

Az agresszió és a tanuló társadalmi helyzete

IV. A TEKINTÉLYTISZTELET, ÉS A JÖVŐBE, AZ INTÉZMÉNYBE VETETT BIZALOM

Tekintélytisztelet, jövőbe vetett bizalom, anómia a diákok körében A tekintélytisztelet (autoritás) főkomponens változói: • Minden csoportban szükség van egy határozott vezetőre. • A tanáraim többségét tisztelem. • Jobb, ha egy tanár dönti el a diákok közti vitás kérdéseket. A jövőbe vetett bizalom főkomponens változói: • Ha jól tanulok, sikeres leszek az életben. • Tudom, hogy mit akarok elérni az életben. • Mindent egybevetve mennyire vagy elégedett a jövőbeli kilátásaiddal? Az intézményekbe, vezetőkbe vetett bizalom (anómia) főkomponensei: • Az iskolai szabályoknak semmi értelme nincs. • Az iskolai szabályok csak papíron léteznek, de nem tartja be őket senki. • Végül minden vitában az erősebbnek van igaza.

Tekintélytisztelet, jövőbe vetett bizalom, anómia a tanárok körében A tekintélytisztelet (autoritás) főkomponens változói: • Minden csoportban szükség van egy határozott vezetőre; • A legfontosabb erények, amelyeket a gyerekeknek meg kell tanulniuk, az engedelmesség és a tekintélytisztelet; • Jobb, ha egy tanár dönti el a diákok közti vitás kérdéseket. A jövőbe vetett bizalom főkomponens változói: • Az iskolámban jó irányba mennek a dolgok; • Mindent egybevetve mennyire vagy elégedett a jövőbeli kilátásaiddal? Az intézményekbe, vezetőkbe vetett bizalom (anómia) változói: • Az iskolai szabályok csak nehezítik a munkámat. • Az iskolai szabályok csak papíron léteznek, de nem tartja be őket senki. • Az iskolámban a fontos pozíciókat az arra alkalmas emberek töltik be.

A fiú diákok agresszívebbek, mint a leányok, ugyanakkor a fiú diákok kevésbé bíznak a pedagógus tekintélyben és az intézményekben, mint a lányok (p= 0, 020; 0, 003).

• A férfi tanárok némileg agresszívebbek, mint a nők. • A férfi tanárok tekintélytisztelők és kevésbé bíznak az intézményekben miként a nők (p=0, 01, 0, 01). • A férfi tanárok aránya a szakiskolákban a legmagasabb, ahol a tekintélytisztelet relatív magas a diákok és a pedagógusok között.

Az oktatáspolitika dilemmája: A jogot vagy a tekintélyt erősítse, védje inkább. Más dimenzióban: Az alacsony tekintélyű női princípiumra, vagy a férfiéra építsen az elnőiesedő közoktatásban.

A kutatást készítette: Demeter Endre, Gerő Márton, Hajdu Gábor, Hajdu Tamás, Hordósy Rita, Lakatos Zsombor, Lőrincz Dalma, Sáska Géza Kutatásvezető: Gerő Márton, Hajdu Gábor A kutatást a DIPA Tanácsadók és Fejlesztők Szakmai Egyesülete végezte. A vizsgálatot irányította: Sáska Géza