A tanuls pszicholgiai alapjai Az emlkezet Mi az

A tanulás pszichológiai alapjai

Az emlékezet

Mi az emlékezet? • múltbeli tapasztalat megőrzése a tudatban és felidézése anélkül, hogy a kiváltó ingerek jelen lennének • agyunk kb. 1000 milliárd adatot képes tárolni • fontos szerepe van önmeghatározásunkban, éntudatunk kialakulásában és ez a tanulás pszichológiai alapja is • az emlékezés működésének hátterében biológiai és pszichológiai folyamatok állnak

Az emlékezet működésének szakaszai KÓDOLÁS Elhelyezés a memóriában TÁROLÁS Megőrzés a memóriában ELŐHÍVÁS Visszanyerés a memóriából

Az emlékezet működésének szakaszai Kódolás (bevésés) • az információ átalakítása olyan kódba, melyet az emlékezet elfogad (az engram=emléknyom kialakulása) - önkéntelen: spontán módon, az észleléssel együtt - szándékos: akarati erőfeszítést igényel mechanikus értelmen alapuló

Az emlékezet működésének szakaszai Tárolás • az információ emlékezetben való megőrzése (az engram megszilárdulása) • a megőrzés során az információ tartalma: - leegyszerűsödik (a részletek eltűnése) - racionalizálódik (a homályos részek értelmet nyernek) - az információ átstrukturálódik • a megőrzés pontosságát több tényező is befolyásolja (a bevésés alapossága, érdeklődés, fáradtság, érzelmek)

Az emlékezet működésének szakaszai Előhívás • az információ memóriából történő visszakeresése - felismerés: jelen van az információ, fel kell ismerni - felidézés: nincs jelen, az emlékezetből hívjuk elő

Az emlékezet működési modellje SZENZOROS TÁR Figyelmi szűrő kiszorítás elhalványulás RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA (RTM) Bevésés (konszolidációs idő) ismételgetés HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA (HTM)

A memória típusai (időtartam alapján) Szenzoros tár • kapacitása nagy, azonban az információ megőrzésére csak nagyon rövid ideig képes (kb. 1 másodperc) • a kódolás akusztikus formájú • amit figyelmünkkel kitüntetünk, az átkerül az RTM-be

A memória típusai (időtartam alapján) Rövid távú memória (RTM) • kapacitása korlátozott (7+/-2 egység), megőrzési ideje 15 -20 másodperc • a kódolás akusztikus vagy vizuális • az információt vagy abban az egységben tároljuk, amiben kaptuk, vagy tömbösítjük – rendező elv! • az RTM-ből való felejtés okai: az emléknyom elhalványodik vagy kiszorul az új információk miatt • az RTM-ben tartást elősegíti az ismételgetés

A rövid távú memória fejlesztése Gyakorlat 17 89 15 26 19 14 18 48 19 45 1789 1526 1914 1848 1945 CIABGFBMWAPEH CIA BGF BMW APEH

A memória típusai (időtartam alapján) Hosszú távú memória (HTM) • mindent tartalmaz, amit magunkról és a világról tudunk • kapacitása korlátlan, megőrzési ideje hosszú • az RTM-ből bevéséssel kerül át az információ • stabil beépülése konszolidációs időszakot igényel • jelentést kódolunk, értelmes kapcsolatokat alakítunk ki az információk asszociatív hálózatban tárolódnak

A hosszú távú memória fejlesztése Gyakorlat kenyér tojás tej szalámi sör kifli gyümölcslé mosogatószivacs sárgarépa ablakmosó narancs csirkehús tejföl A helyek módszere Hozd összefüggésbe a lista egyes tételeit a szobád kognitív térképével! • Pl. : ajtó-kenyér, ágy-tojás, könyvespolc-tej, asztalszalámi, szék-sör, ruhásszekrény-kifli, függönygyümölcslé, ablak-mosogatószivacs stb.

A memória típusai (a tárolt információ jellege alapján) Explicit (deklaratív) emlékezet • adatok, tények kerülnek benne tárolásra (a Mi? jellegű kérdésre válaszoló ismeretanyag) • ez az emlékezeti rendszer továbbosztható: - epizodikus tár: a velünk megtörtént események során rögzült információk - szemantikus tár: az információ absztrakt formában van jelen (fogalmi, nyelvi emlékezet)

A memória típusai (a tárolt információ jellege alapján) Implicit (procedurális) emlékezet • általános készségek, szokások, érzelmi állapotok rögzülnek benne (a Hogyan? jellegű kérdésre válaszoló ismeretanyag) • nem tudatosan rögzül és kevésbé tudatosan hívható elő

A felejtés • az emlékezetből való előhívás kudarca, az emlékezet működésének természetes velejárója Miért következik be? • kiszorítás • elhalványulás • interferencia (zavaró kölcsönhatás) - visszaható gátlás: az új tananyag zavarja a régi megszilárdulását - előreható gátlás: a régi tananyag akadályozza az új megszilárdulását

A felejtés okai • nem rögzültek az információk, az ismétlés elmaradt • a kódolás nem volt megfelelő, nem alakultak ki asszociatív kapcsolatok a jelentések között • interferencia • organikus okok • traumás felejtés (pl. : baleset, fejet ért ütés) • kémiai anyagok hatása (pl. : alkohol, drog, gyógyszerek)

Az Ebbinghaus-görbe

A figyelem

A figyelem, mint folyamat • az emlékezethez hasonlóan a tanulás pszichológiai alapját adja (a tanulás energetikai bázisa) • érzékszerveinket minden pillanatban folyamatos ingerek érik, amelyeknek csak töredékét fogjuk fel → figyelem = szelektáló, kiemelő folyamat • az emlékezet szenzoros tárából a figyelem szűrőfolyamatán keresztül kerül az információ az RTM-be • a külvilágból érkező információk felfogásához idegrendszeri aktivációs állapot szükséges → a figyelem = éber állapotot fenntartó folyamat

Broadbent figyelmi szűrő modellje Bemenő ingerek Szelektív szűrő Szenzoros tár További feldolgozás

A figyelem fajtái spontán (önkéntelen) • kiváltásában szerepet játszanak a külső vagy belső környezetből jövő erős, szokatlan ingerek, megváltozott körülmények szándékos (kontrollált) • akarati elhatározás, belső szándék eredményeként alakul ki • a két figyelmi funkció egymásra épül

A szándékos figyelem jellemzői • a figyelemkoncentráció mértéke - erősen koncentrált állapot: figyelmünk 1 dologra irányul - koncentráció hiánya: tudatunk elsiklik a dolgok felett • a figyelem tartóssága mennyi ideig tudjuk fenntartani a figyelmet függ a tárgytól, az egyén tulajdonságaitól, motivációjától, pszichikai állapotától • a figyelem terjedelme adott pillanatban hány fogalmat tudunk felfogni (RTM)

A szándékos figyelem jellemzői • a figyelem megosztása Mennyire tudjuk megosztani a figyelmet egyszerre több tárgy között? (látszólag lehetséges, valójában csak egy dologra tudunk odafigyelni) • a figyelem fluktuálása a figyelem nem folytonos, hanem hullámzó, ingadozó és szakaszos mértékét befolyásolja az inger erőssége, a pszichés állapot, gyakorlás, tapasztalat

A hatékony tanulás technikája

A tanulás értelmezései Tágabb értelemben • tanulás minden külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlásra létrejövő tartós változás az ember pszichikumában, amelynek hatására megváltozik a viselkedése Szűkebb értelemben • iskolai, egyetemi-főiskolai tanulás

A tanulás fajtái Tanulás Elemi Imprinting Reflexes Szimbolikus Látens Klasszikus kondícionálás Operáns kondícionálás Belátásos Iskolai Szociális

A tanulás fajtái Elemi tanulási formák • az embernél és az állatoknál is megfigyelhetők Imprinting (korai bevésődés) • tartós kötődés a faj azon egyedeihez, akiket az újszülött korai szenzitív periódusában megpillant • Lorenz írta le először, madaraknál (de az ember esetében is megfigyelhető)

A tanulás fajtái Reflexes tanulás • különböző idegrendszeri központok között kapcsolódások alakulnak ki, asszociációk jönnek létre különböző tudati tartalmak között Klasszikus kondicionálás • Pavlov fedezte fel kutyáknál • egy külső feltétlen inger (pl. : az étel látványa) kiváltja a feltétlen választ (nyálelválasztás) • egy közömbös külső feltételes inger (pl. : csengő) néhány társítás után maga is kiváltja a feltétlen választ → feltételes reflex • az embereknél az érzelmi reakciók kialakulásában játszik szerepet

A tanulás fajtái Operáns kondicionálás • Thorndike kísérlete a macskákkal • egy bizonyos viselkedés társul egy bizonyos cél elérésével → a kezdeti véletlenszerű cselekedetekből azok maradnak meg, amelyek pozitív megerősítést nyernek Látens tanulás • a tanulás eredménye nem közvetlenül a bevésődés után jelentkezik, hanem a későbbiek folyamán (pl. : az észlelés megtanulása)

A tanulás fajtái Belátásos tanulás • Köhler kísérlete a csimpánzokkal • lényege a cél és eszköz közötti viszony felfedezése • nincs többszöri próbálkozás, egy ideig szemlélve a problémát, hirtelen jön létre a megoldás • ha már megvan a megoldás, bármikor előhívható és új helyzetekre is alkalmazható

A tanulás fajtái Szimbolikus tanulási formák • csak az emberre jellemzők Iskolai tanulás • ismeretek elsajátítása • tudatos erőfeszítést igényel • dekontextualizált tudás, az ismeretek nem kapcsolódnak feltétlenül a mindennapokhoz • az ismereteket a tanár közvetíti • az ismeretszerzés színvonalát értékelik

A tanulás fajtái Szociális tanulás • folyamata: a szocializáció – az egyén társadalomba történő beilleszkedése • az egyén megismeri önmagát, a környezetét, elsajátítja a társas együttélést szabályozó normákat, viselkedésmódokat

Tanulás és személyiség Hol a határ a tanulási teljesítmény területén? Mekkora az agy befogadóképessége? • öröklés (biológiai adottságok) és környezeti hatások egyaránt befolyásolják – hatásuk összefonódik • a tanulást meghatározó kognitív képességeket szüleinktől örököljük (vagyis örököljük, hogy milyen határig fejleszthető felfogó és problémamegoldó képességünk) • az, hogy kihozzuk-e magunkból a maximumot már környezeti hatások függvénye

A motiváció szerepe a tanulásban • a latin motivus (movere) szóból származik, amely mozgást kiváltót, mozgatót jelent • a tanulási folyamat meghatározó eleme a motiváció, a tanulásra történő késztetés • a tanulás energetikai bázisát adja, a tanulás elindítója és fenntartója • az a tanulás, amelyet személyes érdeklődés motivál, nagyobb teljesítményt eredményezhet

Motivációs tényezők A tanulási motiváció négy egymásra ható motivációs faktor segítségével írható le: • kíváncsiság, érdeklődés • a siker elérésére való törekvés, a kudarc elkerülésére való igyekezet • a szociális elismerés igénye • a megtanulandó anyag hasznosságának, értékének egyéni elismerése

Végiggondolta már alaposan, hogy Önt mi ösztönzi arra, hogy felsőfokú tanulmányokat végezzen?

Tanulási motiváció Személyi motiváció Intrinsic (belső) motiváció Extrinsic (külső) motiváció Tárgyi motiváció A tananyag érdekessége A tananyag nehézsége

A motiváció típusai • a külső motiváció célja valamilyen jól definiálható, kézzelfogható cél, nyereség elérése, pl. : szülői, tanári elvárás, kortárs-csoport hatása, anyagi ösztönzők, karrier elvárás • a belső motiváció olyan késztetést jelent, melyben maga a cselekvés (a tanulás), a benne rejlő öröm elérése a cél, így a tevékenység önmagában hordozza a jutalmat Ideális esetben a felnőttek tanulási folyamatában több és nagyobb befolyással rendelkeznek a belső motivációs tényezők, mint a külsők.

Tanulási stílus • az általunk leginkább előnyben részesített külső és belső tanulási feltételeket, módokat jelenti az információ felvételét, feldolgozását és előhívását illetően A tanulási stílusban • az érzékleti modalitások • a társas, illetve fizikai környezet, • az érzelmi feltételek, valamint • az egyén reakciómódja fejeződik ki.

Tanulási stílus • mindenkinek az előbbi tényezők egyedi kombinációjából áll össze tanulási stílusa • megismeréséhez elegendő tanulási tapasztalat szükséges • az erős és gyenge pontok tudatosítása rendkívül fontos: ezáltal kifejleszthetőek olyan tanulási stratégiák, amelyek segítségével a hátrányok megszüntethetőek vagy csökkenthetőek • a saját tanulási stílus tudatosulása lehetővé teszi a saját tanulás eredményesebbé tételét

Tanulási stílusunk azonosítása • Milyen módon fogadjuk be a legkönnyebben az információt? A legjobban látás, hallás, mozgás útján tanulunk-e? • Milyen feltételekre (társas és fizikai környezeti, érzelmi) van szükségünk, amelyek segítenek az információ felvételében és elraktározásában? • Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt illetve miként hívjuk elő a tárolt információkat?

Tanulási stílusunk azonosítása Az érzékleti módozat szempontjából • auditív – a verbális ingerekre figyel elsősorban • vizuális • motoros – a mozgás fontos szerepet játszik a tanulásban • taktilis

Tanulási stílusunk azonosítása A társas és fizikai környezet alapján • • • egyedül vagy társakkal csendben vagy zene mellett szórt megvilágítás vagy irányított fény mellett hűvösebb szobában vagy melegben ülve, fekve, netán állva, vagy járkálva Érzelmi feltételek • motiváció, érdeklődés, kitartás, felelősség

Tanulási stílusunk azonosítása az egyén reakciómódja szerint • a tevékenyek: konkrét, tapasztaláson alapuló tanulás • a töprengők: a megértésre törekszenek • az elméletiek: a tanulásban a logikai kapcsolatok, a gondolkodás játszik fontos szerepet • a gyakorlatiasak: aktív, kísérlezető módon tanulnak, az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására törekednek

Tanulási stratégiák • tanulási stratégia = a tanulási tevékenységre vonatkozó tervek (a tanulás hadműveletének megtervezése) • a stratégia egymást követő konkrét gyakorlati lépéseken keresztül valósul meg, ezeket a lépéseket taktikáknak hívjuk

Tanulási stratégiák • • • Mit akarok megtanulni? Honnan jutok információhoz? Hogyan használjam az információforrásokat? Hogyan dolgozzam fel az információkat? Hogy memorizáljam? Hogyan szervezzem meg a tanulást (hogy gazdálkodjak az idővel, környezettel, eszközökkel)? A gyengébb tanulmányi teljesítmények mögött gyakran az áll, hogy a tanulók nem rendelkeznek megfelelő tanulási stratégiákkal.

A tanulási stratégiák csoportosítása Szervezett tanulás • a rendszeresség, a jó munkaszervezés követelményeire épül • aki ezt a tanulási stratégiát követi, az kialakítja az egyéniségének, és a tantárgynak megfelelő módszerkombinációt, mely tartalmazza: - a sorrendiséget (mit mi után) - a lényegkiemelést - az ismeretek feldolgozását

A tanulási stratégiák csoportosítása Mechanikus (reprodukáló) tanulási stratégia • a részletek megjegyzésére épül • a tanulás célja az ismeretek precíz, pontos rögzítése és reprodukciója • olyan tananyagnál alkalmazható, amely nem tartalmaz logikai összefüggéseket (képletek, évszámok, idegen szavak) vagy szöveghűen kell megtanulnunk őket (definíciók, memoriterek)

A tanulási stratégiák csoportosítása Mélyrehatoló tanulási stratégia • aki ezt a stratégiát alkalmazza az a dolgok átlátására, megértésére, rendszerezésére törekszik • lépései: megfigyelem-elolvasom-megnézem megértem megjegyzem alkalmazni tudom

• a sikeres tanulás az elsajátítandó ismeretnek megfelelően megválasztott tanulási stratégián is múlhat • ha a tananyag jól szervezett és könnyen befogadható, kevesebb stratégiával is elérhető a jó eredmény az előhíváskor • az értelmezésre irányuló, mélyreható tanulási stratégiát követő hallgatók a legsikeresebbek tanulmányaik során • a legsikertelenebbek azok, akiknek a tanulási repertoárjából hiányzik a szervezett tanulás

A tanulást segítő körülmények Külső körülmények • a legfontosabb az, hogy a tanulásnak legyen egy megszokott helye (a hely hangulatteremtő ereje miatt) – lehetőleg asztalnál • fényviszonyok • csend (Lehet-e zene és TV mellett tanulni? ) Belső körülmények • kipihent állapot (létrehozni, fenntartani)

A passzív és aktív tanulás Aki tanul, sokszor észre sem veszi, hogy nem tanul hatékonyan. • a tananyag olvasgatása → passzív tanulás → kudarc a vizsgán (sok idő, alacsony hatékonyság) • a tananyag feldolgozása, felmondása → aktív tanulás → eredményes vizsga • aktív tanulás hatására erősebb lesz az információ emlékezetbe való bevésődése (ld. : pszichológiai alapok)

Tanulás Passzív tanulás A tananyag olvasgatása Passzív befogadás Aktív tanulás A tananyag A figyelem elterelődése feldolgozása Aktív felfedezés A figyelemkoncentráció ereje és tartóssága nő

Passzív és aktív tanulás • kutatási eredmények szerint a hallottak 20%-át, a látottak 30%-át, a hallottak és látottak 50%-át, a saját kimondott szavaink 70%-át, saját aktív cselekvésünk 90%-át jegyezzük meg tanulásunk során • segíti a tananyag rögzítését a jegyzetelés, a vázlatkészítés, a tananyag felmondása, mert ezek aktív cselekedetek

A hatékony tanulás módszerei • több módszert is kidolgoztak a tankönyvből való tanulás hatékonyságának növelésére • a tananyag hatékony elsajátítása mindig aktív tanuláson alapul – ez segíti elő, hogy az egyén az információkat jobban megjegyezze és jobban emlékezzen rájuk • • • A PQRST módszer Preview (előzetes áttekintés) Question (kérdés) Reading (olvasás) Self-recitating (felmondás) Test (ellenőrzés)

A hatékony tanulás módszerei A CÁKOFE módszer Címmeditáció • célja: a tananyagról már meglévő információink mozgósítása Átolvasás • célja nem a tananyag emlékezetbe vésése, hanem az, hogy képet kapjunk a tananyag - szerkezetéről → előszó, tartalomjegyzék átolvasása - általános mondanivalójáról → a könyv átlapozása

A hatékony tanulás módszerei Kérdésfeltevés • célja, hogy felkeltse érdeklődésünket a tananyag iránt • kérdéseket fogalmazunk meg arról, hogy mit szeretnénk megtudni a tananyag megtanulása során Aktív, feldolgozó olvasás • célja a tananyag feldolgozása, a lényeg kiemelése – a kulcsszavak megkeresése • kisebb szövegrészt olvassunk el egyszerre (ábrát is!) • kiemelünk, jegyzetet és vázlatot készítünk – jobb bevésés

A hatékony tanulás módszerei Felmondás • nem szó szerinti ismétlés, saját szavainkkal történik • az emlékezet próbája: feltárja a meglévő hiányosságokat • segíti az emléknyom megszilárdulását – elengedhetetlenül szükséges a tananyag bevéséséhez Ellenőrző átolvasás • a vázlat illetve a jegyzet átolvasása

Tanulásszervezés • a hatékony tanulás technikája önmagában még nem elég, szükséges a hatékony tanulásszervezés is • a tanulást mindig ismétléssel kezdjük – vázlatok, jegyzetek átnézése (kevesebb idő, ráhangol a tananyagra) • a tanulás során szüneteket kell beiktatni – mivel a bevéséskor keletkezett emléknyomnak megszilárdulási időre van szüksége

Hogyan jegyzeteljünk? „Zűr vala gondolatod, de leírtad s mely csoda! most már Benne külön látunk: szárazat és vizeket. …” (Vörösmarty)

Az olvasott szöveg kijegyzetelése Miért érdemes kijegyzetelni az olvasott szöveget? • segít a feldolgozott anyag értelmezésében • segít az összpontosításban • segít az anyag megjegyzésében • segít az ismétlésben • a tanulásban való előrelépés szimbóluma (mutatja, hogy mennyit haladtunk) és így fenntartja a lelkesedést

Az olvasott szöveg kijegyzetelése • a tanulási folyamat szerves része a saját kézzel írott jegyzetek készítése • „Ne másolj, hanem alkoss” – a jegyzetelés gondolkodást is igényel, meg kell értenünk az olvasottakat, meg kell ítélnünk, hogy mi a fontos és mi nem • vázlatunk gerincét a szerző által adott címek, alcímek jelentsék • legyen könnyen áttekinthető (lehessen elkülöníteni a címeket, alcímeket) • alkalmazzunk következetesen betű- és számjeleket

A jó előadásjegyzetek készítésének technikái • a tanulás kiindulópontja a főiskolán is a tanóra illetve az előadás • a tanulási folyamat szerves része a saját kézzel írott jegyzetek készítése • Mit használunk jegyzetelésre? (füzet, külön, esetleg lefűzhető papírlapok)

A jó előadásjegyzetek készítésének technikái Mit lehet tenni előadás előtt? • menjünk kipihenten és összeszedetten az előadásokra • keressünk egy helyet a teremben, ahol figyelni tudunk • ismerjük meg a kurzus szerkezeti felépítését (a tematika szerepe) • olvassuk át az előző heti jegyzeteinket

A jó előadásjegyzetek készítésének technikái Néhány tanács a jegyzetelés közben • próbáld meg az óra elején elhangzó bevezetőből kiszűrni, hogy miről fog szólni az előadás • az óra közben is folyamatosan sarkalld magad a gondolkodásra (amatőr pszichológus vagy újságíró viselkedése) • ne írjunk le mindent, amit mond a tanár, a lényeg jegyzetelésére törekedjünk

A jó előadásjegyzetek készítésének technikái • levegős írás → áttekinthetőség (körülbelül a lap kétharmadára írjunk, oldalt hagyjunk jó széles margót a megjegyzéseinknek) • tagoljuk a lejegyzett előadást (főcímek, alcímek) • alkalmazzunk rövidítéseket, használjunk jeleket • tegyük szemléletessé jegyzeteinket (aláhúzás, bekeretezés, rajzok) – fokozzák a jegyzet megtanulhatóságát

A jó előadásjegyzetek készítésének technikái Mit lehet tenni előadások után? • az aznap készített jegyzetek átolvasása, kiegészítése • a lényeg kiemelése, a kulcsszavak kigyűjtése a margóra • kérdéseinknek próbáljunk utánanézni a szakirodalomban, illetve keressük meg a tanárt • nézzünk utána a homályos fogalmaknak • hasonlítsuk össze jegyzeteinket egy évfolyamtársunkéval (ha valamilyen gondolatot nem tudtunk lejegyzetelni, az évfolyamtársunk jegyzetéből könnyebben megérthető lesz az anyag)

Az olvasás tudománya

Az olvasás fogalma • írott szövegek - és jelképek, ábrák, képek, képsorok megértésének, használatának és értékelésének képessége, annak érdekében, hogy az egyén képes legyen céljai elérésére, tudásának fejlesztésére, és a társadalmi életben való részvételre • az információk elsajátításának legfontosabb eszköze, az iskolai tanuláshoz nélkülözhetetlen • időigényes

Hogyan működik a szemünk olvasás közben? • a szem ugráló mozgásokkal halad előre a sorokon → nem folyamatosan mozog, hanem néha megáll - mozgások (szakkádok): annyira gyorsak, hogy nem is tudjuk érzékelni - szünetek (fixációk): mindössze 1/4 -1/5 másodpercig tartanak, addig, amíg a látómezőbe eső betűsor azonosítása meg nem történik számuk az olvasmány hosszától, jellegétől és más tényezőktől (pl. : olvasási készség) függően soronként változik

Lassítja az olvasás sebességét: • az olvasás közbeni ajakmozgatás, hangos olvasás (vokalizáció) - csak akkor segít, ha egy nehéz rész jobb megértése miatt alkalmazzuk • a szubvokalizáció: gondolatban mondjuk ki a szerzővel az egyes szavakat - az olvasmány szavaihoz való kötődés fékezi a gondolatok megragadását • a szöveg ujjunkkal való kísérése – meggátolja, hogy a szem egyszerre fogjon át nagyobb szövegrészt

Lassítja az olvasás sebességét: • a szavak egyenként történő elolvasása – megnehezíti a mondatok értelmének megragadását • a regresszió (visszatérés a már olvasott szövegrészre): a figyelem lankadását jelzi • azonos sebesség minden olvasmányfajtánál: az olvasás ütemét az anyag nehézségi fokához, az olvasó szándékához kell igazítani • a sok ismeretlen szó – a megoldás: szókincsfejlesztés

Az olvasási készség fejlesztése A mentális tényezők fejlesztése • pl. : figyelemösszpontosítás, emlékezet, problémamegoldás, lényeg megragadás és feltárás, összefüggések felismerése, rendszeralkotás, a szókincs terjedelme A szókincs fejlesztése • az ismeretlen szavakat keressük ki szótárból • szókészletünk erősen korrelál az olvasási képességgel és az IQ-val

Az olvasási készség fejlesztése A vizuális és motorikus tényezők fejlesztése – az olvasási sebesség növelése • a perifériás látás fejlesztése – célja, hogy több szót is lássunk egyszerre • a fixációszélesség növelése – egy átlagos olvasó 10 -12 betűnyi szakaszt olvas el egy fixációval, ez gyakorlással akár 20 -25 betűnyi szakaszra növelhető • ritmikus szemmozgás: célja, hogy a szemmozgás ütemét és a fixációk idejét egyenletesebbé tegyük

Gyakorlat a perifériális látás növelésére

A fixációszélesség növelése

Agyunk kénytelen egyenként egymáshoz kapcsolni az egyes � � �� szavakat, ami nehezebb és fárasztóbb munka számára, mintha � � � � összefüggő szócsoportokból, � értelmes gondolategységekből � egyszerre ragadná meg � ezek teljes értelmét. �

Ritmikus szemmozgás

„Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szímát, melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek, A tböbi bteű lheet tljees összevabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovallusk el mniednigyk bteűt mgaát, hneam a sózt eszgébéen ltjáuk. ”

A gyorsolvasás • az információ felvétel hatékonyabb • átlag feletti megértést eredményez • a figyelem-összpontosítás mértékét és formáját, valamint az olvasás sebességét az olvasmányhoz, és az olvasás céljához igazítjuk • a hagyományosnál rendszerint gyorsabb (az olvasási sebesség nagyobb 250 szó/perc értéknél) • különféle olvasási technikák tudatos kombinációja • általában többszöri olvasás

A gyorsolvasás „dinamikus, hatékony, gazdaságos, jó hatásfokú, koncentrált, az olvasmányhoz és az olvasás céljához igazított sebességű olvasási mód” (Farkas Ferenc, 2002. )

A gyorsolvasás módszerei • nem szavakat, hanem összefüggő szócsoportokat, gondolategységeket olvasunk: megnöveljük a fixációs szélességet → nagyobb koncentrálásra késztet → kevesebb a regresszió → agyunk kevésbé fárad el • mindig az olvasmány jellegének megfelelően olvasunk

Olvasási technikák Skimming • a lényeg lefölözése (nagy felület elmosódott képe) • az olvasmány tartalmával való előzetes ismerkedés, átolvasás • rövid idejű, de nagyfokú koncentrációt igénylő tevékenység • eddigi ismereteink tudatos mozgósítása (szerző neve, a cím jelentése, kiadás éve, a könyv felépítése, bevezető, tartalomjegyzék, borító)

Olvasási technikák Skipping • nem érdekel minket a szöveg lényege, csupán a részletekre figyelünk • nem olvassuk el az egész szöveget, hanem a sorokon ugrálva egy-egy adatot, kulcsszót keresünk • pl. újsághirdetések vagy internet oldalak szövegében való keresés, vagy a már elolvasott szövegből egy részlet vagy konkrét adat újbóli megkeresése

Olvasási technikák Részletes, feltáró, aktív olvasás • amikor szakaszonként haladva értjük meg és értelmezzük olvasottakat → tanulásnál elengedhetetlen Kritikus olvasás • ez igényli a legtöbb alapismeretet és a legéberebb figyelmet - folyamatosan mérlegelünk olvasás közben • pl. : adott témáról különböző szerzők véleményét gyűjtjük össze, és ezek alapján saját álláspontot alakítunk ki • a kritikus olvasás házi dolgozatok, tudományos dolgozatok, kutatások előkészítésénél elengedhetetlen

Tanulástechnikai modell • 1. olvasás: összetett skipping, skimming technika célja, hogy minél többet megismerjünk a könyv tartalmából és a könyv összefüggéseit ismerjük meg • 2. olvasás: Részletes, feltáró, aktív olvasás alkalmazzuk a gyorsolvasás módszereit a szöveg teljes elolvasása fejezetről fejezetre, a sebességre koncentráljunk • 3. olvasás: összetett skipping, skimming technika a felfogás-megértésbeli hiányok pótlására koncentráljunk

Teljesítmény és szorongás: a sikeres vizsga titka Szorongás Vonásszerű szorongás Állapotszerű szorongás Facilitáló szorongás Debilizáló szorongás

Teljesítmény és szorongás: a sikeres vizsga titka Szorongás • vonásszerű: a személy szorongásra való hajlama • állapotszerű: a teljesítményhelyzetre adott reakció • facilitáló: enyhe, teljesítménynövelő szorongás – jobb az emlékezetből való előhívás • debilizáló: szétszórttá tesz, alacsonyabb teljesítmény • a legjobb szorongásoldó az önbizalom, amely abból fakad, hogy felkészültünk a vizsgára

Teljesítmény és szorongás: a sikeres vizsga titka Minden vizsga előtt át kell gondolni a következőket: • • Mit követelnek meg a vizsgán? Mit tudok már abból? Mi az, amit még meg kell tanulnom? Mit tudok még ebből megtanulni? • a vizsgára kellő időben (már évközben) kell elkezdeni felkészülni, a hatékony tanulás módszere ugyanis időt és erőfeszítéseket igényel • a vizsgára való készülést kellő időben be kell tudni fejezni (a vizsga napján már ne vegyük kezünkbe a könyvet)

Irodalomjegyzék • Juhász Márta-Takács Ildikó (szerk. ): Pszichológia, BME GTKTypotex, Budapest 2006 p. 21 -37. • Margitics Ferenc: A hatékony tanulás technikája, Krúdy Könyvkiadó Nyíregyháza, 2008 • Rétallérné dr. Görbe Éva: Tanulás felsőfokon, Tanulásmódszertan (kísérleti jegyzet), ÁVF Bp. 2009 http: //www. avf. hu/adatok/elolap/AMT/Tanulasmodszertan. pdf • Gaskó-Hajdú-Gáspár-Lukács-Nahalka-Petriné: Hatékony tanulás http: //mek. niif. hu/05400/05446. pdf • Allan Mundsack-Ellin K. Deese-James Deese: Hogyan tanuljunk? Panem Kiadó Budapest, 2006 • http: //www. diashow. hu/illuzio/630