A tanuls j tjai a tanulkzssgek Langern Buchwald

A tanulás új útjai: a tanulóközösségek Langerné Buchwald Judit Horizontok és Dialógusok Pécs 2019. 05. 08 -10.

Helyzetkép • Az alternatív iskolák törvényi szabályozása jelentős mértékben változott az elmúlt időszakban • Állami költségvetési támogatás csökkenése • Kerettanterv akkreditációs kötelezettség • Költségigényes • Bírálati szempontrendszer nem egyértelmű • Az állami oktatással való elégedetlenség → alternatív megoldások irányába történő fordulás • Alternatív iskolák bővülése tagozattal • AKG, Zöld Kakas Líceum → általános iskolai tagozat • Gyermekek Háza → középiskolai tagozat • Magán- és otthontanulói csoportok, közösségek megjelenése

Tanulóközösségek Mit tudunk róluk? • Nem iskolák, hanem önfenntartó demokratikus közösségek • pénzügyi és jogi értelemben egyaránt függetlenek az államtól • nem jóváhagyott pedagógiai program alapján működnek • A tanulóközösségek tanulói • hagyományos vagy alternatív, de hivatalos iskolák magántanulói • „iskolába” viszont a tanulóközösségbe járnak • A tanulóközösség • 22 tanulóközösség (Forrás: MOHA http: //marsprogram. hu/resulitanulokozossegek-halozata-2) • Változatos a kép kezdve a két család összefogásában működő tanulócsoporttól a 10 mikroiskolával működő Budapest School-ig

A kutatás célja • A tanulóközösség mint új alternatív oktatási forma feltáratlan terület • A kutatás célja a • az otthon- és magánoktatás előzményeinek, • a tanulóközösségek működésének jogszabályi környezetének feltárása. • A tanulóközösségek elemzése: • • • a tanulóközösség önmeghatározása és célkitűzése, a deklarált pedagógiai elvek, nézetek, a feladatvállalásuk a gyermekek oktatás-nevelése terén, az oktatás tartalmát és módszerei, a nevelési elveket és módszerek, a tanulóközösségben dolgozó tanárokkal szemben támasztott követelmények

A kutatás módszerei • A magántanuló jogviszonyra és a tankötelezettségre vonatkozó jogszabályi háttér feltárása • Az otthonoktatás és az iskolátlanítási törekvések szakirodalmának feltárása • Négy tanulóközösség honlapján nyilvánosságra hozott információk elemzése • • Budapest School Marsprogram Rogers Akadémia Samrt. School elemzésre alkalmas mennyiségű és minőségű információ

Kísérlet a tanulóközösségek azonosítására: Homeschooling, deschooling, unschooling? • Homeschooling – családi oktatás/otthonoktatás • 60 -70 -es években nő a családi oktatást választók száma az USA-ban • Elégedetlenség • a közoktatásban zajló vallási-erkölcsi neveléssel vagy • általában az oktatással és neveléssel • Iskolátlanítási elméletek • Ivan Illich – deschooling (society)/iskolátlanítás: a teljes oktatási rendszer megszüntetése és a társadalom oktató-nevelő szerepének erősítése • John Holt – unschooling/nem iskolázás: a gyermek nevelése a családban, a formális oktatástól mentesen

Kísérlet a tanulóközösségek azonosítására: Homeschooling, deschooling, unschooling? • A tanulóközösség leginkább iskolátlanított iskola – deschooling school • A kifejezést Zsolnai József alkotta, de az iskolátlanított iskola koncepciója végül nem valósult meg, így a koncepció nem azonos a tanulóközösségek koncepciójával • Csak az elnevezést vettük át! • Miért iskolátlanított iskolák? • Nem iskolák, de működésük iskolaszerű elemeket tartalmaz, • ami azonban nagymértékben eltér az állami iskolarendszer intézményeire jellemző oktatástól és neveléstől, tanítás és tanulásértelmezéstől és szervezéstől.

Jogszabályi környezet • Az otthonoktatás és a magántanulói státusz jogszabályi feltétele/lehetősége országonként eltérő • Magyarországon legális • tankötelezettség és nem iskolába járási kötelezettség van • A magántanulói jogviszony létrejöhet a szülő vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló kérésére • A magántanulói jogviszony engedélyezése az igazgató jogköre a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése • A magántanulók aránya a közoktatásban • 2004 -től folyamatosan emelkedett → 2017: 0, 64% • Az emelkedés a szülői döntés alapján magántanulóvá nyilvánítottak számának köszönhető: a magántanulók 0, 5%

A tanulóközösségek Az újragondolt iskola A nem-iskola A megújuló oktatásért Egy jól megtervezett iskola

A tanulóközösségek jellemzői • A tanulóközösségek pedagógiai nézetei és működésük hasonló • Megfigyelhető a Budapest School hatása • Csatlakozási szándék, BS elvek megjelenése • Pedagógiai, oktatási-nevelési céljaik • Nem kötődnek konkrét alternatív koncepcióhoz, de alternatív pedagógiához köthető eszköz- és módszertárral dolgoznak • A gyermek életkorspecifikus tulajdonságaiból indulnak ki • Fejlesztendő kompetenciák: együttműködés, kreativitás, reflektivitás, problémamegoldás, flexibilitás → alkalmassá teszik a gyerekeket arra, hogy majdani felnőttkorukban sikeresek legyenek és alkalmazkodni tudjanak az elvárásokhoz • Megvalósítás: • egyénre szabott fejlesztés • alacsony csoportlétszám • reform- és alternatív pedagógiában gyökerező oktatási-nevelési módszerek

A tanulóközösségek jellemzői • Hangsúlyos szerepet kap • a szülő-tanár-diák együttműködés • a közösségi szerepvállalás • Felvétel nem automatikus • kölcsönös ismerkedési folyamat • egymás nézeteinek elfogadása • Szülői hozzájárulás • Csak a szülők által befizetett összegekből működnek • 50 000 -150 000 Ft/hó • A szociális esélyegyenlőség biztosítása • Közösségi finanszírozás: a tehetősebb családok többet fizetnek, hogy a kevésbé jómódúak is csatlakozhassanak • Nem minden tanulóközösség biztosítja

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Langerné Buchwald Judit buchwald. judit@ppk. elte. hu