A TAKARMNYOZS ELMLETI ALAPJAI A takarmnyok emszthetsge A

A TAKARMÁNYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI

A takarmányok emészthetősége • A takarmányok táplálóanyagait az állati szervezet nem tudja teljes egészében megemészteni. • oka, hogy a táplálóanyagok bizonyos részei az állati szervezet enzimjei által bonthatatlanok • emészthetőnek a táplálóanyagok azon részét tekinthetjük, amelyek az emésztés során felszívódásra alkalmas vegyületekké bomlanak le. • csak az emészthető táplálóanyagok használhatók fel létfenntartására, növekedésre, termékek előállítására. • A fel nem szívódott anyagokat a szervezet a bélsárral kiüríti. • A takarmányok emészthetőségét állatkísérletekkel közvetett módon állapítják meg

Emészthető táplálóanyag • emészthető táplálóanyagtartalom = takarmánnyal elfogyasztott táplálóanyag - bélsárral ürített táplálóanyag • az állat által elfogyasztott, valamint a bélsárral kiürített táplálóanyagok különbsége

Emésztési együttható A kísérleti szakaszban pontosan mérjük az elfogyasztott takarmány és az ürített bélsár mennyiségét. T-B Emésztési együttható (%) = ------- x 100 T ahol T = takarmánnyal felvett táplálóanyag B = bélsárral ürített táplálóanyag

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők I. (állattól függő) • Az állatfaj: az egyes állatfajok emésztőkészülékének eltérő anatómiai felépítésével és működésével magyarázható. Pl. : kérődzők több rostot tudnak emészteni a bendőmikrobáknak köszönhetően • Az állat fajtája és egyedisége • Az állat kora A fiatal kérődző állat, amíg a bendő működése, a mikrobás emésztés nem indul meg, együregű gyomrú állatnak számít. Kifejlett korban az életkor mindaddig nem befolyásolja az emésztést, amíg az állat fogazata jó állapotban van.

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők II. (állattól függő) • A felnevelés A fiatalon tömegtakarmányhoz szoktatott egyedek kevésbé igényesek a takarmány minősége iránt és jobban emésztik a táplálóanyagokat, mint intenzíven, koncentrált takarmányokon nevelt társaik. • Az egészségi állapot A lázas betegség, a gyomor és bélhurut, a gyulladás, a bélhámelfajulás és más betegségek erősen csökkentik az emésztést

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők III. (takarmány függő) • A nyersrost tartalom A magas rosttartalmú takarmánynövények sejtfalai kemény burkot képeznek a sejt körül. A táplálóanyagok nehezen és csak kis részben szabadulnak ki. A rosttartalom 1%-os növekedésével 1, 5— 2, 5 %-kal csökken a szervesanyag emésztése a sertés és a baromfifajoknál. • A táplálóanyagok aránya A jól kiegyensúlyozott adagban valamennyi táplálóanyag emésztése jobb, mint az egyoldalú takarmányban. A legfontosabb a megfelelő energia fehérje arány, illetve a megfelelő zsírtartalom

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők IV. • A takarmány étrendi hatása – Étrendi hatáson a takarmánynak az emésztésre, a gyomor és bélperisztaltikára, a bélsár konzisztenciájára, ezen keresztül az állat közérzetére és egészségi állapotára gyakorolt hatását értjük. – A takarmányok lehetnek • • • jó étrendi, hashajtó- (laxáns), dugító- és felfúvó (puffasztó) hatásúak. A takarmányok előkészítése – A táplálóanyagok emésztését a takarmányelőkészítő eljárások egy részével javíthatjuk. A takarmányok előkészítésének más is lehet a célja (pl. a takarmány ízének javítása, takarmányfelvétel növelése, homogenizálás lehetővé tétele stb. ). • • • pácolás szecskázás, darálás puffasztás, pelyhesítés és extrudálás. – A hőkezelés az extrahált szójadara esetében lebontja a tripszininhibitort, így a szója emészthetősége javul.

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők IV. • Takarmányváltoztatás – A megszokott összetételű takarmányadag meghatározott bendő és bélmikroflórát alakít ki. Hirtelen bekövetkezett nagymértékű takarmányváltoztatáskor bélsárpangás vagy hasmenés is felléphet.

A takarmányok táplálóértékének kifejezése • Naturális takarmányegységek – Szénaérték: • azt fejezte ki, hogy a vizsgált takarmányból mennyire volt szükség ahhoz, hogy a hízóökrök testtömeg-gyarapodása azonos legyen az egységnyi mennyiségű réti széna etetésével elért testtömeg-gyarapodással. – Abrakegység: • széna helyett 0, 5 kg árpa és 0, 5 kg zab keverékét használták egységként

A takarmányok táplálóértékének kifejezése II. • Nettó energiára alapozott takarmányértékelési módszerek: – A keményítőérték: • egy olyan viszonyszám, amely kifejezi, hogy valamely takarmány 1000 grammjában lévő összes táplálóanyag hány gramm keményítővel termel azonos mennyiségű testzsírt, ha azt az életfenntartó szükségleten felül etetjük. – energetikai takarmányértékélési rendszer

Az energetikai takarmányértékelési rendszer • A felvett és a szervezetből távozó energia mérése és összevetése adja az energiamérleget, amely az állati szervezetben zajló energetikai folyamatok egyenlegét fejezi ki. Ezen változások összessége az un. energiaforgalom. • Az energia mérésére szolgáló egység a joule (J)

Az energetikai takarmányértékelési rendszer II. • Az energiaátalakulás folyamata az állatban

Egyes állatfajok takarmányainak kifejezése az energetikai takarmányértékelésben • a sertés-, a ló-, és a nyúltakarmányok energiaértékét emészthető energiával (DE) fejezzük ki. • a baromfitakarmányok energiaértékét metabolizálható energiatartalommal (ME) mérjük. (Az emészthető energiatartalom elvileg a baromfifajoknál is alkalmas lenne a takarmányok energiaértékének kifejezésére, de a baromfifajok kloákájában a bélsár és a vizelet keveredik, ezért nem lehet pontosan megállapítani az emészthető energiatartalmat. ) • a kérődzők takarmányainak energiaértékét a nettó energiatartalommal (NE) mérjük. – életfenntartási (NEm), – tejtermelési (NEl), – testtömeggyarapodási (NEg) nettó energiát különböztetünk meg attól függően, hogy az állatok milyen célra használják fel a takarmány energiáját.

A takarmányok táplálóanyagtartalmának arányai 1. Energia-fehérje arány: 1. kifejezi, hogy egy MJ energiára hány gramm nyersfehérje jut. 2. Fehérjekoncentráció (fehérje %): 1. kifejezi, hogy a takarmányban lévő fehérje hány százaléka a takarmány szárazanyagtartalmának vagy 1 kg-jának 3. Energiakoncentráció: 1. kifejezi, hogy a takarmány vagy a takarmányadag 1 kg jára (vagy 1 kg szárazanyag tartalmára) mennyi energia jut.

A takarmányok értékesülésének mutatói I. • A takarmány értékesülési mutatók folyamatos figyelemmel kísérése lehető vé teszi, hogy a takarmányértékesítést zavaró tényezőket idejében észrevehessük és gyorsan kiküszöbölhessük.

A takarmányok értékesülésének mutatói II. 1. fajlagos takarmányfelhasználás (takarmányértékesítő képesség): – Egységnyi mennyiségű állati termék előállításához felhasznált takarmány mennyisége

A takarmányok értékesülésének mutatói III. 2. energiaértékesülési százalék (transzformációs hányados): 1. kifejezi, hogy az állati termék energiatar talma hány százaléka az elfogyasztott takarmány energiájának

A takarmányok értékesülésének mutatói IV. 3. fehérjeértékesülési százalék: 1. kifejezi, hogy az állati termék fehérjetar talma hány százaléka az elfogyasztott takarmány adag fehérjetartalmának