A TAKARMNYOK ISMERETE S TARTSTSUK A takarmny fogalma

A TAKARMÁNYOK ISMERETE ÉS TARTÓSÍTÁSUK

A takarmány fogalma takarmányon azokat a növényi, állati vagy mikrobiális eredetű anyagokat értjük, amelyeket önmagukban vagy más anyagokkal kombinálva azért etetünk, hogy velük az állatok energia, fehérje, vitamin és ásványi anyag szükségletét kielégítsük.

Takarmányok csoportosítása • • • zöldtakarmányok gyökér és gumós takarmányok erjesztett takarmányok szénák, szénalisztek magvak és termések szántóföldi növénytermesztési melléktermékek ipari melléktermékek és hulladékok állati eredetű takarmányok ipari abrakkeverékek takarmánykiegészítők

A ZÖLDTAKARMÁNYOK A zöldtakarmányok csoportosítása:

A zöldtakarmányok jelentősége • • • könnyen emészthetők, etethetők legeltetve vagy kaszálva nagy zöld tömeget adnak Frissen, vagy tartósított formában egész éven át etethetők. Egyes zöldtakarmányok (pillangósok) fehérjében gazdagok Mások inkább szénhidrátokban gazdagok (csalamádék) Tejsavas erjesztés útján könnyen tartósíthatók Magas a karotin, C és E vitamintartalmuk ásványi anyagokban is gazdagok.

A zöldtakarmányok kedvezőtlen hatásai • A pillangós zöldtakarmányok könnyen okozhatnak felfúvódást • Egyes zöldtakarmányok alkaloidákat és glükozidákat (növényi méreganyagok) tartalmaznak. (Ilyen pl. a rosszul tárolt burgonyában a solanin, a pillangósokban a szaponin melynek keserű íze az állati termékbe is átmegy. )

A legelő • A legelők növénykultúráját összefoglaló néven gyepnek nevezzük. • Gyepen azt a pázsitfűfélékkel és pillangósokkal tartósan benőtt területet értjük, amelynek termését legeltetés útján, vagy kaszálóként takarmányozás céljára hasznosítunk.

A legeltetés előnyei • Biztosítja a jó levegőt, napfényt, mozgást • olcsó takarmány • Laktagóg hatású.

A legelők csoportosítása I. • Rendelkezésre állás ideje szerint – Állandó legelők • Természetes gyepek • Mesterséges gyepek – Alkalmi legelők • Gabonatarlók • Árokpartok • Őszi vetések

A legelők csoportosítása II. • Földrajzi elhelyezkedés szerint – Síkvidéki legelők (völgyi legelők, homoki és sziki legelők) – Dombvidéki legelők – Hegyi vagy havasi legelők – Lápi legelők

A legelők összetétele I. Botanikai összetétel szerint – pázsitfűfélék (50 70%) pl. a perjék – pillangósvirágúak(20%) pl. a herefélék – savanyúfüvek (2 10%) pl. a csenkeszek

A legelők összetétele II. Más csoportosítás szerint: • Szálfüvek – réti csenkesz, csomós ebír, magyar rozsnok, zöld pántlikafű, sudár rozsnok • Aljfüvek – tarackos tippan, réti perje, angol perje, vörös csenkesz, csillagpázsit • Pillangósok – fehér here, szarvaskerep lucerna, bíborhere, bükköny félék

Legeltetési módok I.

Legeltetési módok II. 1. Szabad legeltetés: • az állatállományt a területen szétszórva legeltetjük • Hátránya – az állatok válogatnak, – sok füvet letaposnak, – sok füvet szennyeznek bélsarukkal. – a gyepterület fűhozamának mindössze 40 50% a hasznosul.

Legeltetési módok III. 2. pányvázva legeltetés • Az állatokat egyedileg hosszú lánccal vagy kötéllel egy cölöphöz rögzítik, amely körül az állat a gyepet lelegeli.

Legeltetési módok IV. 3. A szakaszos legeltetés: • a legelőterületet több szakaszra osztják fel. • Az állatállomány mindig csak egy szakaszon belül legel, • a többi szakasz növényzete pihen, • Ezen szakaszok kaszálhatók is • A terület felosztása történhet – fix karámrendszerrel vagy – áttelepíthető villanypásztorral. •

Legeltetési módok V. 4. Az adagolt legeltetés • a legelőt a csoportban lévő állatok számának figyelembevételével megfelelő szélességű szakaszokra osztjuk. • egyik módja a sávosan adagolt. • Másik módja a napi adagolt legeltetés – A terület kiszámításához szükséges adatok: • • állatlétszám egy állat napi zöldtömegigénye (a testtömeg 10% a) a legelő fűhozama kg/m 2 ben átlagos testtömeg

Legeltetési módok VI. 5. A legelőkombinát: • Kialakításhoz összefüggő legelőterületre van szükség. • A terület legmagasabb fekvésű helyére építik az istállókat, a fejőházat, és a szérűskertet. Ez a legelőközpont. • A kötetlenül tartott állatok a villanypásztorral határolt felhajtó úton juthatnak el a legelő valamennyi szakaszára.

Előkészületek a legeltetésre A klasszikus legeltetési idény hazánkban Szent György napjától (ápr. 24 től) Szent Mihály napjáig (szept. 29 ig) tart.

Előkészületek a legeltetésre • Tavaszi teendők: 1. a legelő vizenyős területeit csapoljuk le 2. szüntessük meg a vakondtúrásokat 3. fogasoljuk, és műtrágyázzuk meg a gyepet 4. állataink takarmányozásában fokozatosan térjünk át a zöld takarmány etetésére. 5. a mérgező és szúrós gyomok irtása pl. a foltos bürök, beléndek, boglárkafajok csattanó maszlag. Szúrós gyomok pl. a királydinnye, szamártövis, aszatfélék 6. a zsenge tavaszi fű legeltetéséhez adjunk szénakiegészítést, mert ennek magas víztartalma miatt hashajtó hatása van. 7. végezzük el az állomány pata ápolását 8. mentesítsük az állományt külső és belső élősködőktől 9. csoportosítsuk állatainkat termelési színvonaluk szerint. 10. nyári nagy melegben mindig deleltessük az állományt, árnyékos területen pihenjenek pár órát.

SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNYOK • Fűféle zöldtakarmányok: – A kukorica csalamádé • magas a szénhidrát tartalma, de fehérjében szegény, • Kifejlett szarvasmarhák adagja 40 60 kg naponta. – Szudánifű • elsősorban szarvasmarhákkal etethető, • évente kétszer kaszálható, • A 40 60 cm nél alacsonyabb növénykultúrát még ne etessük, mert ciánmérgezést okozhat. – A cukorcirok • a sovány talajú területek takarmánynövénye, az egy méternél alacsonyabb növedéket itt sem célszerű etetni a ciántartalom miatt. – A rozs zöldtakarmányként tavasszal elsőnek etethető kaszálva.

Pillangós virágú zöldtakarmányok I. • Fehérjében, kálciumban és vasban gazdagok, • foszforban szegények. • magas a B és C vitamin, valamint karotintartalmuk. • Étrendi hatásuk fiatal és harmatos állapotban nem kedvező, mert felfúvódást okozhatnak

Pillangós virágú zöldtakarmányok II. • A lucerna – Magas fehérjetartalmú, – évelő növénykultúra. 4 5 évig, évente a csapadéktól függően 3 4 x kaszálható. – Éves zöldhozama 25 30 t/ha. • Vöröshere – alacsonyabb fehérjetartalmú, – kisebb zöldhozamú • A fehérherét elsősorban gyepkeverékekben vetik. • A bíborhere egyéves növény, a Dunántúlon termesztik leginkább.

Pillangós virágú zöldtakarmányok III. • A somkóró: – a benne lévő kumarin könnyen fényérzékennyé teszi a bőrt, és ez bőrgyulladást, kivérzéseket, belső szervi vérzéseket okozhat. • A borsót, bükkönyt és szóját szinte kizárólag zöldtakarmány keverékekben termesztik.

Leveles zöldtakarmányok • A takarmánykáposzta – C vitaminban és cukorban gazdag növény – Nedvdús, rostban szegény. – Jól tárolható • A napraforgó csalamádé – elterjedtebb, mint a takarmánykáposzta. – Kukorica csalamádéval keverve ízletesebb.

Keverék zöldtakarmányok 1. Őszi keverékek • Keszthelyi keverék: – rozsos káposztarepce, amely már április közepétől etethető. Termésátlaga 14 20 t/ha, – magas víztartalma miatt előnyösebb fonnyasztás után etetni. – Szarvasmarháknak napi adagja 30 40 kg, lovaknak, 15 25 kg. • Legány féle keverék: – valamilyen kalászos (búza v. rozs v. őszi árpa) és bükköny, valamint bíborhere keveréke. – 15 25 t/ha a hozama – marháknak 40 60 kg/nap, lovaknak 20 40 kg a napi adagja.

Keverék zöldtakarmányok • Rozsos bükköny: – soványabb talajokon vethető, – április végétől etethető. – Termésátlaga 18 25 t/ha. • Búzás pannonbükköny: – igényesebb az előzőnél, de ízletesebb és később fásodik. – Termésátlaga 18 25 t/ha. • Árpás borsó, búzás borsó: – az őszi takarmányborsót árpával vagy búzával keverhetjük, – kötöttebb talajok ízletes takarmánya. – Termésátlaga 20 25 t/ha

Keverék zöldtakarmányok 2. Tavaszi keverékek: • Zabos bükköny, zabos borsó: – tavaszi bükkönyt zabbal keverhetünk, – Termésátlaga 15 20 t/ha. • Borsós napraforgós csalamádé: – Június elejétől etethető. – Optimális fejlődési stádium a betakarításra amikor a tányérkezdemények még csak 2 3 cm esek, ha túlságosan elvénül a napraforgó, akkor a levelei szőrösek, szúrósak, szára pedig fás, szőrös, szúrós lesz, ezért, az állatok nem szívesen fogyasztják.

Keverék zöldtakarmányok • Napraforgós kukoricacsalamádé: – vetési ideje március április, a napraforgó adja a nagyobb tömeget, a kukorica pedig ízletesebbé teszi a takarmányt. Egész a fagyok beálltáig tud biztosítani nagymennyiségű zöld tömeget. • Füves lucerna, füves here: – mindkét keverék nagymennyiségű zöld tömeget és fehérjét ad – Nincs puffasztó hatásuk, szénakészítésre is alkalmasak

Zöld futószalag • az állatállomány egész éven át tartó zöldtakarmány ellátását jelenti • Abban az időben biztosítanak nagy zöld tömeget, amikor még nincs vagy már nincs legeltetési lehetőség.

Egyéb zöldtakarmányként hasznosítható növényi részek • leveles cukorrépafej. • répalevél • Kertészeti hulladékok: – a sárgarépa, petrezselyem, fejes és kelkáposzta, karfiol, karalábé tisztításából és válogatásából adódó hulladékok

GYÖKÉR ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK • magas a víztartalmuk, • kevés táplálóanyag van bennük, ezért terimés takarmányok. • Magas víztartalmuknál fogva nehezen tárolhatók, • gyakran földdel szennyezettek, • az etetés előtt sok előkészítési munkát igényelnek.

GYÖKÉR ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK • A takarmányrépa: – – szárazanyagának nagy részét a szacharóz adja, nyers fehérje tartalma nagyon alacsony. K, Na, Cl, Cu, és Co tartalma azonban aránylag magas. Tejelő tehenekkel 40 kg/nap alatti mennyiségben etessük, mert különben mellékízt ad a tejnek. • Cukorrépa: – igen magas cukortartalma van, – A nyersrost tartalma valamivel magasabb a takarmányrépáénál • Burgonya: – 80 90% a keményítő, mindössze 1% a cukor. – A rosszul tárolt burgonyában fény hatására mérgező alkaloida képződik, ez a szolanin. Zöld színéről felismerhető a gumón. – Párolva, főzve etetjük

GYÖKÉR ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK • Sárgarépa, (murokrépa): – fehérjetartalma alacsony, de igen sok a karotin benne. – Magas az E és B vitamin tartalma. • Tarlórépa: – másodvetésként termeszthető – A tarlórépa karotint és mustárolajat is tartalmaz. • A csicsóka: – manapság a kisgazdaságokban ismét előtérbe kerülő takarmány. – Táplálóanyagának nagy része inulin.

ERJESZTETT TAKARMÁNYOK • Az állatok téli zöldtakarmánnyal történő ellátását tartósítással biztosíthatjuk. • A tartósításnak két módja van, a tejsavas erjesztés, és a szárítás. • A zöldtakarmányok tejsavas erjesztéssel történő tartósítása a silózás. •

Szilázs szenázs • Szilázs: erjesztés során keletkezett tejsavval tartósított, egy menetben betakarított takarmány. – Szárazanyag : víz = 40: 60 • Szenázs: előzetes fonnyasztás után besilózott, erjesztéssel tartósított takarmány – Szárazanyag : víz = 60: 40 • Siló: azok az objektumok amelyekben a takarmányokat erjesztjük és tároljuk.

A silózás alapműveletei • 1. A zöld növényt levágják, szecskázzák, és szállító járműre juttatják. Az optimális szecskaméret 1 3 cm. – kivétel a szenázsnak szánt növények, melyeket fonnyasztani kell, kb. 35 40% os szárazanyag tartalomig. Majd önjáró rendfelszedő szecskázógéppel juttatják pótkocsira a fonnyasztott zöldtömeget

• 2. A szecskázott zöldet mérlegelése. • 3. silótérbe hordás. • 4. a légmentes közeg elérése érdekében nehéz traktorokkal tömörítik • 5. A silókazalt betakarják, fóliával, földdel, vagy szalmabálákkal, esetleg teteje bevethető tavaszi gabonával.

Az erjedés feltételei • megfelelő a szecskaméret, • optimális a szárazanyagtartalom, • cukor és a nyersfehérje tartalom arányszáma 1 nél nagyobb (viasz érésű kukorica) • tömörítés munkaművelete gyors és erőteljes.

pufferkapacitás • A pufferkapacitás az a szám, amely megmutatja, hogy hány gramm tejsav szükséges ahhoz, hogy a takarmány 1 kg szárazanyagának p. H ja 4 re csökkenjen. (Ha a takarmány cukortartalma magas, emelkedik a pufferkapacitás, ha a takarmány fehérjetartalma magas, akkor csökken a pufferkapacitás. )

A besilózott takarmányokban lévő mikroorganizmusok optimális hőmérséklete, p. H ja mikroorganizmus hőmérséklet p. H hidegen erjesztő tejsav baktérium 25 -30 °C 1 -6 vajsav és coli aerogenes 30 -40 °C 4 -6 melegen erjesztő tejsav baktérium 43 -48 °C 1 -6 élesztő gombák 20 -45 °C 1. 5 -6. 5 rothasztó gombák minden hőmérsékleten 5. 5 -8 penész gombák minden hőmérsékleten 1 -8 5. táblázat.

Az erjedés szakaszai 1. oxidációs szakasz: a silókazalban maradó levegő következménye, egy ideig tovább folytatódik a sejtek légzése, és enzimes anyagcseréje, melynek következménye a takarmány melegedése. Amikor a levegő elfogy, a sejtek elpusztulnak, a sejtekből kilépő vízmennyiség egy része a kazal aljára csordogál, benne sok ásványi anyaggal és vitaminnal. Ez a csurgaléklé. Az első szakasz időtartama néhány óra.

Az erjedés szakaszai II. 2. Az erjedés kezdeti szakasza: Ebben a szakaszban gyorsan elszaporodnak a coli és vajsav baktériumok. Viszont felszaporodnak a tejsav baktériumok is, és a keletkező tejsav elöli a colibacilusokat. Ezen erjedési szakasz hossza kb. 1 3 nap.

Az erjedés szakaszai III. 3. Az erjedés fő szakasza: – Túlnyomórészt tejsav baktériumok vannak jelen, ezért az erjesztett takarmány p. H ja rohamosan lecsökken. – E szakasz hossza 1 2 hét. 4. Az erjedés csökkenésének szakasza: – a tejsav baktériumok lebontják az összes cukrot, – az egyre fokozódó savas közeg (3, 5 4 p. H) miatt szaporodásuk leáll.

Az erjedés szakaszai IV. 5. Az utóerjedés szakasza: – csak a rosszul tartósított silókazlakban alakul ki, és elsősorban vajsavas erjedés játszódik le, mely kesernyés csípős ízt és kellemetlen szagot ad a takarmánynak.

Silózási veszteségek • • a betakarításból származó elszóródás légzési, erjedési veszteség felületi, romlási veszteség csurgaléklé által kimosódott szárazanyag

A jóminőségű szilázs és szenázs • A növényi részek jól felismerhetők, • nem kenőcsös, nem nyálkás az állománya. • A színe zöldessárga, sárgászöld, sohasem barna vagy fekete. • Az illata a friss kenyér illatához hasonló, nem bűzös, szúrós, ecetes szagú.

Siló típusok • • Gödörsiló, dombsiló Falközisiló Toronysiló

A szilázs és szenázs etetés előnyei 1. állandó takarmánybázist ad, 2. Időjárástól kevésbé függ a készítése 3. Táplálóanyag veszteség kisebb, mint a szénakészítésnél 4. Teljesen gépesíthető 5. A vitamin tartalma magas marad

Javasolt napi adagok ÁLLATFAJ TAKARMÁNY MENNYISÉG kg/nap tehén 20 -30 választott borjú 1 -5 növendék marha 10 -20 anyajuh és kos 3 -4 választott bárány 0, 5 -1 koca 2 -4 hidegvérű ló 8 -10 kacsa 10 -80 g lúd 180 -200 g tyúk 20 -30 g

A SZÉNAFÉLÉK ÉS A SZÉNAKÉSZÍTÉS A szénák általános jellemzői: • fehérjékben, kalciumban, vitaminokban gazdagok • a pillangós szénák fehérjetartalma magasabb, mint a fűszénáké • nyersrost tartalma táplálóanyagként szolgál, valamint jó bendő és bélmozgató.

Szénák csoportosítása

Fűféle szénák • Réti széna • sziki szénák finomszálú, rostszegény, igen zamatos szénák. • hegyi és dombvidéki szénák fehérjékben, zsírban, zamatanyagokban gazdagok. • síkvidéki, völgyi szénák kevésbé ízletesek, rostban gazdagok, de nagy tömeget adnak. • lápi széna : Az állatok nem fogyasztják szívesen. • erdei széna: gyenge minőségű, melyben sok a gally és száraz avar. – A lekaszált zöld tömegnek kb. negyede lesz a széna. Pl. 200 q kaszált fűből kb. 50 q réti széna lesz. – Anyaszéna: az első kaszálás szénája. – Sarjúszéna: A későbbi növedékekből készített széna • Szántóföldi fűféle szénák: – a réti szénáknál kevésbé értékes, mert botanikai összetétele nem változatos. Mindössze egyféle fűfajt tartalmaznak. Pl. : a muhar, köles.

Pillangós szénák 1. lucernaszéna: • a legel terjedtebb pillangósszéna. Nincs puffasztó hatása. • A jó lucernaszéna • színe zöld, • szára vékony és dús levélzetű, • kellemes illatú takarmány. § Ha a kazalban a felmelegedés miatt megbarnul, táplálóanyagtartalmából ugyan veszít, de az állatok szívesen fogyasztják, mert a karamellizálódott cukortartalom igen jó ízt ad a szénának. 2. vöröshereszéna: • szára vastagabb, levele kevesebb a lucernaszénáénál. íze kesernyés, nagy mennyiségben dugító, puffasztó hatású. Szárítása során nagy a levélpergési veszteség.

Keverékszénák • 1. zabosbükkönyszéna: – Szénahozama kevés, és nehezen szállítható. A sok bükköny kesernyés ízt ad a tejnek. • 2. füveshereszéna: – tömege és emészthető fehérje és energiatartalma nagyobb, mintegy 20% kal a tisztán termesztett pillangós szénákénál.

A szénalisztek • A szénaféléket a sertés és baromfi félék elsősorban lisztesített formában tudják hatékonyabban feltárni. • Kérődzőkben viszont kifejezetten káros dietetikai hatást mutatnak, dugító hatásúak. • Szénalisztet leggyakrabban lucernaszénából készítenek, úgy, hogy a kész szénát kalapácsos darálón ledarálják.

A szénakészítés technológiái • Természetes szárítás: – renden vagy állványon • Svéd álvány: • Mestersé ges módszerek: – hideg vagy meleglevegős átfúvással.

A szénakészítés munkaműveletei 1. Szénaszárítás renden(=természetes szénaszárítás) – Kaszálás: alternáló vagy rotációs kaszával (pillangósoknál szársértő használata javasolt) – Időpont optimális megválasztása (időjárás, fenológiai fázis: lucerna zöldbimbós állapot) – Forgatás rendsodróval, renkezelő gépekkel

A szénakészítés munkaműveletei II. 2. Betakarítás: – Ömlesztve – Bálázva: kis kocka bála, nagy hengerbála, nagy kockabála 3. Kazlazás 4. A kazal betetőzése: – Pl. : szalma takarás

Mesterséges szénaszárítás • Vámosi féle hideglevegős szénaszárítás • Előmelegített levegős szénaszárítás • Forró levegős zöld növényi liszt készítése: – szárítóto ronyba ömlesztve 600 800°C os forró levegőt áramoltatnak a szecskázott zöldnövénnyel szembe, így a zöld tömeg 1 2 perc alatt megszárad, majd ezt darálóban lisztesítik. Ezt később granulálhatják, pelletizálhatják. • Szecskázott széna szárítása

A szénakészítés veszteségei • légzési veszteség: – sejtanyagcsere következtében kialakuló veszteség • mechanikai veszteség: – levélpergési veszteség: megelőzés : reggeli harmat felszáradása előtti forgatás, bálázás • Kilúgozási veszteség – Többszöri megázás hatására

A szénakészítés veszteségei II. • erjedési veszteség: – Magasabb nedvességtartalommal történő bálázás során bemelegszik, erjed • Karotin veszteség: – Napfény hatására a karotin lebomlik

MAGVAK • A magvak a növények generatív (ivaros) szaporító részei. • Jelentőségük igen nagy, – sok energiát biztosítanak az állatnak, – táplálóanyagaik könnyen emészthetők, – koncentrált takarmányok. – Magas a P, K, és Mg tartalmuk.

A magvak csoportosítása

A magvak beltartalmi értékei beltartalom gabona magvak hüvelyes magvak olajos magvak szárazanyag 6 13 nyers fehérje 1, 5 5 22 41 13 24 nyers zsír 2 10 2 35 25 40 N. m. k. a. 60 75 20 60 30 50 nyers rost 2 10 2 25

A gabonamagvak • A kukorica: – a gabonamagvak közül legnagyobb jelentőségű és legnagyobb mennyiségben is termesztik. – N. m. k. a. tartalma a legmagasabb, és nagy mennyiségű nyerszsírt tartalmaz. – A fehérjekoncentrációja viszont a legalacsonyabb. – A kukorica igen sok energiát biztosít. – Sárga színét a benne lévő karotin adja. – A sok kukorica etetése nem előnyös, mert nem kívánatos mennyiségű depozsír képzésére készteti az állati szervezetet. Sertésnél a szalonnát lágyítja.

A gabonamagvak II. • Búza: – szintén jelentős és elterjedten alkalmazott a tápok összeállításában. – Az árpa és a kukorica helyettesíthető vele. – A gabonamagvak közül a búza fehérjetartalma a legnagyobb, koncentrált takarmány. – Nyersrost tartalma alacsony. • Árpa: – takarmányozásra az őszi árpát termesztik, mert magasabb a fehérjetartalma és a terméshozama. – A sertés faj specifikus takarmánya, gátolja az izomszövet elzsírosodását, és kemé nyíti a szalonnát.

A gabonamagvak III. • Zab: – a ló fajspecifikus takarmánya, – Nyersrost tartalma magas. – Friss zabot lovakkal ne etessünk, mert kólikás bántalmakat okozhat. • Rozs: – fehérjetartalma magas, elsősorban növendék és tenyészállatokkal etessük, 20 30% os arányban az abrakkeverékben.

A gabonamagvak IV. • Cirok: – cirokkal a kukorica és az árpa kis mennyiségben helyettesíthető, – fehérjetartalma magasabb a kukoricáénál. – Magas csersav tartalma miatt kesernyés íze van.

Hüvelyes magvak • A hüvelyes magvak magas fehérjetartalmuk miatt puffasztó, dugító hatásúak • A fehérje mellett jelentős energiát is biztosítanak az állatnak.

Hüvelyes magvak II. • Borsó: – magas fehérjetartalma miatt helyettesítheti a szóját, de dugító hatású, ezért az abrakkeverékekbe csak 15 20% ban szabad bekeverni. – A sertés szalonnáját hússal átszőtté teszi (császárszalonna). • Szója: – a legértékesebb hüvelyes. – Importáljuk = drágítja a takarmányt. – Jelentőségét magas esszenciális zsír és aminosav tartal mának köszönheti. – Hőkezelés nélkül gátolja a tripszin hatását.

Hüvelyes magvak III. • Csillagfürt: – Lupinin tartalma miatt, a sárgasághoz hasonló megbetegedést okozhat. – Nagy biológiai értékű. – A szója teljes mérték ben helyettesíthető vele. • Lóbab: – a babnál ízletesebb, jó étrendi hatású, magas lizintartalmú. – Termesztése háttérbe szorult.

Olajos magvak • Olajtartalmuknál fogva sok energiát biztosítanak a takarmányban. • Egyszeri nagy mennyiségben hasmenést okozhat • Tartós túletetés elhízáshoz vezet. • (Olajtartalmánál fogva a szója ebbe a kategóriába is sorolható. )

Olajos magvak II. • Napraforgó: – hazánkban a legnagyobb jelentőségű. – Szemesen is etethető, de tápokba darálva is nagyon célszerű a felhasználása. – Sok energiát biztosít, fehérjében közepesen gazdag, de tartalmaz esszenciális aminosavakat is.

• Repce: Olajos magvak III. – Magját csak kis mennyiségben szabad a takarmányba keverve etetni. – Magas a csersav és alkaloida tartalma. • Len: – rostban szegény, közepes olajtartalmú, ízletes olajosmag. – Csökkenti a felfúvódást, emésztődés közben elnyálkásodik, ezért diétás hatású. – (Igen alkalmas csikók, borjak, és bélhurutos állatok etetésére. )

Magvak aránya az abrakkeverékekben • A gabonamagvak önmagukban is etethetők, • A hüvelyes magvak legfeljebb 15 25% ban, míg az olajosmagvak 10 15% ban szerepelhetnek az abrakkeverékben.

Melléktermékek • Növénytermesztési melléktermékek • Ipari melléktermékek • Állati eredetű melléktermékek

Növénytermesztési melléktermékek • A gabona , hüvelyes és olajosmagvak betakarításakor melléktermékként visszamaradnak ezek szalmái. • A szalma a növény termés nélküli szára és levélzete. • Nagy a nyersrost tartalma, ezért laktató hatású takarmányok. • Kicsi a fehérje, zsír és vitamintartalmuk.

Növénytermesztési melléktermékek • Terimés és ballaszttakarmányoknak mondjuk őket. • A magas rosttartalom miatt inkrusztáló hatá suk van. • A szalmákat elsősorban kérődzőkkel célszerű etetni, mert biztosítja az egészséges bendőmozgást. • Etethető adagjaik szarvasmarhával 3 4 kg, lóval 2 3 kg, juhokkal 0, 5 1 kg naponta.

Szalmafélék • Fűfélék szalmái: a búza , árpa , rozs , zabszalmák etetése a legelterjedtebbek, hátrányuk hogy a bennük maradt toklászok megsértik a nyálkahártyát, és elősegítik a sugárgomba fertőzést. • Ide soroljuk a kukoricaszárat is. A kukoricaszár beltartalmi értékét befolyásolja a betakarítás ideje.

Szalmafélék II. • Hüvelyesek szalmái: – a gabonaszalmáknál magasabb fehérjetartalmúak, ezért értékeseb bek, könnyebben is emészthetők. – Leginkább a borsó , szója , csillagfürt , bükköny , lóbabszalmák kerülnek takarmányozásra.

Egyéb növénytermesztési melléktermékek • Pelyvák: amelyeket a magvat körülölelő pálhalevelek és kalász törmelékek képezik. • A törek: a cséplés során keletkezik, levél, szár és kalásztörmeléket tartalmaz. • A kukoricacsutka: a morzsolás után visszamaradó növé nyi rész. Nehezen emészthető. • A napraforgótá nyér

Ipari melléktermékek és hulladékok • Élelmiszeripari melléktermékek csoportosítása:

Élelmiszeripari melléktermékek • Malomipari melléktermékek: a gabona őrlése során keletkeznek – A korpák: a magvak külső rétegeit tartalmazzák – rostban gazdagok, fehérjetartalmuk közepes. – Legismertebbek a búzakorpa, rozskorpa, kukoricakorpa.

Élelmiszeripari melléktermékek – A takarmánylisztek: • magas fehérjetartalmúak. – Az ocsú: • a magtisztítás során kikerülő megszorult, tört, aszott szemekből áll. • olcsó abraktakarmány lehet növendéküszőknek és baromfiaknak.

Élelmiszeripari melléktermékek • Olajipari melléktermékek: – az olajmagvak oldószeres extrakciója után a megmaradt magrészeket ledarálják, így képződik az extrahált napraforgó , szója , repce , lenmagdara. – magas fehérjetartalmúak. – Abrakkeverékekben 15 20% kal szerepelnek

Élelmiszeripari melléktermékek Cukorgyári melléktermékek: • a cukorrépa feldolgozása során keletkeznek. • legelterjedtebbek a nedves , és szárított répaszelet és a melasz. – Nedves répaszelet: • • 90% körüli víztartalma van. nehezen tárolható, Elsősorban tehenekkel és hízómarhákkal etetik. 1000 kg élőtömegre 50 60 kg ot lehet számolni.

Élelmiszeripari melléktermékek – Szárított répaszelet: • Ma gas N. m. k. a. tartalmú, édeskés ízű, • Rosttartalma kérődzők számára ideális, (17 18%). • Áztatva etethető – Melasz: • 40 50% cukrot tartalmaz. • Laxáns hatása is van, fokozatos hozzászoktatás szükséges.

• Sörgyári melléktermékek: • Malátacsíra: – Rostos, de vizenyős, ezért könnyen penészedik. – Laktagóg hatású. • Sörtörköly: – laktagóg, – foszfor és kalcium kiegészítésre szorul. – Szárítva is etethető. • Sörélesztő: – Rostban szegény – fehérjében gazdag

Szeszgyári melléktermékek • Szeszmoslék • Szőlőtörköly Gyorsan romlanak, beltartalmi értékük csekély

Keményítőipari melléktermékek • Burgonyatörköly: • A táplálóértéke alacsony, magas víztartalma miatt nehezen tárolható • Gabo natörköly: – Szárított állapotban értékesebbek, mivel így a tápláló anyagok koncentrálódnak bennük.

Konzervipari melléktermékek a növényi részek konzervipari feldolgozása során sok növényi eredetű melléktermék képződik. Pl. alma és paradi csomtörköly, zöldség és gyümölcstisztítási hulladék, borsó és babhéj.

• Az almatörköly: – Kellemes illatú és zamatú. – Frissen vagy silózva etethető – beltartalmi értéke magasabb a takarmányrépáénál. • A paradicsomtörköly: – Ezeket a törkölyöket nagy mennyiségben lehet etetni pl. tehenekkel 15 25 kg, hízómarhákkal 10 15 kg napi adaggal.

Állati eredetű takarmányok • föcstej vagy kolosztrum: – Az állati fehérjén kívül fontos immunanyagokat tartalmaz, amely emésztés nélkül a bél falán közvetlen felszívódásra képes. A föcstejnek magas a vitamin és ásványianyag tartalma is. • Fölözött tej: – A föcstejes időszak után (10 14 nap) itathatjuk a borjakkal.

• Tej feldolgozási melléktermékek A tejpor: – a tej beszárításával nyerik, – jobban tárolható. – Felhasználható borjak, bárányok tejitatására. • Tejsavó: – (sajt, túrógyártás mellékterméke) melynek kellemesen savanykás íze és kevés fehérjetartalma van. – Elsősorban sertések moslékos eteté sénél használható fel. – A savó beszárításával savópor nyerhető, amely sokkal könnyebben tárolható.

Tej feldolgozási melléktermékek • Az író: – a vajgyártás melléktermékeként keletkezik. – Az írót is lehet beszárítva, por alakban felhasználni, (írópor).

Húsipari melléktermékek • a vágóhidakon keletkező nagymennyiségű lágy részek, toll, vér, csont, feldolgozásával állítják elő a húslisztet, húspépet, vegyes állatifehérje lisztet, vérlisztet. • Ugyancsak alkalmas takarmányozásra a vágóhídi töpörtyű. • A fent említett állati eredetű takar mányok azonban magas fehérjetartalmuk miatt igen romlandók. Felhasználásuknál a szava tossági időt pontosan be kell tartani.

Vágóhídi melléktermékek etetésének módjai • A lisztesített termékeket a sertések vagy baromfiak tápjába keverik 5 10% nyi mennyi ségben. • A vágóhídi töpörtyű önmagában is etethető, de darálva 4 8% ban keverhető az abrakhoz

Halfeldolgozás melléktermékek • Halliszt: – igen gazdag Ca ban, P ban, és mikroelemekben, A, D és B vitaminokban. – Az abrakkeveré kekbe csak 3 5% ban szabad belekeverni – a vágóállatok abrakjába a tervezett vágási idő előtt 2 3 héttel már nem szabad bekeverni, mert kellemetlen halízt ad a húsnak.

IPARI ABRAKKEVERÉKEK • Premix = előkeverék – ásványi premix • ha csak ásványi anyagokat tartalmaz – vitamin premix • ha csak vitaminokat tartalmaz – egységes premix • ha vitaminokat és mikroelemeket kevernek össze – komplett premix • egységes premix és vitaminok keveréke a – supplement vagy superpremix • a komplett premixhez fehérjét kevernek, (faj, kor, nem, hasznosítási irány figyelembevételével) – koncentrátum • premix vagy supplement gazdasági abrakkal való (2 3 x os) hígítása – táp • a koncentrátumhoz egyéb takarmány kiegészítőket kevernek, és ezt gazdasági abrakkal kb. 10 x esre hígítják • A táp önmagában etethető, teljes értékű koncentrált abraktakarmány

A kereskedelmi forgalomban kapható termékek elnevezései Vitamin Mikroelem Tak. Makroelem kiegészítő Állati fehérje* Növényi fehérje Gabonafélék Vitamin premix Mikroelem premix Egységes premix Komplett premix Supplement* Koncentrátum Táp, Takarmánykeverék * Korlátozások a BSE miatt! Dercés forrás: Marczali és Tóth (1999) Granulált Morzsázott Extrudált

A tápgyártás főbb mozzanatai – – – Alapanyag beszerzés és tárolás Anyagmozgatás, mérés adagolás Aprítás Keverés Granulálás • A TÁP LEHET – lisztes (dercés) – szemcsézett – granulátum • A granulált táp etetésének előnyei: – a nyáltól nem csirizesedik a szájban – nem porosít, ezért nem szennyezi az istálló levegőjét – kisebb felületen érintkezik a levegővel, ezért kisebb az oxidációs veszteség – tovább tartózkodik az emésztőkészülékben, jobban feltáródik és hasznosul

TAKARIVIÁNYKIEGÉSZÍTŐK • Ásványi anyag kiegészítők – – – – Takarmány só, Nyalósó Szénsavas takarmánymész Foszforsavas takarmánymész Keserűsó Vaskiegészítők Mikroelem kiegészítők • Vitamin kiegészítők • Fehérje kiegészítők – LIZIN és METIONIN – NPN anyagok • 1. Csak kérődző állatok takarmányaiban alkalmazható • 2. A fehérjeszükséglet 70 80% át természetes fehérjékke kell biztosítani. • 3. Fokozatos rászoktatás után 100 kg élőtömegre naponta etetésenként max. 1, 5 dkg számolható, mert ennél nagyobb adag mérgező • 4. A takarmányban egyenletesen kell elkeverni • 5. Az alaptakarmányban előnyös a melasz adása, mely elősegíti a baktériumfehérjét építőbaktériumok elszaporodását. • 6. Az alaptakarmányban legyen szilázs is, mert ez elősegíti a karbamidot bontó baktériumok elszaporodását.

• Zsírkiegészítők • Antibiotikumos, gyógyszeres kiegészítő • Aroma és ízesítő anyagok – vanilin, cukrok, mesterséges édesítőszerek • Szerves savak: étvágyfokozó hatásúak • Enzimkészítmények: elősegítik a feltáródást • Hormonok: – szigorúan tilos hormonokat hozamfokozóként alkalmazni • Egyéb takarmány kiegészítők – Színező anyagok – Antioxidánsok