A szocilis munka koncepcii s mdszerei Nmetorszgban Prof

A szociális munka koncepciói és módszerei Németországban Prof. Dr. Jürgen Sehrig 12. 09. 2021

A szociális munka mint emberi jogi hivatás • A szociális munka emancipatórikus értelmezésének alapjai • Európai Emberi Jogi Egyezmény • A szociális munka mint “emberi jogi hivatás” (Silvia Staub. Bernasconi) A szociális munka az emberi jogok megvalósításának szolgálatában a következőt jelenti: • Elkötelezett munka az érintettekért és az érintettekkel együtt. • Már nem felülről nyújtott támogatás, hanem partnerségi kezdeményezés és támogatás a társadalmi rendszerekben való részvétel lehetőségeinek növelésére. Staub-Bernasconi 2018

A szociális munka emancipatórikus értelmezése A szociális munka gyakorlatát érintő következmények §A kliensek partneri támogatása, a szociális munkás szerepvállalása mint képessé tevő, támogató személy §Erőforrás orientáció és empowerment §Szociális hálózati munka §Befogadás, hogy az új és idegen létformák is helyet kapjanak a társadalomban §Alacsony küszöbű támogatás, mint szolidaritás a társadalom kívülállóival §A bizalom védelme: Átláthatóság a segítségre szoruló személyekkel folytatott párbeszédben, titoktartás a külvilággal, sok esetben a hatósággal szemben is

A szociális munka cselekvési koncepciói Mindennapi-/Élet-világszemlélet Ø“Saját(értelmezésű)“ megélés, értelmezés, megküzdés Erőforrás orientáció ØErősségek, összeköttetések, részvétel Alacsony küszöb ØHozzáférés a segítséghez előfeltételek nélkül Szociális tér orientáció ØTársadalmi környezet, akcióterek, helyi életkörülmények Menedzsment orientáció ØA szociális munka finanszírozhatóságának, fenntarthatóságának, outputjának és eredményeinek áttekintése

Az Empowerment alapjai Az Empowerment-folyamatok esetében mindig a cselekvési képesség erősítésén van a hangsúly, a rendelkezésre álló erőforrások és kompetenciák felhasználásával. Az Empowerment nem módszer, hanem professzionális hozzáállást képvisel. Ez a perspektíva változásában tükröződik: • A deficitorientációtól az erősségek támogatása felé • Az egyéni támogatástól az egyének csoportos és politikai kontextusban történő megerősítéséig • A kapcsolati munkától a hálózatépítésig Herriger 2014

4 Az Empowerment-gyakorlat szintjei 1. Az egyén szintje 2. A szociális hálózatok szintje 3. Intézményi szint 4. (Helyi-) politikai szint Herriger 2014

Az alacsony küszöbű ellátás koncepciója • Az 1980 -as évek vége óta fejlesztették ki azon klienscsoportok elérésére, akik korlátozott mértékben használják a szociális munka által kínált segítséget: pl. kábítószerfüggők segítése, az ifjúság segítése, hajléktalanok támogatása • A segítségnyújtás nem kapcsolódik hozzáférési feltételekhez (hajlandóság a kábítószer-absztinenciára) vagy normalizálási elvárásokhoz. • Terepen végzett szociális munka: életszerű segítségnyújtási ajánlatok, pl. utcai szociális munka • A cél a kliensek stabilizálása a saját környezetükben • Túlélési támogatás egzisztenciális vészhelyzetek esetén (“harm reduction”) • Megbízható kapcsolatok felkínálása, valamint a kapcsolat és az elismerés generálása megfelelő eszközökön keresztül (pl. drogfüggők) • Lobbizás a stigmatizálás és a kirekesztés ellen • Stabilitás a saját életvilágban mint a cselekvési képesség előfeltétele (nem a saját életvilágának megkérdőjelezése és elhagyása) Steckelberg 2016: 451 ff.

A szociális tér orientáció cselekvési koncepciója Koncepció: Az egyén helyett a környezetre történő fókuszálás Cél: az életkörülmények javítása Alapelvek: Szükségletorientáltság, állampolgári részvétel / aktiválás, erőforrás orientáció, élet-világszemlélet, együttműködés / koordináció / hálózatépítés Módszerek: Tanácsadás, csoportmunka, politikai munka, szociális kutatás, közösségi hálózatok, társadalmi nyilvánosság szintjén folytatott munka, a cél érdekében megvalósuló közös akaratot képező folyamatok moderálása Példák: közvetítés, kerekasztal, állampolgári fórumok, felmérés, szociális tér elemzése, projektmunka Galuske 2013: 300 -316 8

A szociális tér orientáció cselekvési koncepciója A szociális munka szerepe: –A szociális munkások professzionálisan (tervezhetően, ellenőrizhetően, szisztematikusan, …) alkalmazzák a célzott ösztönzést, támogatást, tanácsadást, koordinációt az aktiválás folyamatának előmozdítása érdekében. –A szociális munkás, mint szolgáltató menedzser, katalizátor, megfigyelő, informátor, edző, kritikus, provokáló, felkavaró, közvetítő, bűnbak, … Kricheldorff et al: Im Projekt hat sich unglaublich viel getan, KH Freiburg, o. J. , S. 45 9

Casemanagement: Jellemzők A casemanagement a 70 -es évek közepén az Egyesült Államokban indult. A kiindulási pont a mentális betegek utókezelése és ambuláns gondozása volt a közösségi pszichiátria területén. A Case Management céljai • Támogatja a klienst a szociális szolgáltatások elérésében, • A professzionális, a szociális és a személyes erőforrások összekapcsolása • A lehető legnagyobb hatékonyság elérése a segítségnyújtási folyamatban. A Case Management segítséget szervez, de kevésbé saját maga valósítja meg, ellentétben a klasszikus egyéni esetkezeléssel. A szociális munkás ideális esetben több funkcióban is folyamatosan esetfelelősként van jelen.

Casemanagement: Funkciók Gate-Keeper-funkció: Eszközök felhasználása a rászorultság, az ellátásra jogosultság és a költségek csökkentése szempontjából ØA hatásosság és a hatékonyság ellenőrzése Broker-funkció: Függetlenség a különböző szolgáltatók ellátásának közvetítésében, a segítségnyújtás hatékony koordinálása ØSzociális hálózati munka Advocacy-funkció: Ügyvédi érdekképviselet, az ellátási szükséglet azonosítása, támogatás és a kliens képessé tétele a segítség elérésére ØEmpowerment

Szociális hálózati munka A szociális hálózati munka célja a kliensek elégtelen vagy törékeny hálózatainak stabilizálása és kibővítése, ill. a hálózaton belül meglévő lehetőségek azonosítása és kihasználása. Ez többek között magába foglalja • a hálózatok és erőforrásaik elemzését • a meglévő hálózatok megerősítését, • új hálózatok létrehozását • a hálózatok ellenőrzését sűrűségük és teherbírásuk szempontjából • a segítségnyújtást és a segítségnyújtó rendszerek összekapcsolódását Galuske 2013: 330 -339 Kricheldorff et al: Im Projekt hat sich unglaublich viel getan, KH Freiburg, o. J. , S. 58

A szociális hálózatok formái Elsődleges (mikroszociális) hálózatok: • Család, barátok, szomszédság Másodlagos (makroszociális) hálózatok: • Intézmények, szervezetek, igazgatás pl. az oktatás, a munka, a szabadidő szektor, amelyek döntő módon alakítják az emberek mindennapi életét Harmadlagos (mezoszociális) hálózatok: • Államok közötti és magánkezdeményezések, szolgáltatások, pl. önsegítő csoportok, polgári kezdeményezések, civil szervezetek További megkülönböztetés: Informális hálózatok (klikkek, érdekcsoportok) és formális hálózatok (szervezetek) Alex Hauser KFH Methoden Sozialer Arbe

A szupervízió definíciója A szupervízió “a szakmai cselekvés szisztematikus tükrözése, amely az átélésben és a cselekvésben bekövetkező változásokra irányul. Ennek során a szakmai tevékenységek az egyéni, intézményi és társadalmi feltételek kontextusában tükröződnek … A szupervízió megelőzi azt a veszélyt, hogy a szakemberek munkája hatástalanná váljon vagy korlátozott legyen. Ez tehát a minőségbiztosítás és a személyi fejlődés eszköze. ” Retaiski, Herbert: Supervision, in: Deutscher Verein für öff. und priv. Fürsorge (Hrsg. ): Fachlexikon der Sozialen Arbeit, Baden-Baden, 8. Auflage 2017, S. 896 -897

Az eset szupervízió témái Tekintély érzékelése Munkaszervezés Munkahelyi Feszültség az ellenőrzés és a szerep segítség között Kiégés veszélye Saját viszonyulás a munkához A stressz legyőzése Személy Szupervízió Szervezet Munkafeladatok Együttműködés a csoportban Munkakoncepció Kliens Konfliktus a kliensekkel Nagy ellenállás a segítéssel szemben Súlyos szükséghelyzet © Jürgen Sehrig

Szakirodalom • • Becker, Martin: Handlungsfeld Soziale Arbeit in Gemeinwesen. In: Kricheldorff, Cornelia/Becker, Martin/Schwab, Jürgen E. (Hrsg. ): Handlungsfeldorientierung in der Sozialen Arbeit, Stuttgart: Kohlhammer 2012, S. 178 -200 Conen, Marie-Luise: „Unfreiwilligkeit“ – ein Lösungsverhalten. Zwangskontexte und systemische Therapie und Beratung. Familiendynamik 3/1999, S. 282– 297 Galuske, Michael: Methoden der Sozialen Arbeit; Weinheim/Basel: Beltz Juventa, 10. Auflage 2013 Herriger, Norbert: Empowerment in der Sozialen Arbeit, Stuttgart: Kohlhammer, 5. Auflage 2014 Miller, William R. /Rollnick, Stephen: Motivierende Gesprächsführung, Freiburg, 3. Auflage 2009 Staub-Bernasconi, Silvia: Soziale Arbeit als Handlungswissenschaft; Opladen/Toronto: UTB, 2. Auflage 2018 Steckelberg, Claudia: Niederschwelligkeit als Handlungskonzept Sozialer Arbeit, Soziale Arbeit 12/2016, S. 449 -455