A szocilis gazdasg s a nonprofit szektor Dr

A szociális gazdaság és a nonprofit szektor Dr. Frey Mária Szociálpolitikai és Munkaügy Intézet

Az előadás témái n n n n A szociális gazdaság fogalma, létrejöttének okai Tevékenységek Foglalkoztatási szerep A szociális vállalkozások előnyei a piaci és közszférával szemben Mennyiben vannak jelen a szociális gazdaság szervezetei a magyar munkaerőpiacon? Hogyan tipizálható a tevékenységük? A szociális gazdaság megerősítésének feladatai

Szociális gazdaság: szűkebb és tágabb értelmezés Tágabb értelmezésben: „szolidáris gazdaság” Az erőforrások hasznosításának új módszere w Válasz a XXI. sz. kihívásaira (társadalmi és környezeti) Miben gyökereznek ezek a kihívások? w A gazdasági növekedésért vívott versenyben

Szociális gazdaság – szűkebb értelmezésben A szociális gazdaság olyan szociális-közösségi vállalkozásokból áll, amelyek helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerővel, mégpedig úgy, hogy: n n köztes helyet foglalnak el az állam és a piac között gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesítenek közérdeket szolgálnak céljuk nem a profit felosztása, hanem újrahasznosítása, szociális küldetésüknek alárendelten

A hagyományos nonprofit szervezetekkel szemben a szociális gazdaság szervezetei: w magatartását a vállalkozó jelleg dominálja w kifejezetten ambicionálják a munkahelyteremtést, főleg a hátrányos helyzetűek számára – foglalkoztatási elem nélkül nincs szociális vállalkozás! w autonómabbak: a fogyasztók sokszínűségére alapozva jutnak olyan forrásokhoz, amelyek biztosítják önfenntartóvá válásukat w olyan tulajdonosi struktúrával rendelkeznek, amely képes garantálni az összes érdekelt bevonását és az önigazgatást

w a településekre fókuszálnak, együttműködnek a helyi közösséggel a szükségletek meghatározásában és kielégítésében w új szolgáltatások és innovatív termékek létrehozására koncentrálnak w bár nem osztják szét profitjukat, nem a profitkorlát lesz mindörökké a megkülönbözető jegyük; sokkal inkább: a szociális küldetés teljesítése, az alapítók megfelelő képviselete, a demokratikus kontroll és ellenőrzés

A szociális gazdaság létrejöttének okai w A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet w Ezeknek az igényeknek az „olcsó” kielégíthetősége w A nagy munkanélküliség, és a formális gazdaság képtelensége arra, hogy ennek felszívására kellő számú munkahelyet teremtsen w Új esélyt adni a hátrányos adottságokkal rendelkező kistérségeknek és aprófalvaknak

Tevékenységek: hiányzó szolgáltatások, innovatív termékek w Személyi/szociális szolgáltatások (otthoni segítés, gyermekfelügyelet, idősgondozás, laikus betegápolás, felzárkóztatás, háztartási-házkörüli munkák, stb. ) w Új info-kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcs. szolgáltatások (távmunka-szervezés, komplex internetes információnyújtás, weboldalak fejlesztése, stb. ) w Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (természeti környezet védelme, településüzemeltetés, újrahasznosítható anyagok gyűjtése és hulladék-kezelés, stb. ) w Kulturális/szabadidős/közösségépítő tevékenység (helyi turizmus, hagyományőrzés, kult. programok, sportrendezvények szervezése, stb. )

w Termelés: biogazdálkodás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrások kiaknázása, hulladék-újrahasznosítás, tranzitfoglalkoztatás, stb. Ezeknek a termékeknek/szolgáltatásoknak a fejlesztése azért ígéretes, mert: w jobb életfeltételeket kínálnak a helyi lakosságnak, w ösztönzik és bővítik a foglalkoztatási lehetőségeket olyan, fogyasztóközeli, helyhez és időhöz kötött tevékenységekben, amelyek nincsenek kitéve a nemzetközi konkurenciának

A nonprofit szektor, mint foglalkoztató EU: 9 millióan dolgoznak ebben a szektorban, ami a foglalkoztatottak 8%-a w Az EU összes munkanélküli létszámának 40%-a w Több, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma w Egyharmada az EU-ban élő önfoglalkoztatóknak A szektor növekedése sokkal gyorsabb, mint a gazdaság egészéé, de nagy országonkénti különbségek A foglalkoztatottak 1 -3%-a: Görögország, Portugália 4 -8%: Olaszország, Svédország, Németország, Franciaország 13 -14%: Dánia, Hollandia, Írország

Magyarország nonprofit szektorának foglalkoztatási kapacitása 1993: 50 ezer teljes munkaidős; 2005: 74 ezer w Teljes munkaidős létszámban: 148% lsz. növekedés 19932005 között w De: így is csak a foglalkoztatottak 2, 1%-a w A nonprofit szektor igen kis létszámmal látja el feladatát: n 1993: 47 ezer szervezet, 50 ezer számított főállású alkalmazott (szfa) n 2003: 53 ezer szervezet, 63 ezer szfa n 2005: 57 ezer szervezet, 81, 5 ezer szfa

Ráadásul: nagy, bár csökkenő területi különbségek n n n A fizetett alkalmazottak 2/3 -a dolgozik a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő szervezeteknél. Községi szervezeteknél csak egytizedük található. A szektor bevételében jelentősen nőtt az állami támogatások aránya. 2000 -ben 28%, 2005 -ben 40%. 2003 -ban 400 ezer önkéntes segítő (16 ezer főállású alk. ) 2005 -ben 370 ezer önkéntes segítő ( 36 ezer főállású alk. )

Ehhez képest a szociális gazdaság szereplői: n n 17, 1 ezer főt foglalkoztattak átlagosan 2005 -ben a szervezetek csupán 7%-a nem rendelkezik alkalmazottal 11%-uk egy főt foglalkoztat, de 70%-uk több, mint 10 főt bevételi forrásaik között a pályázati bevételek dominálnak (52%)

A szociális gazdaság előnyei a piaci szektorral és a közszférával szemben w Az érintettek részvételére épülő döntéshozatali struktúra és demokratikus vezetés ami nemcsak a bizalmi viszonyt alapozza meg, hanem a szervezet küldetésével való azonosulást is w A többes tulajdonosi struktúra ami a fogyasztók, alkalmazottak és gyakran a helyi önkormányzat részvételét garantálja a szervezet irányításában w Önkéntes munkások jelenléte w Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal, mind a szükségletek beazonosításában, mind a források rendelkezésre bocsátásában.

w Együttműködés a nonprofit szervezetek között ellensúlyozandó a kis méretstruktúrából adódó hátrányokat w Elkötelezettség az innováció és a kísérletezés mellett mind a szolgáltatások választékát, mind azok nyújtásának módját illetően. Ezeknek az előnyöknek a kihasználásával a szociális gazdaság szervezetei képesek arra, hogy: w zéró profit mellett is nyújtsanak szolgáltatásokat, w serkentsék a lakossági igények fizetőképes keresletté válását w felszínre hozzák és formalizálják a rejtett szükségletek egy részét.

Mennyiben vannak jelen a hazai nonprofit szektorban az ilyen speciális projektek kivitelezésére alkalmas szervezetek? w Egyre inkább! w Ebben: meghatározó szerepet játszottak és játszanak: n n n OFA, JSZA, Autonómia, Nonprofit Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Önkormányzatok (közcélú munka miatt) Nemzetközi alapok (Phare, Sapard, HEFOP, ROP, EQUAL, stb. )

Hogyan tipizálhatók? w Tranzit-foglalkoztatási projektek (híd szerep! nem igény az önfenntartás) n n Termelőiskola Foglalkoztatási társaságok w Védett (nincs lehetőség az önfenntartásra) n Célszervezetek w Szociális vállalkozások (hosszabb távon önfenntartás) n n Szociál-ökonómiai üzemek Termelő-szolgáltató üzemek

A szociális gazdaság megerősítésének feladatai Szervezetfejlesztés n A jogszabályi háttér alakítása l Ahhoz, hogy a nonprofit gazdasági társaságként működő közösségi vállalkozásoknak megérje foglalkoztatni, engedélyezni kell, hogy e tevékenységeket ne csak kiegészítő jelleggel végezhessék. Ehhez: szükség van a Gt. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítására. A szervezetek infrastrukturális hátterének fejlesztése (munkahelyteremtő beruházás a termelő-funkció kiépítéséhez nélkülözhetetlen) A szervezetek közötti kapcsolatok, a hálózat építése n

w Külső szakmai segítői háttér biztosítása n n n Külső szakmai segítők bevonása Regionális módszertani központok és ötletbankok kialakítása Multinacionális vállalkozások CSR (társadalmi felelősségvállalás) tevékenységének államilag elismert formája legyen a közösségi vállalkozásoktól való vásárlás w Finanszírozás: több lábon állás! n n n A szociális gazdaság fő finanszírozója a piac – ösztönzése indirekt fogyasztási támogatásokkal (szolgáltatási csekk és utalvány) Értékesítési hálózatok és közös marketing Normatív támogatások (önkormányzatok feladatátadása, más közfeladat ellátásában való részvétel Pályázati vissza nem térítendő támogatásokra (a fenntarthatóság és a csökkenő támogatások elvét követve) Speciális pénzintézet (hitel- és garanciaszervezet) létrehozása

Támogatási típusok összefoglalása w Direkt támogatások: n n n Flt-ben rögzített eszközök Normatív támogatások Instrastruktúra-fejlesztés w Indirekt támogatások: fogyasztói támogatások (szolgáltatási csekk és utalvány) w Kiegészítő szolgáltatások támogatása: n n Szervezetek részére: humán menedzsment megerősítése Foglalkoztatottaknak: képzés, mentorálás, munkaerőpiaci szolg. w Regionális tanácsadás: szervezetfejlesztés, marketing, monitoring, ötletbörze

Köszönöm a figyelmet!