A SZMTGP SZEREPE kognitv szemlletben Plh Csaba pleh
A SZÁMÍTÓGÉP SZEREPE kognitív szemléletben Pléh Csaba pleh. csaba@ektf. hu
A megismerés modern kutatása és a számítógép • • • A tárgyak szerepe a gondolkodásban Az MI fogalma A kognitív kutatás kezdetei és a gépek A testetlen szimbólumkezelés: a Gondolat Formája A komputációs elméletek diadala Példák a számítógépes keretben gondolkodásra: Emlékezet és nyelvfeldolgozás A konnekcionizmus mint jellegzetes modell A kognitív szemlélet mai paradigmái Az értelmezett kognitív tudomány megjelenése Proximális, disztális és kultúrális értelmezések
A tárgyak szerepe a gondolkodásban Koncepció Determináció iránya Példa (tudományos, köznapi) Gépi determinista Tárgyak alakítják életünket Idõmérés a csillagászatban Órák és köznapi pontosság Metaforikus Gépek alakítják metaforáinkat Idegrendszer mint óra, telefonközpont Emlékezetünk rekeszei Instrumentális A tárgyak magát a gondolkodást képviselik Ködkamra és elemi részek Kézírás, nyomtatás, logarléc
Karl Popper Órák Descartes-tól Felhők Darwin-tól Mechanikus okság Sokszoros okozás Elemi Egészleges Statikus Dinamikus Csikorgó Buzgó
Hová illeszkedik ebben a számítógép? Koncepció Determináció iránya Példa (tudományos, köznapi) Gépi determinista A számítógép átalakítja életünket Tomográfia, látáskutatás, űrhajózás Gépírás, helyfoglalás, számlák Metaforikus A számítógép alakítja metaforáinkat Idegrendszer s elme mint komputer Pontok vagyunk egy hálózatban Instrumentális A komputer magát a gondolkodást Erõs mesterséges intelligencia képviseli Szövegszerkesztõ, WEB keresés
A mesterséges intelligencia fogalma • Kiindulás : Turing három öröksége Gépi forradalom Turing gép, automaták Turing próba Turing tétel
A Neumann architektúra • • • Van architektúra Tárolt program Digitális Szekvenciális Egy CPU Mi jött utána?
Marr és Chomsky
Komputációs elméletek: elvi szinten • Marr • Indulj az elméletből • A feladat jellemzése a látásban: logika • Mi újat hoz ez? • A kutató top-down • Szintek: komputációs algoritmikus implementációs • Chomsky • A nyelvtan elvont • Grammatika a kiindulás: szabályrendszer • Mi újat hoz ez? • Merész nyelvészet • Kompetencia kompet mechanizmus performancia
Kétféle MI Gyenge • Erős Ugyanazt tudja • Ugyanazt tudja Teljesítmény ekvivalencia • Ugyanazt is teszi, Nem érdekes, hogyan éri el egyénértékű ugyanazt • A legfontosabb a hogyan teszi MI TÖRTÉNIK MA? Neurális etc modellek .
Mi a különbség Neumann (1964) szerint a számítógépek és az ember között? (1) Elemek nagysága. (2) Az idegrendszer elemeinek a neuronok működése bonyolultabb, mint a fizikai gondolkodó rendszerek végső elemeinek. (3) Az idegrendszer igen gyakran követ párhuzamos feldolgozási elveket. (4) A gépek determinisztikusak, az idegrendszer statisztikus. (5) A gépekben többnyire digitális szervező elvek működnek. Az idegrendszerben feltehetően vannak analóg folyamatok is.
Turing próba színtjei és a kognitív kutatás Hernád István • 1. Viselkedéses adekvátság. A gép ugyanazt teszi meg, mint az ember. Ha az ember azt mondja, hogy 6× 2=12, a gép is ugyanazt fogja mondani. Ez felel meg e gyenge MI álláspontjának. • 2. Ugyanolyan lépésekkel teszi, ugyanolyan algoritmussal. Ez már érdekesebb kérdés, hiszen ehhez tökéletesen meg kellene ismernünk az embert. Kérdés, hogy a számítástól eltérő esetekben menni fog-e ez. Ez felelne meg az erős MI programjának. • 3. Ugyanolyan fizikai rendszerben valósítja meg. Ez azt jelentené, hogy sikerült létrehoznunk nemcsak a mesterséges életet, hanem hogy az ugyanolyan elveken alapul, mint mi. Képzeljünk el tehát olyan számítógépet, amely szilikon chipek helyett ugyanazt csinálja mint az ember, és ráadásul mindent: beszél, megérti, és ráadásul agyból van. Hernád logikája szerint még e háromból se következne a negyedik. • 4. Ugyanúgy érez. Qualia tekintetében is egyenértékű.
A kínai szoba kérdéskör • Mi is ez? • Utánoz, de nem tudjuk eldönteni. • Hogyan korlátja ez a klasszikus kognitivizmusnak ? • Keressünk hasonló példákat • Az ÉSZLELÉS és a TÁRSAS világ mint elvi kérdés
A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970 -1985 • közös mozzanatokat tart fontosnak, egyneműnek tekinti az emberi gondolkodást • minden megismerés szimbólumok, belső leképezések átalakítása más belső leképezésekké • ez a folyamat szekvenciálisan rendezve megy végbe • a megismerés elemzésében eltekinthetünk az azt hordozó rendszerektől: a kognició világa testetlenül is tekinthető • Komputációs elméletek: Chomsky, Marr részletes megszorítások
Belső életünk - Fordítások végtelen sorozata Paul Valéry A megismerés jellemezhető szimbólumok soklépcsős átkódolási folyamataként. Az (emberi) információfeldolgozás szekvenciálisan, lineárisan működik. Megismerésünknek egyetlen aktív feldolgozó középpontja van. (Ez felel meg a hagyományos kartéziánus tudat egységének. ) Feldolgozási kapacitásának egy közös korlátja van, ergo minden feladatot egyetlen közös nyelvre, s egy közös erőforrás megterhelésének problémájára fordítunk le. A feldolgozásban viszonylag kicsiny kapacitású operatív tárak és óriási kapacitású háttértárak működnek együtt. A háttértárakban vannak tudásaink, az operatív tárakban pedig az aktivált tudások és a beérkező anyagok.
Szintaktikai gépezet az elme • Gondolataink vannak (i) szerkezeteket alkotnak, a jelek és a műveletek struktúrafüggőek, a szerkezeteken érvényesülnek, nem pusztán jelek listáján (Fodor és Pylyshyn, 1988); (ii) szintaxisukból következik egy lehetséges propozicionális kalkulus. A gondolkodás logikai szerveződését az elme szintaktikai elmélete biztosítja (Fodor, 1996 a).
A gépi architektúra 1. tároló 2. aritmetikai egység 3. vezérlő egység 4. bemenő egység 5. kimenő egység Neumann János: Az újabb matematikai gépek fejlődése és kihasználása.
Néhány szereplő
Természetesen e közben használjuk is a gépeket
Az interpretált megismerés: A mai világ Tiszta megismerés Proximális biológia Disztális biológia Társadalmi minták
Egy példa: A nyelv A szűken vett megértés néhány kérdése • Szűken és tágan vett megértés • Ciklicitás • Részekre bontó, moduláris és átható elvek • Nyelvek eltérései • Szavak elemzése Bemenet Hangelemzés Mondatok Jelentés Tárolás Szerkezet Tárolás
Feladatok az alaktan alapján • • • Szegmentálás zárban az árban Szó felbontása fáradságainkért Megtalálás a szótárban lovakat LÓ Jelentés összerakása be-dob be-rúg Szabályok és elemek elrendezése
A kettős rendszer kérdése ez alaktanban • Elem és szabály alapú rendszer • Hogyan kerül át az elemtárba: típus ritkaság elem gyakoriság jelentés különös Szóalakok Analitikus mód: Lassú Egészleges tár: gyorsabb
• Mi köze mindennek a nyelvtechnológiához? • Vajon a humán rendszer megismerése korlátoz vagy inspirál a technológiában? • Vajon egységes modell kell-e minden nyelvhez? • Az emberi adaptivitás és a technológiai eszközök
• • • Másik példa: Az emlékezet Emlékezeti fajták Explicit – Implicit Tudás - Készség Rövid – Hosszú Epizodikus – Szemantikus Egyéni - Kulturális
Új idegtudományi keret az implicit emlékezethez Larry Squire & Eric Kandel Racsmány Mihály ábrájából Hosszú távú emlékezet Procedurális (Implicit) Deklaratív (Explicit) Tények Epizódok Mediális temporális lebeny Köztiagy Készségek, Priming szokások Striatum Neocortex Klasszikus kondícionálás Amygdala, Cerebellum Nem asszociatív tanulás Reflexes pályák
Illusztráció: az explicit-implicit túlmegy Claparedeen Chiu et al, 2006. ERP-k a: explicit, b: implicit, c: különbség
Tovaterjedő aktivációs modell: A szavak a jelentés alapján izgalomba hozzák a hozzájuk kapcsolódó szavakat. Ez megjelenik asszociációkban, de a szófelismerés kontextus hatásaiban is bölcső baba ágy kórház orvos nővér doktor hő lázálom nap zöld fű emlős madár kanári folyó láz állat sárga hattyú
Irodalom és számítástechnika útjai • Új létrehozási módok • A hálózati számítástechnika: az irodalmi szöveg hozzáférhetősége gyökeresen megváltozik. Szövegeink a NET-en léteznek, s alakulnak át. • Új lehetséges irodalmi szövegek. „Aktív műfajok”. • A szorgos gép megváltoztatja az írás gyakorlatát. • Affinitások az irodalom és a személyiség átértelmezései között.
Alaptéziseim • 1. A számítógép nem radikálisan új elem az emberi gondolkodás történetében. Beilleszkedik a gépies gondolkodás hagyományának folytonosságába. • 2. Újdonsága az információs mozzanat előtérbe állítása önképünkben (is). • 3. Újragondoljuk számos intellektuális hagyományunkat, az írásbeliséget, a test-lélek viszonyt, az emberréválást, a szellemi szféra önállóságát. • 4. A "két kultúrának„ inkább közelítője • 5. A személyiség és a személyesség lágy és hipotetikus koncepcióit teszi lehetővé.
Két megismerési mód: Jerome Bruner Megismerési Narratív Elméleti Szerveződés idői, szekvenciális, cselekvéses időtlen, kategorikus, alárendelő Szövegbeli megfelelő történet: szándékos teleológia leírás: hierarchia viszonyok Eszménye egyediség, epizódok személytelen érvényesség Beágyazottság kontextus: személyi társas Kontextusmentes és ségre töreszik
Az elbeszélő szöveg jellemzői • Visszaadja az események idői viszonyait. • Hőst igényel, célrendszerrel. Ezt azonosítjuk a megértés során. • Perspektíva “kinek a nézőpontjából mondjuk” nemcsak a “magas irodalom”, hanem minden elbeszélés sajátja.
Az irodalmi elbeszélés különleges sajátosságai • • • Írói és hős nézőpont viszonya Szempontváltások Elbeszélési hagyományok A hős szempontjából vett rekonstrukció Az író szempontjának megtalálása
Hősök hős nélkül
A cselekvés sajátnak érzése is felbomlik • A tenger felől sűrű és lángoló lehelet áradt. ùgy éreztem , hogy az ég egész széltében megnyílik, s tűzesőt hullat a földre. Egész lényem megfeszült, s görcsösen szorongattam a revolvert. A kakas engedett, odaértem a cső sima fémtestéhez s akkor kezdődött el minden, abban a száraz és süketítő zajban. • Albert Camus: Közöny. • De hiszen nem is annyira maguk az események érdekelnek, mint inkább saját magam. Van olyan ember, aki mindenre képesnek érzi magát, akkor azonban, amikor cselekedni kell, hirtelen meghátrál. . . Micsoda nagy távolság van az elképzelés és a tett között !. . . És az ember éppúgy nem veheti vissza lépését, mint a sakkban. Ha minden kockázatot előre lehetne látni, a játék teljesen elveszítené érdekességét! • (André Gide: A vatikán titka
Az idői integráció különös oldala: a narratív Én és tudat felfogás mint új próbálkozás a megmentéssel • Dennett: elbeszélés és önazonosság. Mesélünk magunknak. • A tudat 400 mililsecundumos ablaka és az idő paradoxonok • Trükkök a nagyságenddel. A ‘tudatosulás ablaka’ 400 ms. – 1 sec. ? Ezalatt valóban történeteket mondunk?
Magunk is úgy működünk, mint a szövegszerkesztők • A megismerő Én csak egy elbeszélői súlypont a világ eseményeire készített szövegváltozatokban. (Dennett, 1991, 1996 a, Dennett és Kinsbourne). • Ennek az elbeszélõ mintázatnak a kiterjesztése lenne az a történetmenet, ahol a hõsnek világos célrendszere van. S a klasszikus kor ezt tovább kiterjesztve hozta volna létre nagy elbeszéléseit is. Nemcsak az egyes események történetek, de az egész világ is egy történet, a világ rendje is koherens, teremtõ van mögötte vagy legalábbis egy közös logika. • Dennett túllép azokon a felfogásokon, melyek az értelmezettség és az elbeszélõ rend kapcsolatát hirdetik. Maga az Én is egy elbeszélések során megkonstruált lágy entitás lesz.
A narratív fordulat • Ugyanazt tesszük magunkkal, mondja Dennett, mint a világ eseményeivel. • Mindenbõl elbeszélést csinálunk. Eközben megkonstruáljuk, mint egy fikciót (narratív súlypontot), magát az írót is. • Az idegrendszer olyan, mint egy nagy birodalom hálózatrendszere. Nincsen egy biztos pontja, mely megadná, mi is az egyidejűség. Ugyanazokra az eseményekre eltérő elbeszéléseket készít, melyek versengenek. Olyanok, mint egy szöveg különböző változatai egy olyan szövegszerkesztőben, amelynek nincsen központi vezérlője, mely megmondaná, melyik a végleges szövegváltozat. • E felfogás egyik kritikus mozzanata az, hogy a szövegváltozatok mindig értelmezések; világunk ennek megfelelõen mindig megkonstruált. A másik kritikus mozzanat, hogy az értelmezések labilisak, válogatni lehet közöttük, s a pillanatnyi helyzet emeli ki egyiket vagy másikat mint gyõztest. •
Elméletem szerint a self nem valami régi matematikai pont, hanem egy olyan absztrakció, melyet milliónyi attribució és értelmezés határoz meg (beleértve az önattribúciókat és az önértelmezéseket is), melyek az élő test életrajzát alkotják, s melyeknek a Self a Narratív Gravitációs Központja. Daniel Dennett: A tudat magyarázata. 1991, 426 -427. o.
Az átalakítás útjai: orwelli (utólagos) és sztálini (menetközbeni) rekonstrukció
A Többszörös Szövegváltozat modell • A Többszörös Szövegváltozat modell megvéd attól a csábító hibától, hogy feltételezzük, kell legyen egyetlen kanonikus elbeszélés (a „végleges" vagy "publikált" változat) mely a személy tényleges tudatállapotát képviselné, attól függetlenül, hogy a kutató vagy akár maga szubjektum hozzá tudna férni. • Deennt és Kinsbourne, 1992, 186. o
• Az Én, akárcsak a szabadság vagy a jólalkotott történet feltételezése, mint gyorsírásos rövidítés jól működött számos tapasztalati dologra. Amikor egy narratív modellel helyettesítjük őket, kevésbé vagyunk szenvedélyesek, mint a hagyományos pozitivista pszichológia. • Nem az a fontos, hogy leleplezzük, a király meztelen, hanem csak annak bemutatása, hogy ezek konstrukciók, képzetek, melyek jól irányítják életünket, de nem igazak esszenciális értelemben.
Ez a felfogás még a lélek halhatatlanságát is megengedheti • • Ha úgy gondolkodol magadról, mint egy narratív gravitációs központról, léted e narratívum fennmaradásának a függvénye mely elméletileg képes túlélni korlátlan számú közegváltást. . . s puszta információként tárolható. Ha az információsszerveződés vagy, mely tested kontroll rendszerét szervezi (vagy, a szokásos provokatívabb formát véve, az agyad komputerén futó program vagy), akkor elméletileg képes kell légy sértetlenül túlélni tested halálát, miként egy program is túléli annak a számítógépnek a lerombolását, melyen létrehozták és először futtatták. (Dennett, uo. 429 -430. lap)
Exegi monumentum aere perennius. . . ] Áll ércnél maradandóbb művem. . . [ (Horatius, Carm III. 30, 1. Devecseri Gábor fordítása)
- Slides: 49