A szlovn npi kultrtl a szlovn magas kultrig

A szlovén népi kultúrától a szlovén magas kultúráig Lukácsné Bajzek Mária

1. Szlovén Köztársaság wikitravel. org

Az önálló állam reményében • letelepedés az 5 -8. században • osztrák tartományok (Krajna, Sztíria, Karintia) • Muravidék 1920 -ig Magyarország része • a Tengermellék a Velencei Köztársasághoz tartozott, 1797 ben Napóleon elfoglalta, 1913 -1919 az Osztrák Császársághoz került • I. Jugoszlávia (Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1918. december 1. ) • II. Jugoszlávia (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság 1946. január 31. ) • 1991. június 25 -én kikiáltották az önálló Szlovén Köztársaságot

2. Nemzeti jelképek - zászló politikapedia. hu

A zászló története • A szlovének a szlovén zászló színeit először 1848 -ban, a “nemzeti ébredés” idején határozták meg. Krajna tartomány 1463 -as krajnai címere arany-kék-piros színkombinációt tartalmazott, az arany színt fehérre cserélték. • I. Ferdinánd császár ezeket a színeket már 1836 -ban jóváhagyta Krajna tartomány színeiként, 1848 -ban a színeket az osztrák belügyminisztérium is engedélyezte. Azóta a fehérkék-piros trikolor a szlovénség szimbóluma, részét képezi a szlovén kultúrának és a nemzeti öntudatnak. • Szlovénia állami zászlóját 1991. június 24 -én a szlovén parlament alkotmánymódosítással hagyta jóvá.

2. Nemzeti jelképek - címer hu. wikipedia. org

A címer története • A címer alakja és színe • A pajzson kék alapon a Triglav látható fehér színben, alatta a tengert és a folyókat szimbolizáló két hullámos vonal van, fölötte a Cillei grófokat szimbolizáló három arany hatágú csillag. • Marko Pogačnik szobrász a címer megformálásban a szlovén önazonosság számára fontos művészek, France Prešeren és Jože Plečnik munkáját vette figyelembe. • France Prešeren költő a 19. század első felében megírta a Keresztelő a Szavicán (Krst pri Savici) művét, amely bevezető képe a Triglav, alatta a tó tükre és felette az aranyló fény. • Jože Plečnik építész 1934 -ben megalkotta a Szűz Mária-oszlopot, Mária palástjába Szlovénia címerét faragta, amely Triglavot és hatágú csillagot ábrázol.

A címer geometriai szerkezete • A szlovén címer alapját két egyenlő szárú háromszög alkotja: “az ég háromszöge” és “a föld háromszöge”. • A két háromszög csúcsával érintkezik a középen található alsó csillaggal. • A címer “Föld” része belül polarizált, az egyik pólust a két hullámos vonal hullámzása alkotja, a másikat pedig a Triglav, amely három egyenes szárú háromszögből áll.

2. Nemzeti jelképek - Himnusz cantorion. org

Himnusz • A szlovén himnusz France Prešeren Pohárköszöntő (Zdravljica) című versének 7. versszaka. • A vers először 1848 -ban jelent meg a Kmetijske in rokodelske novice című lapban. • Tandori Dezső fordította magyarra.

3. A szlovén etnikai térség sokszínűsége • Vilko Novak néprajzos a 20. században 4 kulturális vagy etnikai térségre osztotta Szlovéniát: 1. földközi-tengeri 2. alpesi 3. központi szlovén 4. pannon

Népi kultúra • népnyelv • népköltészet • népi építészet • népművészet

Népnyelv • a szlovén nyelvjárási tagoltsága • 7 nyelvjárási régió • több mint 50 nyelvjárás • a szlovén nyelvet a nép őrizte és ápolta • idegen nemesség és polgárság

bos. zrc-sazu. si

Népköltészet • népdalok, balladák, népmesék • kevesebb epikus költemény, mint a többi délszláv népnél • népköltészet, néphagyományok gyűjtése és feldolgozása a 19. században • műfajok, motívumok a romantikus költőknél (France Prešeren), de később is gyakoriak (Ivan Cankar, Bogdan Novak) • kralj Matjaž, kurent, lepa Vida, žalik žena (bánatasszony, a német mitológiában salige Frauen), rojenice, sojenice (sorstündérek), vile (tündérek) mora, trutamora (vérszívó szörny), desetnik (tízedik fiútestvér), desetnica (tízedik leánytestvér)

Desetnica • „a tízedik megy a tizedbe” • A Desetnica krajnai és stájer változata ismert • Az alapváltozat szerkezete a következő: 1. A vár ura és úrnője a várban él. 2. Kilenc váruk és kilenc lányuk van. 3. Fiút szeretnének, de újból leányuk születik. 4. Tízedikként „megy a tizedbe”. 5. 7. születésnapján az angyal gyűrűt hoz. 6. Édesanyja kenyeret dagaszt és elrejti benne a gyűrűt. 7. A kenyeret tíz darabra osztja, a gyűrű a legkisebb leányé lesz. 8. A tízedik lány elköszön és szegényes öltözetben elmegy. 9. Megígéri, hogy hét év múlva visszatér. 10. A tízedik lány az erdőben beszelő szent fával találkozik. 11. Hét év múlva visszatér, de már senki sem ismeri meg. 12. Maradni szeretne. 13. Elutasítják, ezért feltárja kilétét. 14. Édesanyja meghal. 15. A tízedik lány a többiek kérlelése ellenére újból elmegy.

Motívumok 1. az őshazából hozott motívumok: kresnik (táltos), vedomec (lidérclény), škopnik (égő madár), bele žene (fehér asszonyok), torka (marcolea – fonó nőket ijesztgető szörny ) 2. antik motívumok – középkori motívumok: bibliai m. , Cirill és Metód – Szent Kelemen-templomok építése – 12. századi spanyol m. (Zarika in Sončica) – Lepa Vida (7. és 10. sz. között keletkezett) – ismert Dél-Olaszországban, a Balkánon – Mátyás király – palimpszeszt (megőrzés és törlés-felejtés, múlt és jelen különös játéka) 3. újkori motívumok – német párhuzamok – török kori mondák 4. a tízedik leány motívum az 5. századba, a pogány hitvilágba vezet vissza, - minden tízedik azonos nemű gyermeket fel kell áldozni, a szlovén balladákban a halált az elűzetés váltja fel - ír elemek, német közvetítés - 18. századi magyar forrás szerint minden tízedik fiút szerzetesnek kellett adni

Népművészet • Méhkaptár-rajzok – panjske končnice, kb. 50 ezer rajz keletkezett • Motívumok: Ádám és Éva, Jób, a jó és rossz gyónás, a csiga üldözi a szabókat, Mátyás király • Idriai csipke, kropai kovácsok, muravidéki fazekasok… • Népi motívumok

Méhkaptár-rajz etno-muzej. si

Népi építészet • nyílt tűzhelyű konyha – nem mutat nagyobb regionális eltérést • Pável Ágoston: Nyílt tűzhelyű konyhák… • később regionális jellemzők • olasz, osztrák, magyar hatás • jellemző anyagok, stílusok, funkciók

kozolec - szénaszárító és tároló smartno-litija. si

Harangláb a Muravidéken

A pankaszi szoknyás harangláb

Črna kuhinja – nyílt tűzhelyű konyha www. pictureslovenia. com

4. Jože Plečnik (1872 -1957) a városépítő - Prága • Grazban műbútorasztalosnak és bútortervezőnek tanult • Bécsben egy évig Wagner építésznél dolgozott, majd 1895 -ben beiratkozott az akadémiára, római ösztöndíjat kapott, beutazta Olaszországot és Franciaországot • 1900 után Bécsben számos épületet épített és újított fel • 1911 -ben Prágában tanár • 1920 és 1934 között Masaryk elnök megbízásából megalkotta az új állam szimbólumait: felújította a prágai várat, az elnöki rezidenciát • Prágai tartózkodása alatt az újonnan alapított ljubljanai egyetem építész tanszékén egyetemi tanári állást vállal

Jože Plečnik (1872 -1957) a városépítő - Ljubljana • Ljubljanában is elkészülnek első munkái (templomok, stadion). • A harmincas években a város nagy átalakításon megy át, a szakirodalom ezt az időszakot Plečnik Ljubljanájának nevezi. • Világra szóló urbanisztikai és építészeti fenoménről beszélhetünk. • Világhírnevet szerzett a Hármas-híd (Tromostovje), a piac, a Ljubljanica partjának rendezése, Kongresni trg és Tivoli megépítésével. • Külön ki kell emelni a Nemzeti Egyetemi Könyvtár épületét.

Tromostovje – Hármas híd szlovenia 2012. blog. hu

5. Szlovén festészet • középkori freskók • Regedei Johannes Aquila (Janez Aquila, Aquila János): • Mária a gyermekkel – freskórészlet a turniščei Mária menybemenetele templomból 1380 körül • Önarckép a martyánci Szent Márton templomban • Veleméri templom freskói • Fürstenfeld

Toronyhely (Bántornya, Turnišče), a hosszhajó déli fala www. magtudin. org

Realisták • France Prešeren és Matija Čop liberális irodalmi köre meghatározza a nemzeti ébredés eszméit. • Az irodalom hatására a festők is a valóságot ábrázolják. • Elutasítják a klasszicizmust és szakrális témák helyett világi témákat ábrázolnak. • Biztos megélhetés helyett inkább új művészi megoldásokat keresnek. • Ivana Kobilca (1861 -1926). • Portrékat, zsánereket, enteriőröket, virágcsendéleteket és plein air (plener) = napvilágos festészet = motívumokat festett. • Szlovénia hódolata Ljubljanának (Slovenija se klanja Ljubljani) 1903 – az új városháza falára – női emancipáció.

Szlovénia hódolata Ljubljanának (Slovenija se klanja Ljubljani) commons. wikimedia. org

Modernisták, impresszionisták • Rihard Jakopič (1869– 1943) • Ivan Grohar (1867– 1911) • Matija Jama (1872– 1947) • Matej Sternen (1870– 1949) • 1900 -ban megalapítják a Szlovén Művészeti Társaságot. • Ebben az évben rendezik meg az első szlovén kiállítást – kedvező fogadtatás. • Két év múlva durván elutasítják Jakopič impresszionista festészetét. • 1904 évi bécsi kiállítás, amelyen a négyek Sava név alatt jelentek meg.

Rihard Jakopič • A festészet forrása az emberi lélekben, a képzet és képzelet világában van és nem a természetben és annak festői eszközökkel történő másolásában. • Legismertebb motívumai: a ljubljanai Križanke (rendház), nyírfák, fenyők, nyárfák, a Száva folyó, tavasz, portrék, virágok…

Rihard Jakopič Sava pri Mednem (Száva Mednónál) www. rtvslo. si

Ivan Grohar Cvetoča jablana (Virágzó almafa)

Matija Jama Vas v zimi (Téli falu) wiki. cultured. com

Matej Sternen Benetke (Velence) www. rtvslo. si

6. A szlovén film • 1905 -ben dr. Karol Grossmann ügyvéd forgatta az első két szlovén filmes dokumentumot Miséről menet Ljutomerben (Odhod od maše v Ljutomeru) és Ljutomeri vásár (Sejem v Ljutomerju) címmel. • 1922 -ben Veličan Bešter forgatja az első szlovén dokumentumfilmet Jugoszláv síbajnokság (Smučarska tekma za prvenstvo Jugoslavije). • 1931 -ben készült Janko Ravnikar első szlovén nagy játékfilmje Az aranyszarvú birodalmában (V kraljevstvu zlatoroga). • 1938 -ben az első hangos filmet Ifjúsági napok (Mladinski dnevi) címmel Mario Foerster forgatta. • 1946 -ban alapították a Vesna Filmet (filmforgalmazás), a Triglav Filmet (filmgyártás), 1950 -ben a Film című folyóiratot és a Színművészeti Akadémiát.

Kekec www. delo. si

• 1948 France Štiglic Saját földön (Na svoji zemlji) a szlovén partizán film illetve a nemzeti felszabadító háború mitizációjának kezdete • 1951 Jože Gale Kekec című első gyermek- illetve ifjúsági filmje 1951 -ben Arany Oroszlán díjat kapott a Velencei Filmfesztiválon) • 1953 -ban František Čop Vesna című filmje igazi szlovén filmsiker, csak Ljubljanában 100 ezer néző látta • 1957 -ben Ne várd a májust (Ne čakaj na maj) – újabb siker • 2001 meghatározó volt a szlovén filmgyártás szempontjából • Szlovénia teljes jogú tagja lett az Euroimages-nek (európai koprodukciós alapítvány) • 2001 szeptemberében Jan Cvitkovič Kenyér és tej (Kruh in mleko) filmje Velencében Arany Oroszlán díjat kapott. A Kekec után ez volt a szlovén film első oroszlánja • 2002 -ben Denis Tanović bosnyák rendező Senkiföldje (Nikogaršnja zemlja) című filmje, amelyet nemzetközi koprodukcióban Szlovéniában szlovén színészekkel forgatott, a Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a legjobb forgatókönyv díjat, legjobb idegen nyelvű film kategóriában pedig Oszkár díjat kapott

További díjak: • Sašo Podgoršek Édes álmok (Sladke sanje) filmje 2001 ben Arany Pálma díjat kapott Valenciában • Maja Weiss A határ őrzője (Varuh meje) című filmje a Berlini Filmfesztiválon a leginnovatívabb film díjat kapja. • 2014 Rok Biček Osztályellenség (Razredni sovražnik) című első filmje elnyerte a Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

• műfaji, eszmei és esztétikai sokszínűség • útkeresés a politika, a szórakozás, az ipar és az esztétika, az ideológia és a művészet között

www. filmklub. si

7. Nyelvemlékek, könyvek • Freisingi nyelvemlékek (Brižinski spomeniki) 10. század vége • Primož Trubar: Abecednik, Katekizem 1550 • Jurij Dalmatin: teljes Biblia-fordítás 1584 • Martyánci énekeskönyv (Martjanska pesmarica) 16 -17. sz. – 1997 -ben jelent meg • Števan Küzmič: Újtestamentum-fordítás 1771 • Maks Pleteršnik: Szlovén-német szótár 1894 • Pável Ágoston: Vend nyelvtan

Freisingi nyelvemlékek – Brižinski spomeniki www. 24 ur. com

Primož Trubar: Katekizmus (1550) dedi. si

Jurij Dalmatin: Biblia (1584) bokss. skavt. ne

Küzmics István: Újtestamentum (1771) sl. wikipedia. org

Pável Ágoston: Vend nyelvtan (1942)