A szjreg norml flrjnak kialakulsa s funkcija A

A szájüreg normál flórájának kialakulása és funkciója

A szájüreg normál flórájának kialakulása I. § Az újszülött szájürege steril, de Candida sp. és Lactobacillus sp. átmenetileg kimutatható a születés utáni időben § Legfontosabb befolyásoló szerepe az anyai szájflórának van! § 1 -2 órával a születés után megjelennek a normál szájflóra aerob és fakultatív anaerob tagjai, S. salivarius, S. mucilaginosus, Neisseria sp.

A szájüreg normál flórájának kialakulása II. § Fogáttörés: a két új kolonizálható felszín megjelenése miatt megváltozik a normál flóra § Zománc: S. mutans S. sanguis } aerob Actinomyces sp. Gingivalis sulcus Fusobacterium sp. Prevotella sp. } anaerob Treponema

A szájüreg normál flórájának kialakulása III. § 6 -14 éves korban: maradó fogazat kialakulása (anaerob akár 90% is lehet) § Időskor: a fogak elvesztése után a S. mutans, S. sanguis, Lactobacillus sp. eltűnnek a normál szájflórából (~ fogatlan gyermek flórája) § Protézis. Candida albicans § Staphylococcus sp.

Az emberi szájüregből több mint 800 speciesbe tartozó baktérium izolálható § Gingivalis sulcus : 103 CFU/ml § Nyál : 107 -108 CFU/ml § Parodontális tasak: 109 CFU/ml

Négy alapvetően különböző felszín áll a baktériumok rendelkezésére a szájüregben § Szájnyálkahártya § Gingivalis sulcus § Fogak (implantátumok) § Tömések, fogpótlások

Mikrokörnyezetek a szájüregben § Ajkak átmenet a bőr flórája (Staphylococcus sp. , Micrococcus, Propionibacterium sp. ) és a szájüreg (Sterptococcus sp. , Gramnegatív anaerobok) flórája között Nyelv Streptococcus a domináló flóra Veillonella sp. Actinomyces sp. Prevotella sp. (rossz szájszag) Palatum Streptococcus sp Haemophilus sp. Actinomyces sp. Veillonella sp. Gram-negatív anaerobok Nyál 108 CFU/ml A szilárd felszínekről vagy a nyálkahártyáról való lelökődéssel kerülnek a nyálba, ezért az összetétel igen változó

Mikrokörnyezetek a szájüregben Fogak: cariogen flóra S. mutans S. salivarius S. sobrinus L. acidophilus Neisseria sp. Actinomyces sp.

Mikrokörnyezetek a szájüregben a gingivalis sulcus normál flórája Gram-pozitív pálca Gram-pozitív coccus Gram-negatív pálca Actinomyces israelii Streptococcus mitis Selenomonas sputigena Actinomyces Streptococus Fusobacterium odontolyticus sanguis nucleatum Actinomyces Streptococcus Capnocytophaga gerencseriae gordonii gingivalis Rothia Streptococcus dentocariosa oralis Actinomyces naeslundii

Három fő tényező befolyásolja a mikroorganizmusok megtelepedését a szájüregben § Fizikokémiai faktorok (hőmérséklet, oxigén tenzió, p. H) § Gazdaszervezet (nyál, gingivalis sulcus) § Bakteriális faktorok § (szájhigiéne, étkezési szokások)

Fizikokémiai faktorok I. hőmérséklet § A normál testhőmérséklet 36 -37 o. C § A szájban a hőmérséklet igen széles határok között változhat § Az orális baktériumoknak alkalmazkodniuk kell a szélsőséges hőmérsékleti ingadozáshoz – Jégkrém -5 o. C – Forró ételek +55 o. C – A hőmérséklet különbség: 60 o. C!!!

Fizikokémiai faktorok II. oxigén tenzió § Supragingivális plakk: az oxigén nyomás változik a plakk érettségétől függően – Kezdetben aerob körülmények, magas oxidoredukciós potenciál – A fakultatív anaerob baktériumok oxigén felhasználása és bakteriális metabolitok oxigén redukiója révén ▼ – 3 -5 napos plakkban az oxido-redukciós potenciál mínusz érték → anaerob körülmények

Gazdaszervezet nyál § Antitestek – s. Ig. A (a baktériumokkal aggregálódva gátolják a kötődést a szövetekhez) – Ig. G (az orális baktériumok ellen termelt ellenanyagok) § Glikoproteinek – – – Nagyszámú, különböző glikoprotein Gazdag aminósavakban Az orális streptococcusoknak specifikus glikoproteinkötő receptoraik vannak, melyek segítik a rögzülést a fogfelszíneken

Gazdaszervezet nyál § Nonspecifikus faktorok: olyan anyagok, melyek nem specifikusan gátolják a baktériumok szaporodását § lizozim: a bakteriális peptidoglikánt bontja laktoferrin: fémek megkötése laktoperoxidáz: a hipotiocyanát ion képződését katalizálja

Gazdaszervezet gingivalis sulcus folyadék § A gingivalis sulcus a plazmából származó folyadékot tartalmaz § Nagy mennyiségű ellenanyagot és egyéb immunológiailag aktív összetevőket tartalmaz pl. : komplement fehérjéket § A domináló immunglobulin az Ig. G, melynek feladata a kolonizáció megakadályozása

Bakteriális faktorok § Sejthez kötött virulencia faktorok: poliszaccharidtok mikrokapszula nyák specifikus adhéziós proteinek: fibrinogén fibrin fibronektin trombin vitronektin kollagén

Bakteriális faktorok Szelektív adhézió: két fő mechanizmus § Hidrofobicitás a nem specifikus sejtfelszíni adszorptív hidrofoicitás a tapadást Az aggregatív hidrofobicitás a maszkírozást szolgálja § Specifikus enzimszubsztrát felismerés: a bakteriális adhezinek és a receptoraik közötti specifikus kapcsolat

Adhéziós mechanizmusok Epitheliális sejtfelszín Lipofil felszíni molekulák -töltésű glikoproteinek Hidrofób adhezinek Divalens kationok Baktérium ++ ++ - Baktérium - - töltésű adhezinek

A szájüreg normál flórájának funkciója § A szervezet védelme az exogén, pathogén mikroorganizmusokkal szemben pl. : S. mutans bakteriocin termelése

A dentális caries mikrobiológiája

A dentális plakk kialakulása § Szerzett pellicula § Iniciális kolonizáció § Másodlagos plakk-képződés, a plakk érése

A dentális plakk kialakulása I. § Szerzett pellicula kialakulása fogmosás után szinte azonnal újraképződik a nyál mucinjából, glycoproteinekből, és ásványi anyagokból jön létre

A dentális plakk kialakulása II. iniciális kolonizáció § § § Reverzibilis 10 -100 nm közelség Gyenge kötés § Fizikokémiai interakció: – Elektrosztatikus erő – Van der Waal’s erő § § § Irreverzibilis 2 nm közelség Erős kötés – Hidrogén kötés – adhezinek

A dentális plakk kialakulása III. Másodlagos plakk-képződés, a plakk érése korai kolonizálók Coaggregáció kukoricacső formáció kialakulása Streptococcus + Actinomyces Streptococcus + Corynebacterium Veillonella + Eubacterium

A Streptococcus mutans szerepe a dentális plakk kialakulásában I. Streptococcus mutans Extracelluláris glikoziltranszferáz (EC GTF) Extracelluláris invertáz Intracelluláris invertáz

A Streptococcus mutans szerepe a dentális plakk kialakulásában II. S mutans+szacharóz IC invertáz glukóz+fruktóz EC invertáz – glukóz EC invertáz fruktóz IC glikoziltranszferáz – glukán = IPS EC glikoziltranszferáz glukán = EPS Lebontás – tejsav termelés Insolubilis MUTÁN Plakk maturáció solubilis Demineralizáció= CARIES

Szájüregi baktériumok által termelt EC polysacharidok Species Szubsztrát Polysaccharid Streptococcus mutans Szacharóz Szolubilis és inszolubilis glukán, fruktán Streptococcus sanguis Szacharóz Szolubilis és inszolubilis glukán Streptococcus salivarius Szacharóz Fruktán Actinomyces naeslundii Szacharóz Fruktán, heteroploysacharid Lactobacillus spp. Nincs specifikus szubsztrát Glukán, heteropolysacharid Eubacterium spp. Nincs specifikus szubsztrát heteropolysacharid Rothia dentocariosa Glukóz, szacharóz Heteropolysacharid, leván Neisseria spp. szacharóz glikogén

A dentális plakk kialakulása IV. késői kolonizálók § Fusobacterium spp. § Prevotella intermedia § Porphyromonas gingivalis § Tannerella forsythensis § Campylobacter rectus § spirochaeták

Biofilmképzés § A mikrobák adhézióját követően azok az általuk, vagy a biológiai felszín (nyálkahártya) termelt poliszaccharid matrixba ágyazottan szaporodnak tovább § A képződménybe további mikroorganizmusok települhetnek, ami egy mikrobaközösség, konzorcium kialakulását okozza § A biofilm leszakadó, planktonikus fázisba kerülő részei a szervezet egyéb helyein újabb biofilm kialakulását eredményezhetik

§ A biofilm mögé bújt baktériumok a fagocitákkal szemben is rezisztensek. § A baktériumok által termelt alginát, amely a biofilm legfontosabb alkotórésze, a gazdaszervezet immunválaszát provokálja. § Az alginát lineáris szerkezetű kopolimer, amelyet -1, 4 kapcsolt D-mannuronsav és különböző mennyiségű C-5 epimer L-glukuronsav alkot. § Az alginát, ill. a biofilm képző baktériumok folyamatos antigén-antitest reakciót indukálnak. A termelődő antigének hatására immunkomplexek alakulnak ki, melyek az odaáramló neutrophil granulocitákkal együtt lerakódnak a szövetekben és progresszív elváltozásokat okoznak.

Biofilmképzés lépései

Exopolisaccharid polimer Van der Waal’s kötőerők Receptor-ligand Glikoprotein üledék Hidrofób molekulák Hidrofób kölcsönhatás Passzív anyag felszíne

Biofilmképzés § A biofilmképzés a speciális példája az ökológiai eseménysorozatoknak, „succesion”-nak § A biofilm fő polimerjei a poliszacharidok és proteinek, melyek szerepet játszanak a baktérium stresszel szembeni túlélésében. § megtalálható számos helyen a normál humán szervezetben is (fogak felszíne, testüregekbe helyezett katéterek, kanülök, protézisek, pacemakerek, sebészeti dréncsövek) § Megakadályozza, az antibiotikumok hozzáférését a baktériumokhoz és azt, hogy kifejtsék hatásukat.