A szegnysgbl val kitrs lehetsgei Roma letplyk SzabTth
A szegénységből való kitörés lehetőségei *Roma életpályák* Szabó-Tóth Kinga Miskolci Egyetem
A szegénység általános tendenciái Magyarországon a szegénységi ráta 16%-os (1, 6 millió ember) A keleti országrészben háromszor annyi szegény él, mint Közép. Magyarországon Az egyetlen felnőttből álló gyermektelen háztartásokban nagy a szegénységi kockázat (18%-a szegénységi küszöb alatt él- két felnőtt, aktív korú: 10%, két felnőtt, legalább egy 65 év fölötti: 8%) Egyedülálló szülő gyermekkel típusú háztartások esetében drámai: 39%uk él szegénységben A szegénységi kockázat nő a gyerekszám emelkedésével A szegénységi kockázat csökkentéséhez legalább az egyik felnőtt főállású munkába állása szükséges (Forrás: Lelkes Orsolya, 2008. szegénységi küszöb: a nemzeti mediánjövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelem)
A roma szegénység alakulása A romák szegénységi rátája hétszerese, a tartós szegénységet nézve több, mint tízszerese a nem romáknak A romák több, mint a fele tartósan szegény, de A tartósan szegények háromötöde nem roma származású Az etnikai hovatartozás nem jelent egyértelműen tartós szegénységet (Forrás: Spéder Zsolt, 2002. )
A roma szegénység alakulása A romák szegénységének okai: Alacsony iskolázottság – munkaerőpiaci hátrányok Magasabb gyerekszám Aprófalvas, kistelepüléseken élnek Rossz egészségi állapot A fentiek szegénységkockázati tényezők egyébként is. Ezek a romák esetében kumulálódnak.
Kitörési lehetőségek általában
Rendszeres munkavégzésből származó jövedelem – Ehelyett főleg rosszul fizetett, bizonytalan idénymunka Közcélú, közhasznú munka Átképzések, képzések –néhány család esetében megoldás Gyermekek munkába állása Lakáshoz jutás Családszerkezetben történő változások Természetbeni ellátások Elvándorlás (Szociális Szakmai Szövetség jelentése a szegényedésről) Page 6 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
Kitörési lehetőségek Romák
I. Óvodáztatás, mint kitörési lehetőség 1970 -es évekhez képest mintegy megnégyszereződött az óvodába járó roma gyerekek száma Kérdés azonban: – hogy a regisztrált gyerekek valóban járnak-e az intézményekbe, – hogy vajon minden településen megoldott-e az óvodáskorú gyerekek óvodai ellátása B. A. Z. megyében a települések egyharmadában nincsen óvoda Az óvoda nélküli települések ötödében szükséges lenne Kutatások: – Pik Katalin, 2000. – Mester Zsuzsa – Babusik Ferenc, 2003. – Loss Sándor és mtsai, 2000. – Havas Gábor, 2002. , 2004. Page 8 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
I. Óvodáztatás, mint kitörési lehetőség Kutatás 2005 -ben, B. A. Z. megyében, 25 óvodavezetővel interjúk – A megyei óvodákat három csoportba soroltuk a roma gyerekek aránya szerint: • az egyikbe azok az óvodák kerültek, amelyekben a roma gyerekek aránya 5– 30%, • a másik csoportban 30– 70% • és a harmadikban 70– 100%. – Az így képzett csoportokból vettük a mintát úgy, hogy a városok és a községek egyaránt képviselve legyenek – Az óvodák eszközállománya jó – Általában sok közülük folyamatos pályázik – Etnikai nevelési program az óvodák háromnegyedében Page 9 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
I. Óvodáztatás, mint kitörési lehetőség Receptek, jó gyakorlatok – Egyes óvodák nyílt napokat tartanak, amikor a szülők láthatják, mi történik a gyerekekkel. – Különféle ünnepek alkalmával tartott műsorokon együtt szerepelnek roma és nem roma gyerekek. Ez jó hatással van a roma és nem roma szülők egymás közötti kapcsolatára is. – Az ünnepek alkalmával a szülők láthatják gyermekük fejlődését. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szívesen járassák oda gyermekeiket. – Néhány helyen ruhabörzét tartanak, az összegyűjtött ruhákat olcsón árusítják. – Néhol családlátogatásokat szerveznek nemcsak az új, hanem a régi gyerekek otthonaiban is. Ez segíti a családok és az intézmény közötti hatékonyabb kapcsolat kialakulását és fenntartását. – A fogadóórákon kívül érkező szülőket is szívesen látják, alkalmazkodnak a családok különféle életritmusához. – Egyes intézményekben rendszeresen tájékoztatják a szülőket a gyerekek előmeneteléről, ezzel is hangsúlyozva számukra az óvodáztatás fontosságát. – A szülők anyagi terhének csökkentése is sokat segíthet. Például vannak óvodák, amelyek ingyen biztosítják a törülközőt és az ágyneműt a gyerekeknek, és azt helyben ki is mossák Page 10 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
I. Óvodáztatás, mint kitörési lehetőség Mikor jár a 3 -4 éves gyerek? – A szülő maga is volt óvodás, így nem idegen számára az óvodáztatás. – Az óvoda elfogadó, barátságos légkört teremt, ahol a roma szülő sem érzi magát és a gyerekét kirekesztettnek. – A gyermek családjával rendszeresen kapcsolatban álló védőnő és családgondozó az óvoda (és óvodáztatás) jó hírét kelti, annak szerepét hangsúlyozva kedvet csinál az óvodába járatáshoz. – Ha vannak olyan ismerős gyerekek, akik jól érzik magukat az óvodában. – Ha a cigány kisebbségi önkormányzat fontosnak tartja a gyerekek korai óvodáztatását és tesz valamit ennek érdekében. – Ha az óvoda aktív kapcsolatot ápol a hatókörébe tartozó lakosokkal. Esetenként családlátogatásokkal kapacitálja a szülőket. – Ha a roma kisgyerek idősebb testvérei is járnak az intézménybe, és a szülők jó tapasztalatokat szereztek az óvodáról. Page 11 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
II. Felfelé mobil, sikeres roma életutak Kertesi Gábor számításai alapján: egy romának 50* kisebb az esélye arra, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson, mint egy nem romának A 8. osztály elvégzése után: a roma tanulók 8, a nem romák 1%-a nem tanul tovább (Kertesi-Kézdi, 2008. ) A roma tanulók 25%-a tanul tovább szakközépiskolában, 8% gimnáziumban (nem romák: 42%, illetve 34%) (Kertesi-Kézdi, 2008. ) A romák lemorzsolódása a középiskolákból lényegesen magasabb, mint a nem romáké 90 -es évek végén: Romaversitas Láthatatlan Kollégium létrejötte Gandhi Gimnázium A mánfai Collegium Martineum (Pécs különböző középiskoláiba járó roma diákok segítése) Hegedűs T. András Alapítványi Iskola, Szolnok Több alapítvány és program Page 12 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
II. Felfelé mobil roma életutak Székelyi – Csepeli – Örkény kutatása, 2001. *Kérdőíves kutatás 465 személlyel (legyen roma felmenője, minimum szakmunkás végzettség és/vagy állandó munkahely, és/vagy jómódban éljen) *Roma válaszadók apja 40 %-ban, anyja 58%-ban nem fejezte be az általános iskolát. *sikeres romák esetén is igaz: A sikeres roma nők magasabb iskolai szülőkkel rendelkeznek, mint a férfiak végzettségű *kevesebb, mint 5%-uk élt roma telepen *57%-uk élt gyerekkorában komfort nélküli lakásban, jelenleg 3%-uk
II. Felfelé mobil roma életutak lehetséges „forgatókönyvek” (forrás: Csepeli-Örkény, Székelyi, 2001. ) Page 14 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
II. Felfelé mobil roma életutak A gyerekek jövője… (forrás: Csepeli-Örkény, Székelyi, 2001. )
II. Felfelé mobil roma életutak (forrás: Csepeli-Örkény, Székelyi, 2001. ) Asszimiláció: három generáción keresztül zajlik: A válaszadók szüleinek nagy hatása van arra, hogy a válaszadók mennyiben asszimilálódnak: arra tanítják gyermeküket, hogy akkor tud a szegénységből kitörni, ha nem romák között él Tudatos asszimilánsok: a siker és boldogulás akkor érhető el, ha a gyerekek elveszítik a roma identitásukat Ha hátrányos helyzetű családban nevelkedett a válaszadó, akkor a mobilitás nem jár identitásváltással – sok esetben azonban diszharmonikus lesz az identitás Lehetséges az identitás megtartása: ebben az esetben a roma identitás mint érték jelenik meg Page 16 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
II. Felfelé mobil roma életutak Liskó Ilona, 2005. 2003: kérdőíves kutatás középiskolás tanulók körében, akik kollégisták voltak, 10. osztályos tanulók, 1588 diák, 191 kollégiumban Ezeket kiegészítették interjúk a gyerekkel és szüleikkel A roma diákok kistelepülésekről származnak, rossz lakáskörülményekkel Általában többen nem élnek együtt vér szerinti szüleikkel, illetve teljes családban, mint a nem romák (10, 7 – 3, 3 más rokonnal) Korai betegségek, szegénység, rokkantság, tartós munkanélküliség, mentális betegségek, alkoholizmus Page 17 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
II. Felfelé mobil roma életutak (forrás: Liskó Ilona, 2005. ) Page 18 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
II. Felfelé mobil roma életutak Liskó Ilona, 2005.
II. Felfelé mobil roma életutak Liskó Ilona, 2005.
II. Felfelé mobil roma életutak Lehetséges forgatókönyvek, családmodellek 1. Mindkét szülő szakképzetlen, egyik sem dolgozik – Testvérek: általában nincs szakmája, vagy nem járt iskolába, alkoholista, kábítószer-élvező, börtönben van 2. Mindkét szülő szakképzetlen, apa dolgozik – Testvérek: szakiskolai végzettség, dolgozik és nem dolgozik vegyesen 3. Egyik szülő szakképzett, és dolgozik is (apa) – Testvérek: érettségizett vagy szakmunkás képzőt végzett, férjhez ment vagy dolgozik A szülői hozzáállás meghatározó: -törekvő, ambiciózus szülő (sokszor nem romával való házasság) -rendezett, stabil párkapcsolat és család -meg kellett küzdeni a lakóhelyi integrációért Page 21 Szegények mindig lesznek köztetek Szegénységkonferencia Miskolc, 2009, május 4 -5.
II. Felfelé mobil roma életutak Életforma ambíciók -Nem roma diákok egyötöde: mindenben a szüleihez szeretne hasonlítani -Roma diákok egytizede szeretné szülei mintáját követni (forrás: Liskó Ilona, 2005. )
II. Felfelé mobil roma életutak Kende Anna vizsgálata, 2004. Sikeres roma életutak: - főképp első generációs értelmiségi, vidéki családból származó, szüleik szakmunkásképzőt végeztek, vagy érettségizettek, magyar anyanyelvűek -fele arányban jó, közepes, illetve rossz, szűkölködő családból jött -Általában a szülőknek, legalább az egyiknek volt munkája -Családból hozott identitás alapján heterogén kép, de sokszor jelen van a szülők részéről a tudatos asszimilációs törekvés -A továbbtanulás szempontjából nagyon különböző szülői hozzáállás -a tanárok hozzáállása meghatározó -roma példaképek meghatározó szerepe
II. Felfelé mobil roma életutak Lehetséges forgatókönyvek Kende Anna vizsgálata, 2004. 1. Családi támogatással, előítéletekkel szemben -a szülők támogatták a tanulást, a roma hagyományoktól való elszakadást -kevés roma tanuló az iskolákban, előítéletek megtapasztalása 2. Első generációs roma értelmiségi -a középiskolát is általában már idősebb korban végezték, nem volt tervbe véve a felsőfok -általában a tanárok meghatározó szerepe 3. Második generációs roma értelmiségi
II. Felfelé mobil roma életutak Kutatás 2005 -ben 25 interjú Téma: sikeres romák életútja, identitása Lehetséges forgatókönyvek: Asszimilációs Kettős identitás Marginális Identitásválság Disszimiláns
II. Felfelé mobil roma életutak - A szülői háttér vegyes (körülbelül egyharmad heterogén) - Körülbelül fele cigány környezetben lakott gyerekkorában - Állami gondoskodásban egytizede - Jelenleg nem cigány környezetben élnek - Háromnegyedük etnikailag vegyes házasságban, párkapcsolatban él - Anyák erőteljes hatása az életútra, tanulásra - Segítő személy, mentor hatása - Kettős identitás a domináns - A többi identitástípus is jelen van - Az identitás elrejtése és újbóli felfedezése lehetséges
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 27