A SZARVASMARHA FELNEVELSE A borj ignyei a krnyezettel
A SZARVASMARHA FELNEVELÉSE
A borjú igényei a környezettel szemben • bendő csak az 50 60. életnapra éri el azt a fejlettséget, amitől kezdődően a borjú már kérődző állatnak tekinthető, • A többüregű összetett gyomor működése, 4 6 hetes korban indul és 7 8 hetes korban lesz normális működésű. – Minél fiatalabb az állat, annál jobban értékesíti a takarmányt, • az istálló klímájával szemben is igényesebb mint a kifejlett szarvasmarha. – A legnagyobb gondot a borjúnevelők magas páratartalma okozza, • ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben kicsi,
A szarvasmarha gyomrának fejlődése
Borjúnevelési módok A borjúnevelési módszereket két fő csoportba osztjuk: • szoptatásos (természetes) borjúnevelés, • itatásos (mesterséges) borjúnevelés.
Borjúnevelési módok II. • Szoptatásos (természetes) borjúnevelés – a kisüzemekben és a húshasznosítású állományokban, – Előnyei: • nem igényel szakértelmet • nem kellenek költséges berendezések • Kevesebb hibalehetőség, elhullás – Hátrányai: • az anya révén a borjú könnyebben fertőződik, • a borjú tejfogyasztása kevésbé szabályozható, • a fölnevelés drága, teljes tej felhasználásával folyik. – A húshasznú állományokban a szoptatásos borjúnevelésnek két változata van: – az anyatehéntartás, és – a dajkatehéntartás. – Anyatehéntartáskor a tehén csak saját borját szoptatja, tejtermelésének egy borjú fölneveléséhez kell elegendőnek lennie. – Dajkatehéntartásban a tehén több borjút szoptat, ezért erre a célra a bővebb tejtermelésű, de fejesre mégsem alkalmas (pl. rossz gépi fejhetőség) tehenek használhatók.
Borjúnevelési módok III. • Itatásos (mesterséges) borjúnevelés – Előnyei: • • az itatott tejadag szabályozható, a teljes tej mással pótolható (fölözött tej, tápszer), a tehén nem fertőzi a borját, a tehén laktációja zavartalanabb (200 -300 kg tejtöbblet). • Hátrányai: – jelentős beruházást, – jelentős munkaerőt, – nagy technológiai fegyelmet igényel. • A borjúnevelés takarmányozási szempontból három szakaszra osztható: – föcstejes időszak; – a tejitatás időszaka; – az utónevelés.
Borjúnevelési módok IV. A föcstejes időszak • a születéstől 7 10 napos korig tart • A föcstej zsírban, fehérjében, vitaminokban gazdagabb, mint a normál összetételű tej, • immunglobulinokat tartalmaz, amelyek 2 3 napig felszívódnak a bélhámon keresztül • Az első napokban 4 5 ször célszerű itatni. • nagy magnéziumtartalma elősegíti a bélszurok eltávozását
Borjúnevelési módok V. A tej itatás időszaka • 50 90 napos korig tart. • A teljes tej helyettesítésére alkalmas: – a fölözött tej – csökkentett zsírtartalmú tej – Savanyított tej – A tejpótló tápszerek
• A tej előkészítése: – A tejet a fejés után a legrövidebb időn belül 6 8 °C ra lehűtve tároljuk az itatásig. – A teljes vagy fölözött tejet itatás előtt pasztőrözni kell (60 65 °C on) – Ha a tej fertőzöttségének gyanúja fennáll, akkor a tejet forralni kell. – Ha teljes és fölözött tej keverékével itatjuk a borjakat, a kétféle tejet össze kell keverni, hogy kívánt zsírszázalékú tejet kapjunk • A tejpótló tápszereket előkészítése: – Homogenizálás, 50 55 °C hőmérsékletű vízben való feloldással – Törzsoldat készítés, majd ezt hígítjuk.
• Az itatás és annak higiéniás szabályai: – szopókás itatóedényből, vagy sima falú vödörből ( ez könnyebben tisztítható) – tőgymeleg tejet kell itatni (36 38 °C), – Hideg (teremhőmérsékletű) tejpótlók itatására is van lehetőség, de ehhez csak olyan speciális összetételű tápszerek (pl. pingvin tejpótló) alkalmasak, – Az itatóedényeket célszerű meleg vízzel átöblíteni. A borjak pofájáról a tejet itatás után puha ruhával le kell törölni, mert a tej kitűnő baktériumtáptalaj.
Borjúnevelési módok VIII. – Az újszülött borjút naponta 4 5 ször itatjuk, – a borjúnevelőbe már elég a napi kétszeri itatás – Amint a tejadag napi 3 4 literre csökken, elegendő a napi egyszeri itatás (reggel), – Itatások után az itatóedények tisztítására nagy gondot kell fordítani (hideg vizes öblítés, meleg vizes mosószeres súrolás, hideg vizes öblítés). – A szopókás edényeket itatás után szét kell szerelni és kefével meg kell tisztítani. A gumiszopókákat a következő itatásig fertőtlenítőoldatban kell tárolni, felhasználás előtt folyó vízzel át kell öblíteni.
• A borjak vízszükséglete: – az első hónapban 8 9 l, – a második hónapban 10 12 l, – a harmadik hónapban 13 15 l. • Szilárd takarmányhoz szoktatás: – A második héttől már kóstolgatja az eléje tett szénát és abrakot – Az abrakfogyasztás: • 20 30 napos korban 150 200 g, • 60 70 napos korban 1 kg, • 90 110 napos korban 2 kg. – A borjú szénafinom szálú, levéldús, zöldbimbós korban kaszált lucernaszéna vagy réti széna.
Az utónevelés • 50 90 naptól 5 6 hónapos korig tart. • A választáskor a borjak napi széna és abrakfogyasztása meghaladja az 1 kg ot • Az utónevelési időszakban az abrak és a szénafogyasztás 2 3 kg. • Az utónevelés befejezésével (180 220 kg élőtömeg elérésekor) az üszőborjak az üszőtelepre, a bikaborjak a hízómarhatelepre kerülnek.
A borjak elhelyezése
A borjú ápolása • Kötetlen tartásban bőséges tiszta alomszalma adagolás és rendszeres trágyaeltávolítás, • Kötött tartásban hetente egy két bőrápolás, • A borjak születés után ideiglenes, majd tartós (tetoválás + krotália) megjelölést kapnak. • 5 7 napos korban szarvtalanítás, • A borjakat születés után (születési élőtömeg), majd havonta mérlegelni kell, • a fertőző betegségek behurcolásának a megakadályozásával védeni kell a megbetegedésektől.
A növendéküsző-nevelés Az üszőnevelés célkitűzései: • nagy termelőképesség elősegítése (öröklöttség határáig); • jó konstitúció kialakítása (hosszú élettartam, szervezeti szilárdság, ellenálló képesség); • jó technológiai tűrés (kötetlen tartásra alkalmasság); • gazdaságosság (takarékos fölnevelés, korábbi tenyésztésbe vétel).
• A hajtott nevelés (túl bő takarmányozás) nem kedvez a tejelő jelleg kialakulásának • A szűkös fölnevelés (gyenge takarmányozás) csököttséghez, korai selejtezéshez vezet. • a természetszerű tartás és a szakaszos fejlődéshez igazodó takarmányozás felel meg legjobban.
Az üszők takarmányozása • négy szakasz: – választástól egyéves korig, – éves kortól a vemhesítésig, – vemhesítéstől a vemhesség 6. hónapjáig, – a vemhesség 6. hónapjától az ellésig tartó szakasz.
• Választástól egyéves korig tartó szakasz: – 16% fehér jekoncentráció – 2 3 kg széna és 2 3 kg abrak +10 15 kg tömegtakarmány (legelő, szilázs) • Éves kortól a vemhesítésig terjedő időszak és a vemhesítéstől a vemhesség 6. hónapjáig tartó szakasz : – fehérjekoncentráció 12%. – 3 6 kg széna – 0 3 kg abrak – +15 20 kg tömegtakarmány (legelő, szilázs)
• A vemhesség 6. hónapjától az ellésig terjedő időszak: – fehérjekoncentráció szükséglet 16%, – 3 5 kg előkészítő abrakot – ellés előtt 2 3 héttel fokozatosan csökkentjük, illetve 1 2 kg korpával helyettesítjük – vitamin és ásványianyag ellátásra fokozottan kell ügyelni – Nyalósó és jó minőségű ivóvíz mindig álljon rendelkezésükre,
Tenyésztésbevétel • A tejhasznosítású típusban: – – mérsékelten korai tenyésztésbe vételre törekszünk napi testtömeg gyarapodást (átlagosan 700 g/nap) üszőket 16 17 hónapos korban, 360 380 kg testtömegben javasolt vemhesíteni. • Kettős hasznosítású típusban: – – szintén a mérsékelten korai tenyésztésbe vétel, de a nagyobb növekedési erély (átlagosan 750 800 g) A tenyésztésbe vétel ajánlott ideje 16 18 hónapos kor, 380 400 kg testtömeg. • Húshasznosítású típusban: – a korai tenyésztésbevételre törekvés csak az átlagosnál bőségesebb takarmányozással valósítható meg – A tenyésztésbe vétel ajánlott ideje 18 24 hónapos kor
A növendék üszők elhelyezése • A növendék üszők elhelyezésére legalkalmasabbak az olcsó, szerfás, nyitott, téliesíthető, kötetlen tartású, kevés munkaerővel üzemeltethető, természetes tartást lehetővé tevő istállók. • Egy növen dék üszőre 2 4 m. J fektetőterületet és hasonló nagyságú kifutót számítunk • Itatásukra nyílt víztükrös, szintszabályozós, fűthető itatok alkalmasak • Takarmányozás: kiosztókocsiról, külső etetőutas megoldás • egyedi kezelése céljából kezelőfolyosó,
A növendék üszők gondozási munkái • szaporítással kapcsolatos munkák – Ivarzás megfigyelés, ivarzók kiválogatása, vemhességvizsgálat • takarmányellátás – – Egy állatra 60 70 cm jászolhossz Nyalósó ellátás! Legeltetés Ivóvíz! • trágyaeltávolítás • Bőrápolás, körömápolás • Legeltetés
Az üszők előhasznosítása • Minden üsző elletése. – minden fogamzásra képes üszőt vemhesítenek és leelletnek. – A selejtezett teheneket az első laktáció alapján legjobbnak bizonyult elsőborjas tehenekkel pótolják. – Nő a szelekciós bázis, a tenyésztői munka meggyorsul. – Hátránya, hogy megnövekszik a tehénférőhely igény, a takarmány és a munkaerő szükséglet. • Vágóüsző-előhasznosítás. – Azt az eljárást nevezzük vágóüsző előhasznosításnak, amikor a tenyészutánpótláson kívül rendelkezésre álló üszőket igen fiatalon, 10 15 hónapos korban, 270 350 kg os élőtömeggel termékenyítjük, kizárólag egy borjú nyerése céljából. • Babytehén-eljárás. – Igen korán, 8 10 hónapos korban, – 260 300 kg os élőtömeggel veszik tenyésztésbe az üszőket. – Ellés után azonnal elapasztják és visszahelyezik őket a tenyészüszők közé. – Ellés utáni újratermékenyítésükre 18 23 hónapos korban kerül sor. – Az eljárásban az előhasznosított üszőket nem vágják le, csak egy többletborjút nyernek tőlük.
A tenyészbikanevelés munkái • • • Bőrápolás Körmözés Az orrkarikát 6 8 hónapos korban kell behelyezni borjú utónevelő benkülön csoportban tartják őket, napi 3 4 kg abrak és szénaadagot és az élőtömeggel arányosan növelt 5 15 kg tömegtakarmányt (zöldta karmány, szilázs) kapnak, • Legeltetés esetén kiegészítő takarmányról is gondoskodni kell • növendékbika takarmányadagja változatos, ízletes, fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag legyen.
- Slides: 28