A szakkpzs legfontosabb vltozsai Bruckner Lszl fosztlyvezet Nemzeti

A szakképzés legfontosabb változásai Bruckner László főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Fejlesztési Főosztály 2013. 08. 28. 1

Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb változásai a 2013/2014. tanévre

A szakképzés átalakításának második szakasza • A Kormány első szakmaszerkezeti döntésének megjelenése 2012 őszén • A szakképzési törvény több elemére irányuló törvénymódosítás 2012 végén • A „Követelménymodul” kormányrendelet teljessé válása, azaz 1451 szakmai követelménymodul megjelentetése 2013 márciusában • A szakmai és vizsgakövetelmények megjelenése (NGM, HM, NFM, VM, EMMI, BM) • A szakképzési kerettantervek megjelenése (összesen 292 db) • Szakmai tantervi adaptációk (összesen 217 db)

Az első szakmaszerkezeti döntés a 2013/2014. tanévre • Még csak kételemű döntés a 2013/2014 -es tanévre (támogatott/nem támogatott szakmák és ágazatok) • Megyékre és a Fővárosra tettek javaslatot még az rfkb-k (2012. október 1 -jétől már az mfkb-k működnek) • Támogatott/nem támogatott szakképesítéseket és szakközépiskolai ágazatokat határoz meg • A költségvetési támogatás feltétele, hogy az iskola támogatott szakmába vagy ágazatba iskolázzon be, azaz a szakmaszerkezeti döntésnek megfelelően képezzen • Vonatkozik az állami és a nem állami szakképző iskolai fenntartókra is • A döntés a 331/2012. (XI. 28. ) Korm. rendelet mellékleteiben található

A szakképzési törvény 2012 végi módosítása • • A változások zöme 2013. január 1 -jén lépett hatályba Kihirdette a 2012. évi CCXV. törvény Leginkább pontosító, korrekciós változások, amelyek a törvény 2012. január 1 -jétől történő alkalmazása óta merültek fel Ezek közül a legfontosabbak: § Az ingyenesség szabályainak pontosítása § A képzés munkarendváltás nélküli befejezésének lehetősége § A vizsgabizottság 4. tagjának nem kell a névjegyzéken szerepelnie § A tanuló pótolhatja a mulasztását szorgalmi időszakon kívül is § A tanulószerződés, együttműködési megállapodás szabályai § Kizárólag gyakorlati képzés célt szolgáló tanműhely fogalma § Tanulói juttatás kifizetésének, átutalásának pontosítása

A szakmai követelménymodulok teljes körű megjelentetése • A szakmai és vizsgakövetelmények (szkvk-k) a szakmai követelménymodulból épülnek fel • 2012 nyarán összesen 77+2 szakmára 320 szakmai követelménymodul jelent meg [217/2012. (VIII. 9. ) Korm. rendelet] • 2013 márciusában ez 1451 -re egészült ki (84/2013. Korm. rend. ] • A teljes OKJ valamennyi szakképesítését lefedik a követelménymodulok • A 84/2013. (III. 21. ) Korm. rend. kis részben az OKJ-t is módosította, és az elnevezések, jelölések változása miatt pedig a szakmaszerkezeti döntés adatait is

A szakmai és vizsgakövetelmények • A szakmai követelménymodulból alapján kerültek kiadásra • A HM két szakképesítésére már 2012 nyarán megjelentette szvk-it [19/2012. (VIII. 28. ) HM rendelet] • Az NGM a 27/2012. (VIII. 27. ) NGM rendelettel 2012 nyarán összesen 77 szakmában jelentette meg az szvk-it • Ez a szám egészült ki 2013 márciusában 249 -re, amely szvk-kat a gazdasági kamara dolgozta ki [12/2013. (III. 28. ) NGM rendelet] • Márciusban még az NFM szvk-i jelentek meg [2/2013. (III. 29. ) NFM rendelet] • Május végére megjelentek a VM, a BM és az EMMI szvk-i is [a 41/2013. (V. 28. ) VM rendelet, 20/2013. (V. 28. ) BM rendelet, 37/2013. (V. 28. ) EMMI rendelet]

A szakképzési kerettantervek I. • A szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerültek kiadásra • Valamennyi szakképesítésre az NGM miniszter adta ki egyetlen rendeletben [14/2013. (IV. 5. ) NGM rendeletben] • 36. 000 oldalon összesen 292 szakképzési kerettanterv jelent meg • Valamennyi szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakmát tartalmaz • Elsősorban az iskolai rendszerű szakképzésre, (néhány kivétellel: SNI-s képzés, HÍD Programok) • Szakmai tartalmuk, időkeretük illeszkedik a közismereti kerettantervekhez

A szakképzési kerettantervek II. • A szakiskolában a 3 éves és a 2 éves képzés óratervét is tartalmazza • A szakközépiskolai szakmákra a „ 4+2 -es” és a „ 4+1 -es” képzési forma óratervét is tartalmazza • A szakközépiskolai ágazatokra nem kerültek kiadásra külön kerettantervek, a szakmai tartalmat ugyanis a szakma kerettanterve tartalmazza • A rendelet 5. és 6. melléklete az SNI-s és a HÍD programban oktatható (eredetileg az iskolai rendszerben nem oktatható) szakmák, részszakképesítések kerettanterveit tartalmazza • A felnőttoktatásra nem készült külön kerettanterv, a szakképző iskolának a nappali oktatásra kidolgozott szakképzési kerettanterveket kell megfelelőn adaptálnia

A szakmai tantervi adaptációk • A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményeként jelentek meg • A 4 mellékletben 217 db szakmai tantervi adaptáció található • A közismereti speciális szakiskolai és a Köznevelési Hídprogramra kiadott kerettantervre épülnek • SNI-s szakmai tantervi adaptációk: § Rövidebb és hosszabb idejű képzések § Két évfolyamos: 79 db, négy évfolyamos 85 db adaptáció § Háromféle fogyatékosságtípusra és a tanulásban akadályozottakra • HÍD II. program: § Rövidebb és hosszabb idejű képzések (10 és 20 hónapos)

Egyéb változások • Az Országgyűlés ez év tavaszán egy évvel, 2014 tavaszára tolta el a nagy létszámú, összevont állami szakképző iskolák létrehozására vonatkozó határidőt (2013. évi LXV. törvény) § Továbbra is cél állami fenntartók tekintetében valós és kötelező integráció § A nem állami körben továbbra sem kötelező az integráció • Köznevelési törvény módosítása: deklarálja, hogy a szakiskola és a szakközépiskola is működhet kizárólag szakképzés évfolyammal (Nkt. 12. § és 13. § - 2013. évi CXXIX. törvény)

Az új felnőttképzési törvény

Miért volt szükség új felnőttképzési törvényre? A felnőttképzés minősége – az akkreditációs rendszer ellenére – nem javult. Ez nem túlzás, mert ebben • nem igazán érdekeltek sem a képzők, sem a résztvevők, • ennek nem hatott ellene a „papírízű” akkreditációs rendszer, • nem volt hatékony ellenőrzés. Eredmény: a felnőttképzésben kiadott bizonyítvány mögötti valós tudás igencsak kérdéses

A 2013. évi LXXVII. törvény A felnőttképzésben szabályozott képzések A felnőttképzésről szóló új törvény a felnőttképzésben szabályozott képzéseket négy un. képzési körre osztja: • OKJ szerinti képzések (1. képzési kör) • támogatott egyéb szakmai képzések (2. képzési kör) • általános és egyéb támogatott nyelvi képzések (3. képzési kör) • támogatott egyéb képzések (4. képzési kör) A törvény hatálya lényegében ezekre a képzésekre terjed ki.

Az engedélyezés • Felnőttképzésben szabályozott képzést csak hatósági engedély birtokában lehet folytatni. Az engedély határozatlan időre szól. Az engedély megadása kérelemre történik. (Köznevelési intézmény OKJ szerinti szakképesítésre vonatkozó kérelme „egyszerűsített” eljárásban kerül elbírálásra. ) A kérelemhez - szakértő által előzetesen minősített képzési programot is csatolni kell. • Az engedély további képzésekkel újabb kérelem beadásával, illetve – meghatározott esetekben – a program egyszerű bejelentésével egészíthető ki. • A 2. és a 3. képzési körben csak az MKIK, illetve az NMH által nyilvántartott szakmai vagy nyelvi programkövetelménynek megfelelő intézményi képzési program készíthető.

Az ellenőrzés, szankciók • A hatóság – szakértők bevonásával, kétévenként legalább egyszer – ellenőrzi az engedéllyel rendelkező képző tevékenységét. • A hatóság a nem megfelelően működő intézmények engedélyét súlyos szabálysértés esetén visszavonja. Az engedély megszerzésének feltétele, hogy a képző intézmény rendelkezzen vagyoni biztosítékkal engedélye visszavonásának, tevékenysége megszűnésének esetére. • Az engedélyét teljesen elveszítő intézmény vezetője, alapítványának, fenntartójának képviselője - az állami intézményfenntartó képviselőjének kivételével - engedéllyel rendelkező, más intézményben nem lehet vezető.

A szakértők és feladataik • Felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő az lehet, aki engedéllyel rendelkezik, vagyis szerepel a nyilvántartásban. • Hatósági szakértői feladatok ellátására kizárólag nyilvántartásban szereplő szakértők kérhetők fel. a • A képzési programok előzetes minősítését is csak engedéllyel rendelkező szakértők végezhetik. • A hatóság szakértőkkel kapcsolatos feladatai segítésére szakértői testületet (Felnőttképzési Szakértői Bizottság) hoz létre.

Az MKIK szerepe a felnőttképzésben A felnőttképzési rendszer működtetésében fontos szerepe lesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. A Kamara • összeállítja és vezeti az OKJ-n kívüli szakmai programkövetelmények nyilvántartását, • vezeti a programszakértők nyilvántartását. A programszakértő részt vesz • az engedély megszerzésére irányuló kérelmek elbírálásában az első és második képzési körben, • az intézmények képzési programjainak minősítésében az első és második képzési körben, • az intézmények hatósági ellenőrzésében, különös tekintettel a képzések gyakorlati részének megvalósulására.

A törvény végrehajtását szolgáló részletes szabályozás I. Kormányrendelet határozza meg részletesen: • az engedélyezési eljárás és követelményrendszer szabályait, • a kérelem és bejelentés szabályait, • a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, • az engedéllyel rendelkező intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, • a kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó (a törvényben megfogalmazottakon túli) szankciókat, • az intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

A törvény végrehajtását szolgáló részletes szabályozás II. Miniszteri rendeletek határozzák meg részletesen: • az igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, • a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat, • a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének – törvényben megfogalmazottakon túli –követelményeit és eljárási rendjét. A kormányrendelet és a fenti miniszteri rendeletek tervezetei a napokban kerülnek közigazgatási és társadalmi egyeztetésre.

Az átmeneti időszak • Az akkreditált intézmények engedély megszerzése nélkül, a 2001. évi CI. törvény szerint folytathatják az egyébként az új törvény hatálya alá tartozó képzéseiket is. • Az akkreditált képzési programok engedéllyel rendelkező képzési programnak számítanak, és ÁFA mentesek. • A már megkötött támogatási szerződéssel rendelkező képzéseket végző intézmények intézményi akkreditációja a támogatási szerződés lejártáig érvényben marad. • A munkaügyi központ, valamint az NMH által állami vagy uniós forrásból támogatott OKJ szerinti képzések – ez évben – a 2012. augusztus 31 -én hatályos OKJ alapján is indíthatók.

Szakképzési megállapodás

A szakképzési megállapodás • Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 84. § (7) bekezdése szerint akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodást kötött. • A szakképzési megállapodás együttműködési megállapodás a nem állami költségvetési szerv által fenntartott szakképző iskola fenntartója és a szakképző iskola székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal között a szakképzési állami feladatok ellátásában való részvételről. A megállapodást a fenntartó minden iskolája vonatkozásában külön, egyesével köti meg a kormányhivatallal. • A megállapodás megkötése során a szak- és felnőttképzési miniszter egyetértési jogát az állami szak- és felnőttképzési szerven keresztül gyakorolja. Az OKJ 6. mellékletében foglaltak vonatkozásában a vidékfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja egyetértési jogát.

A megállapodás főbb jellemzői I. • A szakképzési megállapodást főszabályként 5 évre köti a fenntartó a kormányhivatallal, kivéve a 2013/2014 -es tanévet, mely tanév vonatkozásában egy éves megállapodást kötnek. • A fenntartó nyújtja be a kormányhivatalhoz a megállapodás tervezetét, mely többek közt tartalmazza a fenntartónak a szakképző iskolája költségvetési hozzájárulásban részesítendő szakképzési alapfeladataira kidolgozott, - a szakképzési megállapodás hatálybalépését követő - öt tanévre vonatkozó tervét.

A szakképzési megállapodás főbb jellemzői II. • A megállapodásban foglaltaknak összhangban kell állniuk a fenntartó szakmaszerkezeti döntésre tett javaslatával, és a megyei szakképzési tervben foglaltakkal. • A megállapodás kizárólag a fenntartó olyan szakképző iskolájára és olyan szakképesítésre és ágazatra vonatkozóan köthető, amely szakképesítésre, vagy ágazat esetén az ágazati szakközépiskolai oktatásra vagy az ágazathoz tartozó legalább egy szakképesítésre a fenntartó működési engedéllyel rendelkezik, továbbá amelyek a szakképzési megállapodás időtartamának első tanévében a szakmaszerkezeti döntés értelmében – a főváros vagy az adott megye és az adott fenntartó esetében − támogatottak.

A szakképzési megállapodás szabályozása, és a nyilvánosság • A szakképzési megállapodás tartalmát és megkötését a szakképzési törvény 88. § (2) bekezdés f) pontja alapján a kormány rendeletben szabályozza, mely előkészítés alatt áll. • Az egyetértési jog gyakorlására vonatkozó feltételeket és a megkötött szakképzési megállapodások listáját az illetékes minisztériumok honlapján továbbá az állami szakképzési és felnőttképzési szerv honlapján hozzák nyilvánosságra.

Uniós pályázatok a szakképzés-átalakítás szolgálatában 1. „Gyakornoki program” (TÁMOP 2. 3. 4 A) a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása: 2. Szakmai elméleti tanárok, gyakorlati oktatók pedagógiai továbbképzése (TÁMOP 2. 2. 6) 3. A szakképzésben a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása (TÁMOP 2. 3. 4 B) 4. A szakképzési törvény végrehajtásáért Pályaorientáció, elektronikus nyilvántartások, adatbázisok, a szakmai vizsgák szoftveres támogatása; MKKR (TÁMOP 2. 2. 1 és TÁMOP 2. 2. 2) 5. Szakképző intézmények felkészítése az új szakképzési törvény szerinti képzések indítására pilot jelleggel (TÁMOP 2. 2. 5) 6. Saját munkavállalók képzése (TÁMOP 2. 1. 3 )

TÁMOP 2. 2. 1 -12/1 -2012 -0001 kiemelt projekt A szakképzés és felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése 1. alprojekt: Mérés-értékelés kiterjesztése („ 1 AP”) 2. alprojekt : OKJ összehangolása a hatósági képesítésekkel („ 2 AP”) 3. alprojekt : Kerettantervek kidolgozása („ 3 AP”) 4. alprojekt : Szakmai folyamatellenőrzési rendszer kidolgozása(„ 4 AP”) 5. alprojekt : Az MKKR kidolgozása („ 5 AP”)

1 AP: Az alprojekt feladatai • Feladatkészítés a Feladatbankba (FB) a komplex szakmai vizsgához indikátor: 2500 db feladat • Jelentős fejlesztés az informatikai rendszer tekintetében az alábbi területeken: • • feladatváltozatok generálása feladatakkreditáció szakmai információtulajdonosok, munkaadók bevonása referenciafeladatok, vállalati feladatkészítés más rendszerek integrálása feladatszervezés elektronikus feladatexpediálási rendszer kialakítása stb.

1 AP: Előzmény és a fejlesztés indokoltsága • Előzmény: TÁMOP 2. 2. 1 -08/1 -2008 -0002 kiemelt projekt • A Feladatbankban nem az új, komplex vizsgáztatási rendszernek megfelelő feladatok állnak rendelkezésre, ezek nem illeszkednek az új típusú szakképzéshez • Az új szvk-k kiadásával szükségessé vált a Feladatbank új vizsgafeladatokkal való feltöltése • Feladatbank elérése: https: //feladatbank. nive. hu/

1 AP: Kipróbálás képzési körülmények között • FB kipróbálása, próbavizsgák lebonyolítása • Szakképző intézményekkel • Intézményi képviselők (aktívan oktató tanárok), tanulók • Eredmény: a szakképzés szereplőinek segítése – felkészülés a szakmai vizsgákra, vizsgák lebonyolítása

1 AP: A kipróbálásban részt vevők és feladataik • Kb. 30 intézményben, 100 fő (aktívan oktató tanárok) • Félnapos budapesti felkészítés • Intézményi koordinátor • Felügyelő tanár • Javító tanár • Különböző típusú feladatsor(ok) és szolgáltatások kipróbálása

2 AP: A fejlesztés indokoltsága • Jelenleg nem megoldott a hatósági képesítések és kötött foglalkozások egységes elven alapuló nyilvántartási rendszerének működtetése • Sem a munkavállaló, sem a munkaadó nem tudja, hogy milyen képesítéssel kell kötelező érvénnyel rendelkezni az adott munka elvégzéséhez

2 AP: A fejlesztés előnyei • A képzők számára átlátható, tervezhető képzési rendszert biztosít • A munkaadók és munkavállalók számára biztosítja a képesítések összehasonlíthatóságát és így az elhelyezkedés megkönnyítését

2 AP: Az alprojekt kiemelt feladatai I. • A hatósági képesítéseket és kötött foglalkozásokat leíró dokumentumok szerkezetének és tartalmának hozzáillesztése az OKJ dokumentumrendszeréhez • Javaslat kidolgozása a hatósági képesítések és kötött foglalkozások új, átfogó, EU-konform szabályozási rendszerére

2 AP: Az alprojekt kiemelt feladatai II. „Időgép” létrehozása, amely a képesítések beszámíthatóságának és megfeleltetési lehetőségeinek változáskövető táblázatát jelenti Célja, hogy mintegy 40 évre visszamenően támpontot nyújtson a szakképesítések aktuális munkaerő-piaci felhasználhatóságát illetően

3 AP: Az alprojekt céljai • A szakképzés egységességének, az iskolarendszer átjárhatóságának biztosítása • Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési intézményrendszerrel való tartalmi kompatibilitás megteremtése

3 AP: Az alprojekt eddigi eredményei • Szakképzési tantervi ajánlások • Szakképzési kerettantervek • SNI és HÍD II. szakképzési kerettantervek és szakmai tantervi adaptációk elkészíttetése

3 AP: Az alprojekt további feladatai • A kerettantervek alkalmazását, a helyi folyamattervezést és az eredménykövetést szolgáló informatikai rendszer kidolgozása • Módszertani útmutatók készítése • A kerettanterveket alkalmazók felkészítése • A kerettantervek intézményi implementációjának támogatása • A kerettantervek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatgyűjtés

3 AP: Informatikai rendszer • Helyitanterv-készítő program • Tanmenetkészítő program • Órarendkészítő program

3 AP: Módszertani útmutatók Az elkészült új szakképzési kerettantervekhez az alkalmazók részére hosszú távon használható módszertani útmutatók készülnek – összesen 67 db.

3 AP: Az alkalmazók felkészítése • Indikátor: 400 fő • Egész napos felkészítés • 9 helyszínen § 6 vidéki városban § 3 a fővárosban INFORMATIKAI RENDSZER • Helyi tanterv • Tanmenet • Órarend

3 AP: Intézményi implementáció támogatása KERETTANTERV Mentor szakértők közvetlen kapcsolatfelvétellel és személyes jelenléttel segítik a szakképző intézményeket.

3 AP: Tapasztalatgyűjtés Kérdőív és mélyinterjú keretében az új típusú képzési forma előnyeinek és a felmerülő problémáknak a feltárása.

4 AP: A fejlesztés célja • A szakképzés új rendszeréhez igazodó szakmai folyamatellenőrzési rendszer kidolgozása • Kellő számú szakember felkészítése • A külső ellenőrzés feltételeinek biztosítása • A képzés színvonala közelítsen a munkaerő-piaci elvárásokhoz

4 AP: A fejlesztés folyamata Szakmai egyeztetések Módszertani kézikönyv Informatikai rendszer Felkészítési anyagok Javaslattervezet a jogi szabályozásra Résztanulmányok Informatikai specifikáció Zárótanulmány Koncepciók készítése Anyagbányászat Visszacsatolás Szükségletelemzés - Folyamatellenőrzési rendszer finanszírozása - A folyamatellenőrök területi és szakmai megoszlása Felkészítés az alkalmazásra • 240 folyamatellenőr • Szakképző intézmények Próbaellenőrzések 40 fő 120 ellenőrzés

4 AP: A fejlesztés eredményei • Az egységes szempontú értékelés lehetővé teszi az intézmények összehasonlítását • Az eredmények visszacsatolása és az esetleges problémák feltárása lehetőséget ad a fejlesztésre • Kellő információt nyújt a döntéshozók számára • Közelítés a munkaerő-piaci igényekhez

4 AP: Az iskolák szerepe és feladatai Szakértők bevonása: segítségnyújtás abban, hogy a jelenleg is aktív, szakmai elméletet és gyakorlatot oktató pedagógusok kerüljenek kiválasztásra (40, ill. 240 fő) Részvétel és közreműködés: • dokumentumvizsgálatok • óralátogatások, értékelések • próbaellenőrzések megbeszélése Adatfeltöltés a támogató informatikai rendszerbe (kitöltött űrlapok, információk) Visszacsatolás: vélemény a próbaellenőrzés tapasztalatairól; javaslatok

5 AP: Mi a képesítési keretrendszer? Szintleíró jellemzők: tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség

5 AP: Mire jó az MKKR? • Atlátható és átjárható képesítési rendszer • Tanulási eredmények átvihetősége • Elhelyezkedés, pályaorientáció • Egész életen át tartó tanulás • Mobilitás

5 AP: Az alprojekt tevékenységei • Fogalmi alapok, szükségletelemzés és módszertan meghatározása • A szakértők felkészítése a képesítések tanulási eredmény megközelítésű leírására • Javaslat a szakképesítés MKKR szintjére -> validáció -> döntéshozatal • Együttműködés a társprojektekkel és társadalmi partnerekkel

Kérdéseiket a szakkepzes@lab. hu vagy a felnottkepzes@lab. hu email címre várjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 53