A Strukturlis Alapok mkdse A regionlis politika cljai

A Strukturális Alapok működése A regionális politika céljai és alapelvei A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap feladatai Közösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási alapok feladatai SA és KA költségvetésének értékelése 1/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner A prezentáció készítéséhez felhasznált anyag szerzője: Pálinkás Péter, SZIE Gazdasági Integrációs Tanszék

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika célja: Az Európai Unió egyes részei, régiói közti különbségek mérséklése, az elmaradott, kevésbé fejlett régiók felzárkózásának elősegítése.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: ü Koncentráció: ü ü A támogatott területeken a különböző forrásokból, alapokból származó közpénzeket - mint például a különböző Strukturális Alapokból, az Európai Beruházási Bankból származó támogatásokat - egyegy régió fejlesztési programjában a nemzeti forrásokkal együtt és koordináltan kell felhasználni. A kiemelten támogatandó célok meghatározása és az erőforrások koncentrált allokálása a kiemelt célokhoz és a legelmaradottabb területekre.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: ü Partnerség: ü A a partnerség elve a területfejlesztési programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában és sikerében érdekelt szervezetek együttműködését, összefogását foglalja magában.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: ü Programozás: ü A programozás olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely magában foglalja a végrehajtás szakaszait a több éves időszakokon keresztül, a tagállamok és a Közösség együttműködésében. 1989 -től kezdődően az addigi projektfinanszírozásról áttértek a középtávú - 3 -6 éves - komplex térségfejlesztő programok készítésére.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: ü Addicionalitás: ü Az addicionalitás mint alapelv azt tartalmazza, hogy a Strukturális Alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. A projekteket a tagállamok és az EU együtt finanszírozza (társfinanszírozás).

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika további alapelvei: ü Szubszidiaritás: ü A döntéseket azokat a lehető legalacsonyabb területi szinten kell meghozni, ahol a szükséges képességek és kompetenciák még rendelkezésre állnak. („Ne döntsenek a fejünk felett!”) ü Decentralizáció: ü A döntéseket a központokból (centrumokból) alacsonyabb szintekre kell telepíteni. Szorosan összefügg az előző alapelvvel.

Strukturális Alapok 4 Strukturális Alap létezik: (Zárójelben a magyar és az angol rövidítés. ) - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA, EAGGF) - Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) - Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE, FIFG)

Strukturális Alapok és Kohéziós Alap létrehozásának időpontjai n Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) /1975/ n Európai Szociális Alap (ESF) /1960/ n Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) Orientációs Része /1970/ n Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) /1993/ n Kohéziós Alap /1993/

Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Célja: a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása a regionális egyenlőtlenségek felszámolása révén, a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvételével. ü Az alap 1975 -ben kezdte meg működését. ü Az alap feladatai: Új munkalehetőségek teremtése, illetve a meglévők megtartása. ü Az infrastruktúra fejlesztése. ü

Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Az alap feladatai: A helyi fejlődés elősegítése. ü Oktatás, egészségügy finanszírozása. ü Helyi kutatás és technológiai fejlesztés előmozdítása. ü Környezetvédelem elősegítése. ü

Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA): Célja: az EU-n belüli elhelyezkedés megkönnyítése, a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitásának növelése, ill. az ipari változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását, különösen szakmai képzés és átképzés által. ü Az alap 1960 -ban kezdte meg működését. ü

Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA): Az alap feladatai: Szakképzés. ü Indítóképzés. ü Átképzés, alkalmazkodás a munkaerő-piaci változásokhoz. ü Egyenlő esélyek megteremtése. ü Oktatás, tanárképzés. ü

Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege: Célja: A mezőgazdasági struktúrák alkalmazkodásának felgyorsítása a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében, illetve a vidékfejlesztés és a gazdaságilag elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának támogatása. ü Az alap 1962 -ben kezdte meg működését. ü

Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege: Az alap feladatai: Fenntartható fejlődés, rekonstrukció és környezetvédelem elősegítése. ü Új termékek, minőség, szaktanácsadás, pénzügyi tervezés. ü Talajjavítás, öntözés, csatornázás. ü Infrastruktúra, turizmus, kézművesipar fejlesztése. ü Kutatás és fejlesztés. ü

Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Célja: a halászati szektor életképes vállalkozásai versenyképességének javítása a halászati kapacitások és a természeti források közötti egyensúly megbomlása nélkül. ü Az alap 1993 -ban kezdte meg működését önálló pénzügyi alapként az EU halászati politikájának intézményesítésére. ü

Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Az alap feladatai: A gazdaságilag életképes halászati vállalatok fejlődésének és versenyképességének erősítése. ü A halászati termékek hozzáadott értékének és kínálatának növelése. ü A csökkenő halászati tevékenység miatt csökkenő bevételekhez jutó, a tengeri halászatban jelentősen érdekelt térségek, települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása. ü

Strukturális Alapok A Strukturális Alapok szétosztása: Az Európai Unió a társadalmi elmaradottsággal, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal, illetve munkanélküliséggel küszködő támogatásra javasolt területeket előre meghatározott statisztikai mutatók alapján választja ki és sorolja be a három célkitűzés egyikébe. A Strukturális Alapok a három célkitűzés valamelyikébe besorolt régiókban támogatják a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a versenyképesség növelését, a gazdasági innovációt (elsősorban a kis- és középvállalkozásokban), a foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztését, a környezet védelmét és javítását, az egyenlőtlenségek felszámolását, a férfiak és nők közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését.

A Strukturális Alapok 3 célkitűzése I. Célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. II. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. III. Célkitűzés: oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása.

Strukturális Alapok költségvetése A célkitűzések részesedése a Strukturális Alapokból és megoszlásuk (2000 -2006): ü I. Célkitűzés: ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE. 135, 9 Mrd €, az Alapok 69, 7%-a. ü II. Célkitűzés: ERFA és ESZA. 22, 5 Mrd €, az Alapok 11, 5%-a. ü III. Célkitűzés: ESZA. 24, 05 Mrd €, az Alapok 12, 3%a. ü Strukturális Alapok összesen: 195 Mrd € a 2000 -2006 közötti időszakban.

Közösségi Kezdeményezések Közösség Kezdeményezésekre az Alapok 5, 5%-a jut 2000 -2006 között az alábbi 4 programra: ü INTERREG: A transznacionális, határokon átnyúló és interregionális együttműködést és tervezést támogatja (ERFA). ü LEADER+: A munkahelyteremtést célzó gazdasági környezet fejlesztése, képzések és kapacitásnövelés révén vidékfejlesztés elősegítése (AVOP részeként vezetik be).

Közösségi Kezdeményezések ü EQUAL: A kezdeményezés célja a munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdése (ESZA). ü URBAN: A válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik elősegíteni (ERFA). A Közösségi Kezdeményezésekben ’ 93 -tól már a társult államok is részt vehettek, hogy megismerjék az uniós szabályozást. Az URBAN program Magyarországon csak 2006 -ban indul el, a többi már 2004 óta elérhető, pályázható.

Előcsatlakozási Alapok PHARE program: ü Feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása. ü 1998 -tól a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel.

Előcsatlakozási Alapok ISPA program: Az ISPA a közlekedési infrastruktúra és környezetvédelmi beruházások támogatására, valamint a Kohéziós Alap majdani forrásainak igénybevételéhez szükséges programozási technikák elsajátítására hivatott.

Előcsatlakozási Alapok SAPARD program: Célja a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése. Támogatásai lényegében a közös agrárpolitikára való felkészülést szolgálják a csatlakozásig hátralevő időszakban. Egyrészt segítséget nyújt a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott agrárstruktúra-, és vidékfejlesztési intézkedésekre. Másrészt hozzájárul egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez.

Kohéziós Alap ü A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993 -ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani ü A 2000 -2006 -os periódusra a Kohéziós Alap teljes költségvetése 18 milliárd euró.

Kohéziós Alap ü A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó országok mindegyikére, így hazánkra is teljesül.

A SA és KA költségvetésének értékelése n 1989 -1993: 63 milliárd ECU n 1994 -1999: 143 milliárd ECU + 15 milliárd ECU Kohéziós Alap n 2000 -2006: 195 milliárd euró + 18 milliárd euró Kohéziós Alap n az EU GDP-jének 0, 46%-a „áldozatvállalás” kérdése

Pénzügyi adatok A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999 -es árakon) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Strukturális Alapok 29 430 28 840 28 250 27 670 27 080 26 660 Kohéziós Alap 2 615 2 515 2 510 Összesen 32 045 31 455 30 865 30 285 29 595 29 170

Köszönöm a figyelmet!