A stressz biolgiai s pszicholgiai jellemzi Dr Hullm

A stressz biológiai és pszichológiai jellemzői Dr. Hullám István

Alapfogalmak n Megterhelés (stress): valamennyi olyan behatás, amely az ember élettani és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusaira befolyást gyakorol. Más megközelítésben: pszichológiai feszültségi állapot, amelyet az emberre ható stresszorok (stresszor – károsító környezeti hatás) idéznek elő. n Igénybevétel (strain): a megterhelések hatására bekövetkező, egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkció-változások összessége. n Az igénybevétel következményei: – fáradás, ill. elfáradás, amely a szervezet maximális funkcionális lehetőségeinek csökkenése, – egyúttal olyan fiziológiai dezorganizáció, amely a központi idegrendszer szintjén is megjelenik és az agykérgi aktiváció csökkenését eredményezi.

Selye-féle általános adaptációs szindróma I. (GAS = General Adaptation Syndrome ) stresszor > stresszreakció n n n Először a megfelelő agyi területek aktiválódnak (a külső és a belső történések stresszként való minősítése a központi idegrendszer kognitív – érzelmi értékelő és vezérlő struktúrái működésének eredménye), majd bizonyos belső elválasztású mirigyek (pl. : agyalapi mirigy, csecsemőmirigy, pajzsmirigy, mellékvesék, stb. ) működése fokozódik, a szervezetet fokozott teljesítményre felkészítő hormonok (pl. adrenalin, kortizol) kerülnek a véráramba, megnövelik a szívfrekvenciát és a pulzusszámot, több oxigént juttatnak el az izmokhoz.

Selye-féle általános adaptációs szindróma II.

Selye-féle általános adaptációs szindróma III. A stresszreakció finomabb biológiai folyamatai: – stresszorra adott szöveti gyulladásos reakció (mely kezdetben a védekezés természetes része pl: sérülések esetén), – majd gátlása gyulladáscsökkentő hormonok termelésével (mellékvese kortizol termelése) – a vérkeringés dinamikus fokozása a szervek jobb vérellátása érdekében, – az anyagcsere fokozása, – az idegrendszer és az izomzat oxigenizálása, – az ürítési funkciók beindítása Ez a mechanizmus evolúciós eredetű, az ún. harcolni vagy menekülni reakció: az egyed akár felveszi a harcot a stresszorral akár elmenekül, mindenképpen fokozott teljesítményt kell nyújtania.

Selye-féle általános adaptációs szindróma IV.

A Selye-féle általános adaptációs szindróma három fázisa

Pszichológiai stresszorok biológiai hatásai I. Nem kívánatos stressz (distressz): a szervezet fokozódó kimerülését okozza, gyengíti az immunrendszert és növeli a betegségekkel szembeni érzékenységet. n Kívánatos stressz (eustressz): az egyén által önként vállalt, sőt aktívan keresett, az izgalommal járó tevékenységek /pl. : extrém sportok, kalandok, különleges munka, stb. /. n A pszichés megterhelés mértéke és az idegrendszer aktivációs szintjének összefüggése a stresszhatás szempontjából n – Túlságosan kis aktiváció esetén csökken a figyelem, ezért csökken a munkavégzési hatékonyság, információs alulterhelés lép fel és ennek következményeként nő a „kihagyás” típusú hibák valószínűsége – Túlságosan nagy aktiváció esetén pedig információs túlterhelés következik be megnövekedett számú „téves beavatkozás” típusú hibákat eredményezve. – Mindkettő elfáradáshoz vezet

Pszichológiai stresszorok biológiai hatásai II. n A stressz mértékének és az operátor teljesítményének összefüggései: – Igen alacsony stressz: az operátor még a normális éberségi szintjének a fenntartásához szükséges inger-mennyiséget sem kapja meg környezetétől. – Az optimális stressz szint: az operátor aktív interakcióban van környezetével, olyan ritmusban beszélget kollégáival, olvas le kijelzőket, hoz döntéseket, végez beavatkozásokat (pl. : műszer-tesztek, karbantartás), amelyet kényelmesnek érez. – A mérsékelten magas stressz: olyan tempójú információ-feldolgozást kíván meg az operátortól, amely eléri vagy meghaladja aktuális információ-feldolgozó, probléma-megoldó kapacitását. – Az extrém magas stressz: minőségileg különbözik az előzőektől, mert élettani és kognitív – érzelmi folyamatok egymást rontva eredményezhetik a magatartás és a munkafolyamat disszociációját (szétesését).

Pszichológiai stresszorok biológiai hatásai III.

Stressz hatására kialakuló pszichés mechanizmusok és folyamatok n A „tanult tehetetlenség” elmélete: A befolyásolhatatlanság és bejósolhatatlanság növelik a stressz súlyosságát (mentők, tűzoltók, baleseti sebészek), mert a kiértékelő kognitív mechanizmusok nem tudnak problémamegoldó típusú megküzdési technikákat generálni. n Poszttraumás stresszbetegség: alakulhat ki, ha az ember olyan eseményeken megy keresztül, amelyek meghaladják az emberi szenvedés normális terjedelmét. Tünetei: (a) süketség a világra, érdektelenség (b) a trauma állandóan visszatérő újraéledése (c) alvásvar, koncentrációs nehézségek és túlzott izgatottság.