A stratgiai zajtrkpezs hazai tapasztalatai Kiss Nra Okleveles

A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai Kiss Nóra Okleveles környezetkutató Belső konzulens: Ballabás Gábor, tanársegéd, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Külső konzulens: Berndt Mihály, környezetvédelmi szakmérnök, Enviro. Plus Kft. Budapest 2010.

Bevezetés Célkitűzés A zaj összetett probléma. szabályozása: • társadalmi, • műszaki, • egészségügyi szempontok (A környezeti zaj, mint probléma, az EU új, környezeti zajra vonatkozó szabályozása) Dolgozatom célja: • a hang, a zaj általános bemutatása – szakirodalmi feldolgozások • vizsgálat a Hungária körúton – műszeres mérés és kiértékelés* • zajtérképek elemzése, értékelése – a gyakorlati megvalósítás problémái * * Az Enviro. Plus Környezetvédelmi Szaktanácsadó és Tervező Kft-vel közös munka eredménye

Az előadás vázlata: • A mérés menete, kivitelezése • A jelenlegi zajterhelés vizsgálata • A mért adatok prezentálása, elemzése • A mérés során tapasztaltak összegzése • A zajtérképek felhasználása – új lehetőségek a környezeti zajvédelemben • A végrehajtás tapasztalatai, problémái • Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra • Összefoglalás

A mérés menete, kivitelezése 1. ábra. A mérési pont ábrázolása a mérési területen forrás: Google Earth, 2010.

A jelenlegi zajterhelés vizsgálata Műszeres mérés: • aktuális forgalmi helyzethez tartozó zajszint • keresztmetszeti forgalomszámlálás* Mérés kivitelezése: • MSZ 18150 -1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése című szabvány szerint • 25/2004. (XII. 20. ) Kv. VM előírásai szerint Jelenlegi zajterhelés megállapítása: szakaszos mérés – 5 intervallum (6 - 10 óra, 14 -17 óra, 18 -22 óra, 22 -23 óra, 5 -6 óra). * akusztikai járműkategóriák szerint: I. : személy- és kisteher-gépkocsi II. : szóló autóbusz; könnyű tehergépkocsi, motorkerékpár III. : csuklós autóbusz, nehéz tehergépkocsi + villamos (akusztikai járműkategória besorolása nincs)

A jelenlegi zajterhelés vizsgálata Műszer: Brüel & Kjaer 2250 típusú kézi integráló zajszintmérő műszer Mérési pont: • az út legszélső forgalmi sávjának akusztikai középvonalától 7, 5 méter távolságban • a földfelszíntől 1, 5 méter magasságban. Mérés időtartama: 1 óra/ 1 időintervallum, 10 percenként LAeq, LAFmin, LAFmax [d. B] leolvasása

A mért adatok prezentálása, elemzése I. mérési szakasz (7: 00 -8: 00)

IV. mérési szakasz (22: 00 -23: 00)

Összegzés: • a Hungária körút zajhelyzet szempontjából problémás terület • a zajterhelés mértéke nem változott az előző évekéhez képest • okai: romló útburkolat járművek megengedettnél nagyobb sebessége • zajcsökkentő intézkedések bevezetése Zajcsökkentő intézkedések: • éjszakai időszakra 50 km/h sebességkorlátozás • funkcióváltás (lakófunkció helyett szolgáltató funkció)

A zajtérképek felhasználása – új lehetőségek a környezeti zajvédelemben • legkritikusabb helyszínek lokalizálása • stratégiai szintű zajcsökkentés megtervezhető • környezeti hatásvizsgálatok részletesebb kidolgozásának lehetősége (Környezeti zaj – stratégiai zajtérkép) 10. ábra. A közútra vonatkozó 24 órás átlagos zajszint ábrázolása Budapest területére forrás: Enviro. Plus Kft. 2010.

A végrehajtás tapasztalatai, problémái • Budapestre (és vonzáskörzetére) elkészült stratégiai zajtérképek a négy zajforrás – csoport (közút, vasút, üzem, légi közlekedés) valódi zajterhelését nem jelenítik meg • nem minden esetben valós konfliktus-helyzetek jelennek meg (11 – 12. ábra) • a lakossági érintettség pontosabb meghatározása 11 – 12. ábra. Budapesti példa a konfliktustérképre. forrás: Enviro. Plus Kft. ; Google Earth, 2010.

Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra • csak az azonos megítélés alá tartozó zajforrás-csoportok okozta zajterhelés összegzése • valódi konfliktushelyzet: - „zajmutató” (LKZ) alkalmazása (13 – 14. ábra) • „egyenletes elosztás” elve - a lakóépületben lakók a teljes homlokzatra egyenletesen vannak elosztva 13 – 14. ábra. Valódi konfliktushelyzet szemléltetése az Üllői úton. forrás: Enviro. Plus Kft. 2010. , Google Earth 2010.

Következtetések, tapasztalatok, javaslatok összegzése • műszeres mérés keretében végzett vizsgálat a Hungária körúton a vizsgálat célja: vajon a korábbi problémás zajhelyzet napjainkban is fennáll-e a Hungária körúton? eszközök, módszerek: Brüel & Kjaer 2250 típusú integráló zajszintmérő műszer, keresztmetszeti forgalomszámlálás eredménye: a problémás zajhelyzet a mai napig is fennáll • javaslatok a zajcsökkentés lehetséges módjaira • a stratégiai zajtérképezés gyakorlati megvalósításainak nehézségei • javaslatok a problémák lehetséges megoldásaira

Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőimnek, Ballabás Gábornak és Berndt Mihálynak a dolgozat megírásához nyújtott segítőkész munkájukért. Köszönöm a figyelmüket!

Akusztikai (hangtani) alapfogalmak A hang • rugalmas közegben terjedő mechanikai energia • hangérzetet kelt az érzékelésére megfelelő érzékszervvel rendelkez ő élőlényekben (Patkós A. , 2007. ) Közeg szerint három fajtája különböztethető meg. : • szilárd testben történő hangterjedés (testhang) • folyadékban – leggyakrabban víz – történő hangterjedés (folyadékhang) • gázban – leggyakrabban levegő – történő hangterjedés (léghang) Hullámok formájában terjed (longitudinális, transzverzális) így a hangot, mint hullámjelenséget tekintve, három mennyiséggel fejezhető ki: a rezgés frekvenciájával, terjedési sebességével és hullámhosszával. (Koren E. , 2009. )

A zaj A hang és zaj elkülönítése az emberi szubjektivitásból adódóan nem egyértelmű. (Dr. Zseni A. 2009. ) Zajforrások a környezetben: Közlekedési zajok: közúti, vasúti, légi közlekedésből származó zajok; ipari, üzemi zajok; áramlási zajok; bányászatból származó zajok; katonai tevékenységből származó zajok; szabadidős zajforrások; egyéb zajforrások: épületen belüli zajforrások, épületen kívüli zajforrások A hang és a zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásai: • 30 d. B felett: pszichés zavarok • 65 d. B felett: vegetatív károsodás • 90 d. B: halláskárosodási folyamat kezdete