A sivatagok lvilga llatok a sivatagban A sivatagban
A sivatagok élővilága
Állatok a sivatagban A sivatagban lévő állatok alkalmazkodtak - a nagy napi hőingáshoz , - kevés csapadékhoz, - magas nappali hőmérséklethez - a növényzet hiányához - laza, porlékony felszínhez
Skorpió Ízeltlábú – Pókszabású állat - Nyolc lába van, szájszerve ollóvá alakult -Megnyúlt potrohának végén méregtüske található, amelyet védekezésre és zsákmányszerzésre használ. A legtöbb ártalmatlan, de vannak halálosak is. - Ragadozó -Nappal kövek alá bújik
Ásóbéka �Nyári szárazság idején földbe vájt üregekben , nyugalomban él – nyári álom 9 -10 hónapig is tarthat �Esőzéskor rövid idő alatt táplálkozik, szaporodik, az ebihalak kifejlődnek (átalakulás) Miért különleges, hogy itt élnek kétéltűek, békák? Kik az ásóbékák „párjai” a növények között?
Teve -Púpjaiban zsírt raktároz, amit a sejtjeiben bontva vízhez jut. - A dromedár mellkasa és térde szarupárnával rendelkezik, Kétpúpú teve mely megvédi a perzselő (élőhelye: Közép-Ázsia) sivatagtól, amikor lefekszik. - Orr-és fülnyílásaik bezárhatóak a nagy homokviharok ellen. -Lábukon a patájukhoz párnák csatlakoznak, és ezáltal Dromedár, egypúpú teve kevésbé süpped a homokba. (élőhelye: Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, India, és Ausztrália - növényevő, kérődző állat
Sivatagi róka Nappal föld alatti vájatokban élnek a családok (kb. 10 állat). Éjszaka aktív Világos szín, kis termet – 2 -3 kg, nagy fülek Tápláléka: rovarok, kis emlősök, gyíkok, tojás gyümölcsök is
Ökológiai szabályok �I. A rokon fajok egyes testfüggelékei (pl. fül, farok, végtagok) rövidülnek a testnagysághoz viszonyítva (pl. sivatagi róka, vörös róka, sarki róka). Allen-szabály Nagy felületen hősugárzással sok hőt lehet leadni!
Ökológiai szabályok �II. Az Egyenlítőtől a sarkok felé a rokon fajok (pl. pingvinek, rókák) testnagysága növekszik. Bergmann-szabály (A hőtermelés a testtömeggel, a hőleadás a testfelülettel arányosan változik)
�Miért előnyös a kisebb termet a sivatagban? �Számolás! – Relatív testfelület=testfelület/testtömeg 1000 kg-os 1 m élhosszúságú kockát 10 cm-es élhosszúságúakra aprítunk. Hogyan változik a relatív felület = Felület/tömeg? 1. 1000 db-ra vágtuk 2. Nagy kocka: 100 x 6=60000 cm 2 60000 cm 2/1000 kg – arány=60 (kilogrammonként 60 cm 2 -en párologtat) 3. Kis kocka: 10 x 6=600 cm 2/1 kg – arány=600 (kilogrammonként 600 cm 2 -en párologtat)
�Sivatagban a hőtermelő tömeghez képest nagyobb felületen párologtathat (hőleadás) az állat! �Bergman szabály másként: Az Egyenlítőtől a sarkok felé a rokon fajok (pl. pingvinek, rókák) relatív testfelülete csökken
- Slides: 10