A siker kulcsa egszsg az iskolban Dr Somhegyi
A siker kulcsa: egészség az iskolában Dr. Somhegyi Annamária Ph. D. Országos Gerincgyógyászati Központ
A gyermekek egészségét veszélyeztető főbb tényezők Érzelmi- és jellem-nevelés súlyos hiánya az értelmi nevelés egyoldalú túltengésével Passzív időtöltés túltengése, információözön passzív befogadása Stressz-terhelés a stressz-feldolgozás segítése nélkül Családi életre, gyermekáldás fogadására nevelés súlyos hiánya Mozgásszegény, ülő életmód eluralkodása Helytelen táplálkozás divattá válása
Bizonyítékok a hatékony iskolai egészségfejlesztésre Egészséges Iskolák Európai Hálózata 19912002: intézményesítés szükséges Symons C. et al: Journal of School Health, 1997; 67: 6, 220 -227 „Egész-ség” iskolaprogram (Pécs, Meleg Csilla) Barkóczi Ilona, Pléh Csaba kontrollált vizsgálata a Kodály módszerről, 1977 „KOMA-pályázat” a mindennapi testnevelésre, 2001 és 2003 WHO Európai Iroda kiadványa, 2006
Stratégiai ajánlások az iskolai egészségfejlesztésre WHO 57. Közgyűlésének határozata a táplálkozásról, testmozgásról és egészségről szóló stratégia elfogadásáról, 2004. május 22. European Heart Health Initiative, 2001, Brüsszel: Gyermekek és fiatalok testmozgásának fontossága WHO Európai Régió, 2005: Gyermekek és fiatalok egészséges fejlődésének stratégiája EU „zöld könyvek”, EU-platform, TÉT Platform (2005) WHO Európai Régió: Child and Adolescent Health Strategy (2003) : átfogó iskolai egészségfejlesztés
Az iskola fő feladatai a gyermekek egészsége érdekében Egészségtan, egészségfejlesztés hatékony oktatása (ismeretek nélkül még védtelenebb) A tanítottak gyakorlati megvalósítása az iskola mindennapi életében: – Egészséges(ebb) táplálkozás az iskolában is – Mindennapi egészségfejlesztő testedzés minden gyermeknek (a nem-fertőző krónikus betegségek elleni hatékony védelem, beleértve a lelki egészséget és a jellemnevelést is – Szent-Györgyi) – Személyiségfejlesztés (érett személyiséggé válás, vagyis a lelki egészség elősegítése, védelem a kor civilizációs ártalmai ellen)
Nemzeti Népegészségügyi Program 1066/2001 (VI. 10. ) kormányhatározat: – „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program” elfogadása, Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság létrehozása ez a tárcák együttműködésének szerve 46/2003 (IV. 7. ) országgyűlési határozat: – Nemzeti Népegészségügyi Program elfogadása (az előzőnek folytatása) a kormány beszámolási kötelezettsége
Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság (2003): 2003. május 22. határozat: iskolai egészségfejlesztési normatíva tervezése 2003. november 11. : Belügyminisztérium 4 kistérséget megjelöl a normatíva bevezetésére
Egészségfejlesztési normatíva szakmai tartalma - Egészséges táplálkozás az iskolában - Minden gyermeknek minden nap egészségfejlesztő testedzés - Személyiségfejlesztés (érett, autonóm személyiség kialakulása) - Egészségfejlesztési ismeretek hatékony (=bensővé váló) oktatása
Egészséges táplálkozás Étterem, büfé): Szakmai ajánlások szerint(www. oeti. hu ) A helyi termelés és helyi fogyasztás összekapcsolásával – WHO Európai Régió ajánlása 2001: www. who. dk/document/e 72949. pdf
A helyi termelés és helyi fogyasztás összekapcsolásának népegészségügyi hatásai - egészségesebb táplálkozás (mivel friss, kevesebb tartósítószert tartalmazó élelmiszert nyújt) - környezetvédelem (kevesebb tartósítószer + az áru utaztatásának kihagyása miatt kevesebb üzemanyag használata, kisebb környezetszennyezés) - a lelki egészség elősegítése (a település tagjai közösséggé válhatnak, egymással bizalmi kapcsolatot alakíthatnak ki) - munkahely-teremtés (a helyi termelők termékeire helyben jelentkező igény a termelők munkáját megtartja, a helyi termékek helyi feldolgozása, a feldolgozás csoportokba tömörült végzése esetén mindez hatványozottan).
Mindennapi egészségfejlesztő testedzés Mindennapi testedzés hatásai az orvostudomány bizonyított tényei alapján: – keringési rendszer betegségei (szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés) – daganatos betegségek (pl. vastagbél) – túlsúly és elhízás (lakosság 60 %-a!), társuló betegségek – gerinc porckopása és a csontok mészhiánya – lelki egészség – stressz-tűrés, stressz-feldolgozás, javuló kapcsolatok társakkal, tanárokkal, szülőkkel, jobb tanulmányi eredmény
Mindennapi egészségfejlesztő testedzés egészségfejlesztési kritériumai: – minden nap minden tanuló részt vesz benne – minden alkalommal megfelelő keringési- és légzőrendszeri terhelés – minden alkalommal siker- és örömélmény – megfelelő mozgás az eltérő testi adottságú gyermekeknek is – minden testnevelés órán gimnasztika, benne megfelelő tartásjavító torna és légzőtorna – tánc (néptánc és társastánc) – életmód sportok elsajátítása, diáksport – értékelés módja a részvételre serkent
Személyiségfejlesztés Cél az érett, autonóm személyiség elérése: - a közös normákat betartja (=bizalom a társakban, hogy ők is betartják) - önálló véleményalkotásra képes - árnyalt gondolkozásra képes - felismeri, hogy a közérdek szolgálata saját érdekét is szolgálja A túlnyomóan érett személyiségekből álló társadalom gazdaságilag sikeres, a szív- és érrendszeri betegségek és a depresszió kevésbé tömeges. Magyarország ma: „anomiás” társadalom: az éretlen személyiségek vannak túl nagy számban: normákat nem tartják be, tarol a szív- és érrendszeri betegség és a depresszió.
Személyiségfejlesztés 2 eszköz az iskolában: - Személyközpontú pedagógiai módszerek - Teljes tantestület részvételével - Művészetek (ének, tánc, mese, rajz, népi rítusjátékok és szabadtéri népi játékok) - Bármilyen szaktanár óráján - lazító, figyelemjavító, lelki gubancokat oldó, a két agyfélteke harmonikus együttműködését javító, összességében a tanulási eredményességet javító
Egészségfejlesztési ismeretek hatékony oktatása A bensővé válást elősegítő módszerek. Témakörök többek között: – – – – Környezetvédelem Fogyasztóvédelem Médiatudatosság Önismeret Családi életre nevelés Az érett személyiség, normák betartása A férfi és a nő szerepe
Megvalósítás módja: Szakmai ellenőrzés elengedhetetlen Az egész tantestületnek feladatot jelent Felkészülési tanév A szülők bevonása alapfeltétel Az iskolaegészségügy együttműködése Civil szervezetek Fokozatos elterjesztés az iskolák önkéntes vállalkozása mentén Kp. költségvetésben forrás biztosítása
Felkészülési tanév feladatai Megadott pedagógus továbbképző programok elvégzése – testnevelési továbbképzések (30 órás gerinctorna és 60 órás általános) – 60+30 órás: személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek, játékok személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazása (zene, mese, rajz, tánc, népi rítus és játékok) – mentálhigiénés alaptanfolyam (30 órás) – egészségfejlesztési ismeretek hatékony oktatása „Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusok részére. ” Medicina, Budapest, 2006.
Az elindítás lehetséges útja a jelen helyzetben Központi költségvetés 2003 óta nem tervezett forrást EU források: TÁMOP 6. 1. 2. – egészségre nevelő életmódprogramok – Ennek részeként teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programok megvalósítása www. nfu. hu TÁMOP 6. prioritás akcióterve Pályázat beadása: 2009. okt. 15 - 2010. március 1. 26 iskola pályázott NKE és szakmai partnerei: szakértői háttér
II. rész következik
Művészetek szerepe a személyiség fejlődésében és az oktatás hatékonyságának növelésében Miért épp a művészetek? – 1000 oka van, pl. már a régi görögök is tudták Mindannyiunknak vannak idevágó élményei Fő tudományos indok: az agykutatás eredményei
Az agyféltekék harmóniája Bal („domináns”) agyfélteke: – a beszéd mondásának és értésének központja – a logikus, racionális, analitikus és absztrakt gondolkodás – az idő és a ritmus érzékelése.
Az agyféltekék harmóniája A jobb agyfélteke: – „néma”, a beszéd mondásához kevés köze van, azonban a beszéd érzelmi felhangjait ez érzékeli. – felismeri a látottakat – térlátás – a zene érzékelése – szintetikus gondolkodás – kreativitás – képzelőerő – ösztönösebb, irracionálisabb, őszintébb, az érzelmek sokszínűségéért ez a félteke a felelős – „időtlen”, időt nem érzékel – humora csak a jobb féltekének van.
A szokásos iskolai működés melyik féltekét fejleszti? Olvasás, írás, számolás, szövegek, képletek megtanulása és visszamondása, matematika, természettudományok Elvárt teljesítmény nyújtása az időben Mindez – a BAL félteke működése Aki ezekre nem képes, az sikertelen az iskolában Aki tartósan siker nélkül marad, pótcselekvésbe menekül: – Viselkedési problémák, majd az egészséget romboló magatartásformák Ez már ördögi kör – a gyerek eredménytelensége, peremre sodródása, lemorzsolódása lesz a vége – a társadalom hasznos tagja így már kevéssé lehet.
Kínálkozó megoldás: Adjunk sikerélményt az olyan gyermekeknek is, akik az elméleti tanulmányokban nem tudnak még sikeresek lenni Mindenki tudja, mivel adhatunk sikerélményt: – Játék, sport, éneklés, tánc, rajz, mesemondás, stb.
Mik ezek a módszerek? Összefoglalóan: művészetek Ezek éppen a jobb féltekés működést igénylik Ezért a bal féltekés működésben még nem sikeres gyermekek is sikeresek tudnak lenni a művészetekben Alapvető azonban: nem teljesítményre kell törekedni! Akkor mire? ÁTÉLT ÉLMÉNYRE, SAJÁT TEVÉKENYSÉGRE.
De nincs idő a művészetekre… Nem baj, akkor ehhez alkalmazkodva keressünk megoldást mégis: van ehhez kreativitásunk? Vajon mi harmonikusan használjuk-e a két féltekénket? Ha igen, akkor könnyebben rájövünk, hogy mi hogyan oldhatjuk meg ezt a nehézséget.
Néhány megdöbbentő adat a művészetek alkalmazásának hatásáról Barkóczi és Pléh (1977) Barkóczi (1990) Sulyán (2003) Laczó (2002) – – Kokas (1972) Vitányi (1972) Mérei Gordon Knappek és Bastian – Spychinger
Következtetés: Ha az iskola szinte kizárólag a bal agyféltekét fejleszti, akkor éppen ő gátolja az agy eredményes, hatékony működését – és gerjeszt egyúttal a lelki egészséget károsan érintő folyamatokat. Legyen inkább ének, mese, tánc, rajz, sportés népi rítusjáték – bármelyik tanórán – napköziben – iskolai közösségi életben
Lehetséges ez? Igen…
Művészetek szerepe a személyiség fejlődésében és az oktatás hatékonyságának növelésében: „A lelki egészség és a személyiségfejlesztés elősegítése az iskolában II. - Az egészséges személyiségfejlődésnek, az oktatás hatékonyságának és az iskolai közösség fejlesztésnek elősegítése a művészetek és a játék alkalmazásával” (30 órás) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Továbbképző Intézet Alapítási engedély szám: OKM-3/28/2006 Indítási engedély szám: OKM-2/190/2007
… a tantestület bármelyik érdeklődő tagjának Éneklés, zenélés – 4 óra („Kulcs a muzsikához” alapján) Mesemondás – 4 óra Népi eszközös sportjátékok szabadban vagy teremben – 8 óra Belső látást előhívó rajzmódszer – 9 óra Népi rítusjátékok megszervezése a mai iskolában – 5 óra (Pécsi Gyermekotthon) KIVÉTEL A TÁNC: ehhez táncpedagógus kell
Hogyan vesz részt ebben az egész iskola? Mindenki tudjon róla, miért fogja ezeket alkalmazni a tantestület néhány tagja (így segíteni tudják a hatást, nem pedig kioltani) A népi rítusjáték szervezésében mindenkinek feladatot kell majd találni: minden pedagógusnak és minden gyereknek A gyerekek által szívesen végzett tevékenységeket az iskola bizonyára be akarja mutatni a szülőknek – ez megint egész iskolát érintő program.
A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyságot: tanulási eredményesség javítása iskolai lemorzsolódás csökkenése társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerfogyasztás elsődleges megelőzése bűnmegelőzés társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal önismeret és önbizalom javulása alkalmazkodókészség, stresszkezelés, problémamegoldás javulása érett, autonóm személyiség kialakulása krónikus, nem fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése (szív - és érrendszeri betegségek, lelki betegségek, mozgásszervi betegségek, elhízás) társadalmi tőke növelése.
Sok sikert!
- Slides: 34