A sejtek atomos felptse Elsdleges biogn elemek 95

A sejtek atomos felépítése: Elsődleges biogén elemek (95%): szén (C), hidrogén (H), oxigén (O), nitrogén (N) Másodlagos biogén elemek (2%): nátrium (Na), magnézium (Mg), foszfor (P), kén (S), klór (Cl), kálium (K), calcium (Ca) Nyomelemek (0, 001%): bór (B), szilícium (Si), mangán (Mn), vas (Fe), kobalt (Co), réz (Cu), jód (I), cink (Zn)

Az emberi szervezetben: Egy átlagos felnőtt szervezete 2, 5 -5 gramm vasat tartalmaz. A szervezet vas készletének 70%-a a hemoglobinban, a többi a májban, lépben, és a csont velőben raktározódik. A vérben a hemoglobin alkotórészeként, az izomban a mioglobin építőköveként szállítja illetve raktározza az oxigént. Sok enzim alkotórésze. Mihez szükséges? Oxigén- és széndioxid szállítás Elektrontranszportok Hemoglobin szintézis Mioglobin szintézis Enzimek működése Szállító- és raktárfehérjék képződése A vas hasznosulását a szervezetben érdekes módon a már jelenlévő vas szabályozza: ha a vasszint elegendő, kevesebb szívódik fel, ha kevés, akkor több. A vas felszívódásához elengedhetetlen a C-vitamin jelenléte.

Lényeges szerepe van még: az L-karnitin, kollagén, szerotonin, dopamin noradrenalin képzésében is. A vas csökkentheti a réz a Levodopa a Penicillamin a Levothyroxin felszívódását. Csökkenti a vas felszívódását: - magnézium, vanádium, cink, kalcium - az oxálsavtartalmú ételek, - a polifenol (tea, bor stb. ) és a fitáttartalmú növények Növeli a vasfelvételt: a béta-karotin az L-cisztein a C-vitamin

Természetes forrásai: Magas vastartalmú élelmiszerek: vörös húsok, máj és egyéb belsőségek, hüvelyesek, dió, mandula, mogyoró, gabonafélék, petrezselyem, csipkebogyó, ribiszke, aszalt gyümölcsök, mák, olajos hal Nyersanyagok vastartalma (miligrammban 100 g-ra vonatkoztatva) Sörélesztő 17, 3 mg Mák 15 mg Búzakorpa 14, 9 mg Búzacsíra 9, 4 mg Marhamáj 8, 8 mg Napraforgómag 7, 1 mg Csirkemáj 6, 5 mg Mandula 4, 7 mg Tojássárgája 4, 1 mg Tofu 1, 9 mg Tojás 1, 8 mg Marhahús 1, 6 mg Barna rizs 1, 6 mg Csirkemell 0, 6 mg A növényi vasforrások hasznosulása nagyságrendekkel rosszabb, mint az állati eredetű, fehérjéhez kötött vasféleségeké A vasbevitel túlzott mértékénél -csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, -nő a kórokozó baktériumok szaporodása, -csökken a réz és a cink hasznosulása. -Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata is.

A növényi szervezetekben: A vas a növény teljes anyagcseréjében számos fontos funkciónak tesz eleget. Főszerepet játszik a fotoszintézisben és nagy szerepet a klorofill-termelésben. Ezenfelül nagy hatással van a fiziológiai folyamatokra és az energiarendszerre. A növény a vasat -két-, vagy háromvegyértékű ion formájában, -illetve kelátmolekulaként is felveszi a talajból. Oldhatósága jelentősen függ a talaj p. H-jától, (a nagy p. H érték vashiányt idézhet elő az elem kicsapódása miatt ---> tőzegtalajokban alig) A növény szempontjából fontos szerepet játszik mint -elektronszállító anyag, -a klorofillszintézis katalizátora. FELESLEG HATÁSA: -a mangán felvehetősége csökken a talajból, de más anyagok felvehetőségét is gátolja. HIÁNY HATÁSA: -hiánya elsősorban a fiatal levéllemezeken mutatkozik (elsárgulnak vagy kifehérednek miközben az érhálózat gyakran zöld színű marad) Relatív vashiány léphet fel, ha a talaj foszfortartalma magas.

Vashiány tünetei növényeken