A sejt az l szervezetek alaki s mkdsi

A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége Csoportjai 1. Egysejtű-Többsejtű egy sejtje 2. Növényi-Állati-Gomba 3. Prokarióta-Eukarióta

Prokarióta sejt Jellemzők Prokarióta sejt Sejtmag Nincs, Átlagos átmérő 1 mikrométer Sejtváz nincs Membránnal határolt sejtalkotók nincsenek Riboszóma Vannak, más méretűek DNS 1 db. gyűrű alakú DNSmolekula Hiszton fehérjék nincsenek A citoplazma egy reakciótér Mezoszómák – sejthártya betűrődések

Eukarióta állati sejt Jellemzők Prokarióta sejt Sejtmag van Átlagos átmérő 10 -100 mikrométer Sejtváz van Membránnal határolt sejtalkotók többféle Riboszóma Vannak, más méretűek DNS Több fonál alakú DNSmolekula Hiszton fehérjék vannak A citoplazma belső membránokkal több reakciótérre van tagolva

Növényi sejt

• Részei: 1. Határoló rendszer 2. Alapállomány 3. Energiaátalakító rendszer 4. Információhordozó rendszer

Határolórendszer Alapállomány Információhordozó rsz. Energiaátal. rsz.

Sejtplazma, citoplazma • Liogél – rugalmas, viszkózus Benne lehetőség az átrendeződésre • Enyhén lúgos p. H 7, 4 +- 0, 02 (fehérjék savas oldalláncairól, ATP foszforsavairól protonok disszociálnak) • Sejt belseje „-” töltésű + ioneloszlás különbség, Na-K pumpa (sejt E 30%-át használja erre) • Izozmotikus 0, 9 tömeg%-os Na. Cl oldattal • Alapállomány – ebbe ágyzódnak sejtalkotók

Plazma anyagai • 80% vízből áll szervetlen ionok, szerves sók, szénhidrátok, aminosavak, kismolekulájú zsírsavak és nukleotidok találhatóak oldott állapotban fehérje, RNS • Biokémiai folyamatok színtere (nagy E változással járók külön) Tartalmaz enzimeket és kiindulási anyagokat Rendezetten, lépésenként nem mozognak szabadon

Citoszkeleton, sejtváz • Fehérjéit vízburkuk rögzítik – gél Szabad víz van – diffúzió akadálytalan • Fehérjék egy része szerkezeti fehérje Csövek, fonalak hálózata belső rendezettséget ad - sejt alakja - sejt mozgásai (amőboid) - sejten belüli mozgatás pl. sejtalkotók - osztódáskor befűződés • Állandóan változik

• A plazmában finom szemcsézettség is megfigyelhető riboszómák raktározott anyagok, bomlástermékek cseppek, kristályok…

• • • Elválaszt - összeköt Folyamatos - átjárható Szilárd - rugalmas, hajlékony Univerzális - egyedi Növekedésre képes • Nem apoláros (elkülönülne) • Nem poláros ( feloldódna) • Nem merev (akadályozza a növekedést)

Singer-Nicolson 1972

Univerzális folyékony mozaikmembrán • Kettős karakterű Foszfatidokból álló kettősréteg apoláros-poláros (lecitin, idegsejtben kefalin) • Szemipermeábilis - féligáteresztő 1 nm-es rések - kis molekula diffundál zsírban oldódó beoldódik • Fehérjék adnak neki egyéni jelleget Harmadlagos szerkezet szerint beépülve a, perifériás membrán fehérjék b, integráns v. struktúr fehérjék • Félfolyékony, oldalirányú elmozdulás lehet rugalmas, növekvő, de stabil

Külső membrán – sejthártya védelem anyagcsere kapcsolattartás információcsere

Belső membránrendszerek ER, Golgi, lizoszóma, sejtmaghártya

ER – d. ER, s. ER • „kis zsákban nagy zsák” • EM képen metszetei függetlenek • Fehérjéi nem azonosak sejthártyáéval

• ER - felszínt ad biokémiai folyamatokhoz - elkülöníti a reakciókat (egyensúlyi reakció pl. termék irányba tolható) a, d. ER – felszínén riboszómák - exportfehérjék szintézise - a fehérje a d. ER belsejébe kerül tárolás, továbbítás - lizoszóma enzimjeit készíti b, s. ER – membrán lipidek szintézise - méregtelenítés (máj) anyagátalakítás (méreg+poláros anyag – vizelettel ürül)

Simafelszínű endoplazmatikus reticulum - Mikroszkópi képe membránnal körülvett tág üregek nincs riboszóma a felszínén

• ER-ból alakult ki (d. ER-ből osztódáskor újra) a kettős biológiai membránból álló sejtmaghártya • Tágulata idős sejtekben sejtnedvvel telt sejtüreg • Speciális változata izomrostokban Ca raktározó

Golgi készülék

Golgi készülék • 3 -10 egymás felett fekvő lapos zsákok szélén apró hólyagok (cisz-transz vég) • Ide kerülnek a d. ER-ben készült fehérjék (kivéve lizoszóma) Kapcsolatot teremt ER és sejthártya között – átcsomagolja az „ER-típusú” membránból „sejthártya típusúba” az export fehérjét (első lemezen megköti a hólyagot, kicserél néhány fehérjét a membránban, leadja, következő lemezhez köt… olyan hólyag hagyja el, amely belseje felé a sejthártya külső fehérjéi vannak) • Tömöríti a fehérjéket, levág, ráragaszt CHO-t • Válogatja, „címkézi” (hová menjen!)

Lizoszóma • Bontó enzimekkel teli hólyag (d. ER képzi őket), dupla membránnal erősen savas kémhatású (p. H 5), enzimek aktívak - elpusztít baktériumot - ha véletlenül kipukkad, a sejt lúgos közegében nem aktív • Bont: - táplálékot, elöregedett saját sejtalkotót (autoszóma) - a sejt halála után részt vesz lebontásában (autolízis) • Csak membránnal borított dolgokat bont!