A ROMANTIKA A XIX szzad egyik legnagyobb hats

A ROMANTIKA

• A XIX. század egyik legnagyobb hatású művészeti irányzata • Az utolsó korszak, amely a különböző művészeti ágakat egyaránt áthatotta, és szinte egész Európában elterjedt.

Forrása: Illúzióvesztés, kiábrándulás (felvilágosodás optimizmusa, francia forradalom)

Elnevezése Román – ‘regény’ (francia) Lovagregényekre, trubadúrok világára emlékeztetett. Köznapi nyelvhasználatban: v Civilizálatlanság v Természetesség v Vadság

A kifejezés német nyelvterületen jelent meg a XVIII. században Friedrich Schlegel esztétikai tárgyú írásaiban A klasszicizmustól való elkülönülést jelentő irodalomtörténeti kategóriaként. Schlegel értelmezése: Olyan költészet, amely az elkülönült művészeti ágakat, műnemeket, műfajokat egyesíti.

A romantika NEM: Rózsaszál Harmatcsepp Átlőtt szív Naplemente Szerelmi vallomás

MI HÁT A ROMANTIKA ? ? ?

LIBERALIZMUS A kor legmeghatározóbb politikai gondolatrendszere a SZABADELVŰSÉG Alapeszme: az egyén érdekeit a közösség érdekei fölé helyező INDIVIDUALIZMUS → az állam a nemzet érdekeit kell hogy szolgálja → politikai és jogi egyenlőség

A liberalizmus képezte a XIX. század szabadságküzdelmeinek eszmei alapját → forradalmak Kétféle forradalom a XIX. században: ü társadalmi ü ipari

A romantika világképének jellemzői 1) INDIVIDUALIZMUS (egyéniségkultusz) A személyiség ellentmondásos belső világa. (álmokkal, vágyakkal) Az egyéniséget felfokozottan fejezi ki : ZSENI, akinek mindent szabad

A romantika világképének jellemzői 2) TÖRTÉNETISÉG Újraértékeli a középkort Felfedezi az újkori Európa népeinek őstörténetét – nemzeti sajátosságok, nemzeti gyökerek (→ nacionalizmus)

A romantika világképének jellemzői 3) TERMÉSZETKULTUSZ A művész nem a „kivonulás” lehetőségét látja, hanem a személyiség belső tartalmainak kivetülését.

A romantika világképének jellemzői 4) ELVÁGYÓDÁS Eszmény és valóság viszonya ellentmondásos • A vallás már nem tudta magyarázni, megoldani (→ felvilágosodás) • Menekülés: o Egzotikumba o Képzelet (fantázia) világába

A romantika esztétikai-poétikai jellemzői 1) POÉTIKAI KÁNONOK LEÉRTÉKELŐDÉSE, EREDETISÉG ELVE Elutasítja a klasszicizmust és a szabályrendszereket → művészi kifejezés korlátlan szabadsága A műalkotás létrejötte az ihletből származik Az alkotói folyamat teremtő tevékenység (STURM UND DRANG)

A romantika esztétikai-poétikai jellemzői 2) VALLOMÁSOSSÁG • Magánbeszédszerű megszólalás • Minden műnemre kiterjedő lirizálódás • Uralkodó műnem : LÍRA

A romantika esztétikai-poétikai jellemzői 3) Művészeti ágak, műnemek, műfajok KEVEREDÉSE • Irodalom – festőiség • Irodalom – zeneiség • Festészet, zene – történetmesélés, lirizálódás (Opera) KEVERT IRODALMI MŰFAJOK: verses regény, prózavers, elégico-óda, ballada

A romantika esztétikai-poétikai jellemzői 4) NYELVPROBLÉMA Elveti a „fentebb stíl” elvét Megújítás : a köznyelből, népnyelvből, v. saját költői nyelvet teremt → egyéni jelképzés → a mű problematikus befogadása → művészet – közönség eltávolodása → irodalomtudomány kialakulása (!!!)

A romantika esztétikai-poétikai jellemzői 5) IRÓNIA, TÖREDÉKESSÉG • Eszmény – valóság (ellentét) : o Ironikusan szemléli alkotását, saját magát • Abszolút teljesség elérhetetlen : o Alkotás csak töredékes lehet.

ÉPÍTÉSZET HISTORIZMUS • Neostílusok (neoromán, neogótikus, neoreneszánsz) • Eklektika (kevert)

NEOGÓTIKUS Fóti templom Notre-dame, Parlament, Párizs Bp. (Steindl Imre)

Neoklasszicista, neobarokk

Eklektika

SZOBRÁSZAT, FESTÉSZET Mozgalmasság Indulatok, érzelmek Mozgás (tánc) Ellentétek – fény-árnyék Történelmi témák Allegorikus-szimbolikus alakok Népi alakok

Gyárfás Jenő: Tetemrehívás • Indulatok, érzelmek • ellentétek

Történelmi téma Allegória, szimbólum Szabadságkultusz

Mozgalmasság – Delacroix

ZENE • Szerelem • Sorsszerű küzdelem • A halál tragikuma Egyes nemzetek zenei karakterei, (tánc) ritmusai Irodalmi téma, motívum

Schubert, Wagner, Verdi. . .