A rendi s a polgri trsadalom sszehasonltsa Ksztette

A rendi és a polgári társadalom összehasonlítása Készítette: Borbély Renáta

Gondolatmenet 1. 2. 3. 4. 5. Rendiség bemutatása XVI. századi gazdasági változások Európában Korai polgárosodás A francia forradalom és eszméinek terjedése Európa szerte Összehasonlítás

Rendiség bemutatása

Ø Ø Politikai rend: Ny- Európából indul a XIII. –XIV. szd-ban A társadalomba azonos helyzetű csoportjai egyre közelebb kerültek egymáshoz, szervezkedtek, együttesen léptek föl érdekeik védelmében => azonos kiváltságokkal rendelkező társadalmi rétegek: rendek létrejötte Mi is az a rend?

Rendi monarchia ØVagyis: politikai rend általában Közösen birtokolt jogok => a legfontosabb: képviselet az országgyűlésen Ø Ellenállás Ø Nyugat: a király főleg a városokra támaszkodik l ~ szakképzett hivatalnokok l ~ zsoldos hadsereg Ø

Rendi monarchia Rendeltetése Ø K- Európa: l XIV. - XV. szd. -ban itt is létrejönnek a rendek és a rendi monarchia l Főnemesek: pol-i élet irányítása l Köznemesek: az ogy. -en a leglényegesebb döntések l Városok: gyenge l A rendi gyűléseken a köznemesség képviselői vannak többségben => az uralkodó rájuk támaszkodik Ø

A rendek jogai Nemesi jogok Politikai jogok Pénzügyi jogok • Adózás alóli mentesség Társadalmi kiváltságok • Úriszék • „Úrdolga” Törvénykezési jogok • Törvényes ítélet nélkül a király nem fogathatja el, • nem veheti el a földjét • Föld öröklődése a családon belül • Halálbüntetés

A rendek jogai Városok jogai Øgazdasági jogok • vámmentes kereskedelem • árumegállító jog • vásártartás joga • évi egy összegben való adózás a királynak kiváltságok az igazgatásban • szabad bíró- és tanácsválasztás • kőfal építése

A rendek jogai Papság jogai l l l adómentesség törvénykezési kiváltságok önálló önkormányzat invesztitúra joga holtkéz birtok

XVI. századi gazdasági változások Nyugat - Európában

Demográfiai robbanás ØMegerősödött nemzetállamok - szilárd központi kormányzás ØA mezőgazdaság termelékenységének enyhe növekedése Ø lakosság gyors növekedése l XV. szd. köz: 45 -50 millió l XVII. szd. köz: 100 millió l Anglia és Franciaország olyan sűrűn volt lakott, mint 3 X Európa átlagosan l Hollandia 4 X

Ø Nagy földrajzi felfedezések: l atlanti part-menti kereskedelem l átrendezi a kontinens gazdasági rendszerét l világkereskedelem kialakulása => városok erősödése Földrajzi felfedezések centrum periféria Németalföld, . Anglia, É- Fro. Amerika félperiféria Baltikum, Kö - EU. Mediterráneum Fekete Afrika,

Kontinentális munkamegosztás NY - Európa: városi népesség nő kézművesség, kereskedelem fellendülése NY nem tudta elég élelemmel ellátni a népességet mg. -i termékek importja K - Európából Ny-Európa elindul a polgári fejlődés útján K - Európa: nagymértékben növelte mg. -i termelésüket a Ny-i exportra a polgári átalakulás a XIX. szdháttérbe. feladataszorult K ipari termelése még inkább az iparcikkek iránt is megnő a kereslet 2. Jobbágyság, feudalizmus megmerevedése

Árforradalom hatásai Népesség növekedése > mezőgazdasági termelés bővülése gabona ára nő Újvilágból nemesfém tovább nőnek a gabonaárak látszólag K-EU jár jól Ny-Európa növeli az iparcikkek termelékenységét Nyugat behozza hátrányát Céhek kikerülése

Árforradalom hatásai Ø 1, felvásárlási és kiadási rendszer l bizonyos tevékenységeket falusi bedolgozókkal végeztetnek, l ellátják őket nyersanyaggal

Árforradalom hatásai 2, manufaktúrák „Egy hatalmas teremben • fizetettnagy bérmunkások Kétszáz szövőszék áll rendbe. • munkamegosztás És kétszáz ember serényen • szintén gondoskodnak a nyersanyagról és dolgozott biz e székeken. a szerszámokról Mindegyik mellett kis gyerek vetülék orsót csévélget. ” (XVI. sz. -i angol versike) Ø Nagyobb mennyiség + olcsóbb előállítási költségek a falusi kézműipar tönkremenetele megnövekedtek azok a költségek, amelyeket az ipari bérmunk termelésbe előzetesen be ások

Bekerítések Ø Bekerítések = enclosure l megnő a gyapjú iránti kereslet a szd. közepére l Anglia, Hollandia, Dél-Provance => felhagynak a földműveléssel, és juhtenyésztésbe fognak 1, közös legelők kisajátítása 2, pusztán hagyott területek elvétele Juhaitok … földek olyan „elkerítése” falánkok és 3, " egyes paraszti féktelenek, hogy megeszik az embert, elpusztítják és elnéptelenítik a mezőket, házakat, falvakat. „ Morus Tamás

Vagyis… 1, BÉRMUNKÁS réteg 2, TŐKÉS réteg Σ: kereskedelem és ipar fellendülése => városi polgárság megerősödése Ø Anglia, Hollandia, Németo. ~ a köznemesség is elkezd polgárosulni, vállalkozik Ø a városba költözés során a hagyományos faluközösségi kapcsolatok felbomlanak Ø

Eredeti tőkefelhalmozás l l l a kisárutermelő parasztokat és kézműveseket a termeléshez, ill. a létfenntartáshoz szükséges eszközeiktől megfosztják mások kezén pedig felhalmozódik ez a termelőeszköz, vagy annak a megvásárlásához szükséges összeg ennek során alakulnak ki a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei

Ø Abszolutizmusok Az abszolút monarchia átmeneti állapotban jön létre: feudális rendek Kitekintés: Spanyolország polgárság

Korai polgárosodás

Németalföld Ø Elsőnek itt győzedelmeskedik a polgárság Ø a tenger fuvarosai - a kereskedelem központja ØÉ: a feudális szolgáltatások jelképessé váltak, a robot megszűnt a birtokosok bérmunkásokkal műveltették földjeiket ØD: textilmanufaktúrák ØA tartományok és városok önkormányzattal és kiváltságokkal rendelkeztek => erős polgárság II. Fülöp abszolutizmusa <-> Németalföld 1566 -1609 - polgári forradalom és szabadságharc 1581 - Hollandia megalakulása

Anglia Ø Ø Ø gazdaság szárnyalása => a XVI. szd végére Európa legfejlettebb állama lett bekerítések -> tőkés módon gazdálkodó nemesek = újnemesség a nincsteleneket a véres törvényekkel kényszerítik bérmunkára gazdagodó kereskedő- és iparos réteg I. Erzsébet (1558 -1603) - polgárság l vámok, illetékek, monopóliumok, adók

Franciaország Ø Ø Ø Abszolutizmus => pénzét háborúkra költi a kereskedelmi forgalom korlátozott tőkefelhalmozódást tett lehetővé a mezőgazdasági struktúra mozdulatlansága - a föld feudális tulajdon abszolutizmus támogatja az ipar és a kereskedelem fejlődését -> manufaktúrák állítása a gazdag polgárok más úton

Közép-Európa A földbirtokosok - agrárkereskedelem Ø nő a terményjáradék és a robot + nincs szabad költözése a jobbágynak = 2. Jobbágyság Ø a feudális szolgáltatások feléledése és a nemesség politikai és gazdasági hatalmának növekedése meggátolta a belső piac és a tőkés termelés feltételeinek kialakulását Ø

Az angol polgári forradalom angol társ. : polgárság, újnemesség Ø a földbirtok funkciója átalakul: tőkét képez Ø gazdaság tőkés átalakulása Ø Σ: Amikor a polgárok érezték saját erejüket, többé nem voltak hajlandóak a korlátok elviselésére => 1642 -1649 - polgári forradalom Ø

Jognyilatkozat 1688: dicsőséges forradalom ~ III. Orániai Vilmos Ø 1689: Jognyilatkozat = Bill of Rights l alkotmányos monarchia l király = államfő - uralkodik, de nem kormányoz l törvényhozás : nép által választott parlament • Közösségek háza • Lordok háza l végrehajtás: kormány l igazságszolgáltatás: független bíróságok Ø

Jognyilatkozat A nép választás útján legitimálja a hatalmat l a 3 hatalmi ágat szétválasztják l a korábbi feudális kiváltságok értelmetlenné válnak l vallási tolerancia l kereskedelmi szabadság Ø a kedvező pol. -i helyzet => 1760 -as évektől: ipari forradalom l

Felvilágosodás Feldolgozta az angol forradalom tanulságait Ø A francia forradalmat megelőzte, szellemisége elvontabbá tette az eseményeket Ø megváltozik az emberek gondolkodásmódja Ø „az ember nagykorúságának korszaka” - szakítani VALLÁS POLGÁRI ESZMÉK akart a hagyományos eszmékkel Ø

Felvilágosodás minden ember szabadnak és egyenlőnek születik Ø amilyen funkciót gyakorlunk (pl. : foglalkozás), olyan helyünk lesz a társadalomban = osztálytársadalom Ø polgár és állampolgár ellentéte egy személyben Ø

Liberalizmus Ø Liberalizmus: l az egyén szabadságához való jog - nem a hovaszületés határozza meg a társadalomban elfoglalt helyet l emberi jogok l állampolgári jogok l gazdasági jogok l kisebbségi jogok l jogállam l 3 hatalmi ág szétválasztása l legitim hatalom

… és a nacionalizmus Ø Nacionalizmus l Európában hatalmas gazdasági egységek jöttek létre, amelyek további fejlődését gátolta • a politikai széttagoltság • vagy a birodalomba való kényszerítettség l a nemzetet = nép => a közösségi érzés kialakulása, az ország sorsa mindenkinek a személyes ügyévé vált l kulturális célok l egységes, szabad állam megteremtésére irányuló törekvések

A francia forradalom és eszméinek terjedése Európa szerte

Francia forradalom a 1789 május 4 : rendi országgyűlés összehívása Ø a polgárság előretörését mutatja, hogy l a király kénytelen volt beleegyezni, h a 3. rend annyi képviselőt küldhessen a gyűlésre, mint a másik 2 rend együtt l majd a 3. rend alkotmányozó nemzetgyűléssé alakult Ø MEGVALÓSULÓ NÉPHATALOM

Francia forradalom 1789 aug. 4. : a kiváltságosok lemondanak az előjogaikról l nincs többé papi tized fogok beleegyezni egyházam l. Sohasem a városok megváltak feudális eredetű mentességeiktől l megszűnnek az úrbéri szolgáltatások és nemességem kifosztásába. Ø 1789 aug. 26: Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata l az emberek között csak társadalmi hasznosságuk szerint tehetnek különbséget = osztálytársadalom l mindenkinek alapvető joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz, a biztonsághoz és az ellenálláshoz l törvény előtt mindenki egyenlő l arányos közteherviselés szükséges Ø

Francia forradalom l Az államhatalmakat szét kell választani Törvényhozás Végrehajtás Igazságszolgáltatás Ø 1789 - 1791 Alkotmányozó Nemzetgyűlés működése Ø Pénzügyek rendezése: Ø Egyházi javak kiárusítása Ø Vallási ügyek rendezése Ø Politikai döntések Ø Választójogi reform

Francia forradalom Az 1791 -es liberális alkotmány l megvalósult a törvény előtti egyenlőség és közteherviselés l szólás - és sajtószabadsága l választójogot cenzus fizetéséhez kötötték l a papokat az állam fizette Ø Háborús vereségek => a hatalom átcsúszik a szélsőségesek kezébe l Köv: De már természetes a nép által legitimált irányítás Ø

Ø Σ: Francia forradalom elsöpörte a kiváltságokat és a monarchiát l létrehozta • a polgári tulajdont • a jogegyenlőséget • a liberális államot • a kiforrott polgári eszme- és ízlésvilágot Ø a polgárság eszméinek Európa többi államára való átterjedése Ø új államforma: köztársaság l

Felvilágosult abszolutizmus Ø Ø Ø A Közép - Kelet => felülről próbálták megreformálni államaikat Poroszo. , Ausztria-Magyarország, Oroszo. Reformok területei: oktatás, vallás, közoktatás, közlekedés, gazdaság stb. De! a feudalizmus mesterséges fenntartása A reformok mégis előmozdítják a kapitalizmusba való átmenetet

Szent Szövetség Ø Ø Az átalakulások, forradalmak a kontinensen való továbbterjedését próbálta megakadályozni l forradalmak leverése l feudalizmus fenntartása a változások iránya visszafordíthatatlan ~> a tőkés viszonyok behatoltak a feudális monarchiák gazdaságába is terjed a liberalizmus és a nacionalizmus A Szent Szövetség látszólag győzedelmeskedik a forradalmakon és szabadságharcokon, de a polgári átalakulás és az ipari forradalom lassan végbemegy a többi európai országban is

Közép-Európa a polgárosodás útján Ø Ø Ø Gyenge polgárság => a nemesség kezdeményezi a polgári átalakulást a kezdeményezés hátterében: liberalizmus és nacionalizmus áll egyetemes cél: torlódott társadalom a Szent Szövetség felbomlása

Hatalmának alapja a szabad tulajdon l a XIX. szd. közepére valamennyi európai országban a legerősebb társadalmi réteg, a gazdasági élet irányítói l igyekeznek egyre nagyobb befolyást gyakorolni a politikában sok területen igyekeznek átvenni a nemesi szokásokat Ø Nemesség: l Hatalmának alapját a feudális jogok képezik l gazdasági hatalmának alapja a mezőgazdaság, mely veszít jelentőségéből l hosszú időn keresztül sikerült megőriznie hatalmának és befolyásának nagyobb részét (hadsereg, diplomácia) l tudatos viselkedéssel próbálta elhatárolni magát a népesség többi részétől l Polgárság és nemesség

Összefoglalás

Összefoglalás Ø RENDI TÁRSADALOM l l l l A lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozik Elmaradott gazdasági keretek Közösségi kapcsolatok fontossága (háztartás, falu) Politikai hatalom főként személyi függőség alapján (feudalizmus) Tradicionális típusú hatalom (öröklődés) – a három hatalmi ág összefonódik csak monarchia Nincs a társadalmi rétegek között átjárás, merev hierarchia Nagyarányú analfabétizmus

Összefoglalás Ø POLGÁRI TÁRSADALOM l l l l A munkaképes lakosság túlnyomó többségét a kézművesség és az ipar foglalkoztatta A mg. termelékenysége sokkal nagyobb, nagy piaci választék Megszűntek a szoros közösségi kapcsolatok, az emberek a városba költöztek Az állampolgárok törvény előtti egyenlősége A kormányzat hatalmának racionális alapja van: a nép választás útján legitimálja a hatalmat, a három hatalmi ág szétválasztása (különböző államformákat hoz létre) Osztálytársadalom - van lehetőség a kitörésre Csaknem mindenki tud írni-olvasni

VÉGE! Köszönöm a figyelmet!