A regionlis fejlettsg s fejlds egyenltlensgei dr Jeney

A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése n Természeti, társadalmi, gazdasági tényezői – Helyi (ásványkincsek, ivóvíz) és helyzeti (folyó menti, tengerparti fekvés) energiák települések fejlődése régiók fejlődése – Különböznek a földrajzi térben térségek eltérő fejlődése – Történelem során e tényezők átértékelődnek n Kezdetben a fejlődés motorja (sikerágazat): a mezőgazdaság – Sikertérség: művelésre alkalmas síksági térszínek n n n Településhálózatból kiemelkedtek azok a többletadottságokkal (kereskedelmi adottságok, kiváltságok) rendelkező települések sikertérség: városok Városok bekapcsolták környezetüket a társ–gazd-i vérkeringésükbe sikertérség: városi vonzáskörzetek rendszere Nagy földrajzi felfedezések új irányú területi egyenlőtlenségek – Sikertérség: keresk. a Földközi-tengerről az Atlanti-óceán felé

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése n Ipari forradalom: korábban csekély szerepű térségek felértékelődése – Sikerágazat: Energiahordozó, ásványkincsek bányászata – Sikertérség: iparvárosok, ipari körzetek – magasabb értéktermelés, szakképzettebb munkaerő rurális térségek hátránya n Posztfordizmus: tercializálódás – – – n Válságágazat: klasszikus nehézipar Sikerágazat: új szolgáltató ágazatok Korábban meghatározó telephely-elméletek vesztettek jelentőségükből Sikertérség: Sunbelt Válságtérség: korábban virágzó ipari körzetek az elmaradott rurális térségek szintjére süllyedtek Információs társadalom: „tudásipar” – Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás

Nemzetközi gazdasági növekedés elméletei n n n Országok, országcsoportok fejlődésével foglalkoznak Különös hangsúlyt kap a fejlődő világ Kutatási kérdések – Milyen tényezők alakították ki az egyes államok közötti különbségeket – Milyen fejlődési tendenciák várhatók n Elméletek csoportjai – Modernizációs elméletek – Függőségi elmélet – Világrendszerelmélet

Modernizációs elmélet n n 1950 -es, 1960 -as évek: USA – ott is volt a legnagyobb elismertsége Változás az USA társadalomtudományában a II. vh. után – Intézmények, szervezetek működése, alkotmány tanulmányozása helyett valós társadalmi viszonyok tanulmányozása – Hidegháború, III. világ (technikai) segítése – tradicionális kultúra mellett nem jött be n 1. Modernizációs társadalomfelfogás (Chant, 1991) Tradicionális társadalom – Emberek kevésbé érdekeltek a jövőben – Nagyobb figyelmet fordítanak a családjukra – Személyek társadalomban elfoglalt helyzete a rokonságon (család pozícióján) alapul 2. Modern társadalom – Emberek nyitottak a változások felé – Racionálisak, vállalkozó szelleműek – Személyek társadalomban elfoglalt helyzete saját tevékenységükön alapul

Gazdasági fejlődés szakaszos jellegének vizsgálata n Területi gazdaságok fejlődésénél nemcsak közgazdasági tényezők – Történeti, demográfiai, társadalmi, politikai és környezeti tényezők együttesen n n Fejlődés szakaszai időben és térben értelmezhetők Egyik fejlődési szakaszból a másikba átlépés: emberek cselekedetei, magatartásformái alapján történik – Nem előre meghatározott törvényszerűségek alapján n Számos közgazdász, történész, társadalomtudós foglalkoztatott a gazdasági fejlődés szakaszos jellegével – Rostow (1960) növekedési elmélete erőteljes hatást gyakorolt a regionális elmélet kidolgozására

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete n Amerikai gazdaságtörténész – Gazdasági növekedés egyik történeti elméletének kidolgozója n Növekedési folyamatot öt szakaszra osztotta – The Stages of Economic Growth: A non-communist manifesto (1960) – Minden ország azonos történelmi pályájú – Modernizmus kedvelte n Rostow 5 szakaszos növekedési elmélete 1. 2. 3. 4. 5. Hagyományos (tradicionális) társadalom Átmeneti társadalom: elszakadás előfeltételei Modern társadalom: elszakadás Fejlődés érett szakasza (vagy az ahhoz vezető út) Tömeges (magas színvonalú) fogyasztás korszaka

1. Hagyományos társadalom n n n Gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között Agrárfoglalkoztatás társadalom, gazdaság vertikális mobilitása gyenge Nincsenek tudományos, technológiai ismeretek (vagy nem hasznosítottak) termelés nem növekszik Politikai hatalom: földbirtokosé Legfejlettebb országok: történelmileg ez a társadalmi, fejlődési állapot Newton koráig tart

2. Átmeneti társadalom n n Létrejönnek a gazdasági fellendülés előfeltételei Lassú elmozdulás a gazdasági, technikai, szociális, társadalmi és politikai viszonyokban – Endogén és exogén tényezők motiválják n Dinamikahordozó: mezőgazdaság, bányászat, infrastrukturális beruházások

3. Modern társadalom n n Gazdasági fellendülés stádiumával kezdődik Sajátosan dinamikus nemzetgazdasági fejlődés: beruházási hányad eléri a nemzeti jövedelem 10 %-át – Tőkeimporttal vagy jövedelmek átcsoportosításával lehet elérni egy vagy több dinamikahordozó ágazat alakul ki – Később a növekedési impulzusok kiáradnak a többi gazdasági szférába a dinamikahordozó ágazatokból n n Feltétel: ha modern politikai, szociális és gazdasági–piaci intézmények léte/kialakulása a társadalomban Gazdasági fellendülés: áttörés szakasza Időigénye: 2– 3 évszázad Anglia (XVIII. sz. ), Fro. , Belgium, USA (XIX. sz. közepe), Japán, Oroszo. , Kanada (XX. sz. )

4. Fejlődés érett szakasza n n n Modern, technológia fejlődése erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal Nemzeti jövedelmek egyre nagyobb hányadát (10– 20 %) fordítják beruházásokra egy főre jutó jövedelem egyenletesen növekszik Növekedés hajtóerői átrendeződnek – Vezető ágazatok (szénbányászat, vas- és acélgyártás) mellett új dinamikahordozó ipari ágazatok (gépipar, vegyipar) – Foglalkoztatási átrétegződés: munkaerős képzettsége és bére közötti kapcsolat n n Új tendenciák: tulajdonos-vállalkozó mellett jelentős szerepet kap a menedzsment Legfejlettebb országok: 1960 -as évekig tart

5. Tömeges fogyasztás korszaka n n Dinamikahordozó: modern technológia jövedelmek szakadatlan emelkedése Modern társadalmak választhatnak – Vagy külső hatalom és befolyás érvényesítése, jóléti állammá válás – Vagy rendelkezésre álló erőforrások kiterjesztése létfenntartási cikkek és fogyasztási javak tömeges biztosítására n Napjainkban: USA, Nyugat-Európa országai

5. Tömeges fogyasztás korszaka n n Dinamikahordozó: modern technológia jövedelmek szakadatlan emelkedése Modern társadalmak választhatnak – Vagy külső hatalom és befolyás érvényesítése, jóléti állammá válás – Vagy rendelkezésre álló erőforrások kiterjesztése létfenntartási cikkek és fogyasztási javak tömeges biztosítására n Napjainkban: USA, Nyugat-Európa országai

Modernizációs elmélet sajátosságai és kritikái n Sajátosságai (Forster–Carter, 1985) – Evolucionista: gazd-i–társ-i változásokat egymás után bekövetkező szakaszokból felépülő folyamatként szemléli – Unilineáris: fejlődő országoknak hasonló utat kell végigjárniuk, mint, amelyet a jelenlegi fejlettek megtettek, nincs lehetőségük a rövidítésre – Internalista: változások mögött alapvetően belső okok állnak, a külső erők hatása jelentéktelen n Kritikái – Már sokan vitatják: térben is időben mások a feltételek – Térben: nyugati kultúra (individuálisabb társadalom, magántulajdon szentsége) keleti társadalmak (közösségi társadalmak) – Időben: ipari forradalom mai high-tech iparágak – Empirikus érvényesség – Elméleti alapok – Gyakorlati életben való alkalmazhatóság

John R. Friedmann 4 szakaszos regionális fejlődési elmélete n John R. Friedmann (1926–): amerikai közgazdász – Regionális és várostervezés, regionális fejlődés – Centrum–periféria modell n Korábbi növekedési modellek integrálása – Friedmann átdolgozza Rostow növekedési modelljét a területi fejlődés magyarázatára – Urbanization, Planning, and National Development (1973) – Nemzetgazdaság fejlődése térszerkezet változása, erőforrások átrendeződése n Iparosodás foka szerint 4 fejlődési szakasz sajátos térszerkezettel, telephelyek elrendeződésével 1. 2. 3. 4. Preindusztriális társadalom (Rostow 1– 2. ) Átmeneti társadalom (Rostow 3. ) Ipari társadalom (Rostow 4. ) Posztindusztriális társadalom (Rostow 5. )

1. Preindusztriális társadalom n n n Szétszórt térszerkezet, független települések korlátozott gazdasági alappal Mérsékelt gazdasági kapcsolatok, stagnáló gazdaság, stabil regionális fejlettségi sorrend Hasonló települési funkciók (kevés hierarchikus viszony)

2. Átmeneti társadalom n Megkezdődik a településhálózat differenciálódása – Ebben vezető szerep a városoké n n Dinamikahordozó ágazatok kezdetben egyetlen központban Centrum felszívja mobil termelési tényezőket a többi térségből perifériákon beszűkülnek növekedés feltételei stagnáló gazdaság, erőforrások kimerülése Perifériák: mérsékeltebb gazdasági potenciál, annak tényezői megfogyatkoznak Instabil térszerkezet

3. Ipari társadalom n n Ipari előrehaladás alközpontok szerveződése (politikai tényezők hatására) Egyszerű centrum–periféria viszony helyett több centrummal rendelkező térszerkezet – Gazdaság periféria egyre nagyobb hányadát integrálja – Mobil termelési tényezők nem csak egyetlen centrumba áramlanak, hanem az új alcentrumokba is n n n Munkamegosztás: megkezdődik a centrumok közötti kapcsolatok szerveződése Nemzetgazdaság növekedése egyre dinamikusabb De a perifériák nem tudnak teljesen feloldódni a gazdaságban instabil térszerkezet

4. Posztindusztriális társadalom n n Tartós gazdasági növekedés Kialakul a településhierarchia – Ebben funkciók és gazdasági szereplők között interdependencia (fejlődést serkentő egymásra hatások) n n n Térszerkezet teljes integrációja, kimerülnek a növekedési potenciálok Regionális különbségek minimálisra csökkennek Egyensúlyi térszerkezet

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése n Országok gazdasági fejlettségi szintje összefügg az országokon belüli regionális gazdasági fejlettségi különbségekkel – Fordított „U” alakú összefüggés – Kissé aszimmetrikus n Szakaszai I. Prekapitalista időszak: homogenitás + agrárdominancia n II. Kapitalista nagyipar kibontakozásának időszaka: nagy területi koncentrációk + térségi polarizáció III. Fejlettségi különbségek csökkenése spontán (szolgáltatások, infrastruktúra kiépülése) és államilag vezérelt (gazdaságpolitika) módon IV. Regionális politika további regionális kiegyenlítődés A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei – Williamson-hipotézis 1965 vagy Kuznets-görbe – Módosítás a posztszocialista átmenetre: Nemes Nagy J. 1987, 2005

Történeti modell alkalmazása mai államokra n Gyengén, közepesen fejlett országok: II. és III. szakasz – Nagyfokú regionális tagoltság – Latin-Am (Brazília: tengerparti nagyvárosok belső területek) – Kína: különleges gazdasági övezetek belső területek) n Fejlett országok: IV. szakasz – Kiegyenlítettebb térszerkezet – Új tagoló dimenziók (pl. információs társadalom hálózatai) nincs teljes kiegyenlítettség n Kelet-közép-európai szocialista országok – 1960– 1970 -es évek: regionálisan kiegyenlítettebb, de okok (szemben a piacgazdasággal): szolgáltatások helyett túldotált termelői ágazatok, redisztribúciós gazdaságirányítás, zárt és művi piac, tömegtermelés, nivellált bérviszonyok) – Rendszerváltoztatás: regionális differenciálódás („arányok helyreállítása” a szolgáltatások dominanciájáig

Területi differenciák formái n Modellben szereplő országokban eltérő jellegűek a regionális különbségek – Koncentráció: pl. nagyváros–vidék kettősség – Övezetesség: pl. észak–dél vagy nyugat–kelet kettősség – Mozaikosság n Ezek kombinálódhatnak

β konvergencia n n Adott mutató értékváltozása és értékeinek nagysága közötti összefüggés iránya alapján Negatív β érték β (béta) konvergencia Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás n A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995– 2004) közötti összefüggés – Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek – Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek

σ konvergencia n n Területi egyenlőtlenségi mutatók értékeinek időrendbe állítása – általában (súlyozott) relatív szórás alapján Csökkenő trend σ (szigma) konvergencia Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítás n A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995 – 2004 – Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül