A regionlis fejlettsg s fejlds egyenltlensgei dr Jeney

A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése n Természeti, társadalmi, gazdasági tényezői – Helyi (ásványkincsek, ivóvíz) és helyzeti (folyó menti, tengerparti fekvés) energiák települések fejlődése régiók fejlődése – Különböznek a földrajzi térben térségek eltérő fejlődése – Történelem során e tényezők átértékelődnek n Kezdetben a fejlődés motorja (sikerágazat): a mezőgazdaság – Sikertérség: művelésre alkalmas síksági térszínek n n n Településhálózatból kiemelkedtek azok a többletadottságokkal (kereskedelmi adottságok, kiváltságok) rendelkező települések sikertérség: városok Városok bekapcsolták környezetüket a társ-gazd-i vérkeringésükbe sikertérség: városi vonzáskörzetek rendszere Nagy földrajzi felfedezések új irányú területi egyenlőtlenségek – Sikertérség: keresk. a Földközi-tengerről az Atlanti-óceán felé 2

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése n Ipari forradalom: korábban csekély szerepű térségek felértékelődése – Sikerágazat: Energiahordozó, ásványkincsek bányászata – Sikertérség: iparvárosok, ipari körzetek – magasabb értéktermelés, szakképzettebb munkaerő rurális térségek hátránya n Posztfordizmus: tercializálódás – – – n Válságágazat: klasszikus nehézipar Sikerágazat: új szolgáltató ágazatok Korábban meghatározó telephely-elméletek vesztettek jelentőségükből Sikertérség: Sunbelt Válságtérség: korábban virágzó ipari körzetek az elmaradott rurális térségek szintjére süllyedtek Információs társadalom: „tudásipar” – Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás 3

Nemzetközi gazdasági növekedés elméletei n n n Országok, országcsoportok fejlődésével foglalkoznak Különös hangsúlyt kap a fejlődő világ Kutatási kérdések – – n Milyen tényezők alakították ki az egyes államok közötti különbségeket Milyen fejlődési tendenciák várhatók Elméletek csoportjai: – – – Modernizációs elméletek Függőségi elmélet Világrendszerelmélet 4

A modernizációs elmélet n USA, 1950 -es, 1960 -as évek – Ott is volt a legnagyobb elismertsége n Változás az USA társadalomtudományában a II. vh. után – Intézmények, szervezetek működése, alkotmány tanulmányozása helyett valsó társadalmi viszonyok tanulmányozása – Hidegháború, III. világ segítése (technikai) – nem jött be a meglévő tradícionális kultúra mellett 5

Modernizációs társadalomfelfogás (Chant, 1991) n Tradicionális társadalom – – – n Emberek kevésbé érdekeltek a jövőben Nagyobb figyelmet fordítanak a családjukra Személyek társadalomban elfoglalt helyzete a rokonságon (család pozícióján) alapul Modern társadalom – – – Emberek nyitottak a változások felé Racionálisak, vállalkozó szelleműek Személyek társadalomban elfoglalt helyzete saját tevékenységükön alapul 6

Gazdasági fejlődés szakaszok jellegnek vizsgálata n Területi gazdaságok fejlődésénél nemcsak közgazdasági tényezők – n n Fejlődés szakaszai időben és térben értelmezhetők Egyik fejlődési szakaszból a másikba átlépés: emberek cselekedetei, magatartásformái alapján történik – n Történeti, demográfiai, társadalmi, politikai és környezeti tényezők együttesen nem előre meghatározott törvényszerűségek alapján Számos közgazdász, történész, társadalomtudós foglalkoztatott a gazdasági fejlődés szakaszos jellege – Rostow (1960) növekedési elmélete erőteljes hatást gyakorolt a regionális elmélelet kidolgozására 7

W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete n Amerikai gazdaságtörténész – Gazdasági növekedés egyik történeti elméletének kidolgozója n Növekedési folyamatot öt szakaszra osztotta – The Stages of Economic Growth: A non-communist mafifesto (1960) – Minden ország azonos történelmi pályájú – Modernizmus kedvelte

Rostow 5 szakaszos növekedési elmélete 1. 2. 3. 4. 5. Hagyományos (tradícionális) társadalom Átmeneti társadalom: elszakadás előfeltételei Modern társadalom: elszakadás Fejlődés érett szakasza (vagy az ahhoz vezető út) Tömeges (magas színvonalú) fogyasztás korszaka 9

1. Hagyományos társadalom n n n Gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között Agrárfoglalkoztatás társadalom, gazdaság vertikális mobilitása gyenge Nincsenek tudományos, technológiai ismeretek (vagy nem hasznosítottak) termelés nem növekszik Politikai hatalom: földbirtokosé Történelmileg ez a társadalmi, fejlődési állapot Newton koráig tart 10

2. Átmeneti társadalom n n Létrejönnek a gazdasági fellendülés előfeltételei Lassú elmozdulás a gazdasági, technikai, szociális, társadalmi és politikai viszonyokban – Endogén és exogén tényezők motiválják n Dinamikahordozó: mezőgazdaság, bányászat, infrastrukturális beruházások 11

3. Modern társadalom n n Gazdasági fellendülés stádiumával kezdődik Sajátosan dinamikus nemzetgazdasági fejlődés: beruházási hányad eléri a nemzeti jövedelem 10 %-át – – n n Tőkeimporttal vagy jövedelmek átcsoportosításával lehet elérni egy vagy több dinamikahordozó ágazat alakul ki Később a növekedési impulzusok kiáradnak a többi gazdasági szférába a dinamikahordozó ágazatokból Feltétel: ha modern politikai, szociális és gazdaságipiaci intézmények léte/kialakulása a társadalomban Gazdasági fellendülés: áttörés szakasza Időigénye: 2– 3 évszázad Anglia (XVIII. sz. ), Fro. , Belgium, USA (XIX. sz. közepe) Japán, Oroszo. , Kanada (XX. sz. ) 12

4. Fejlődés érett szakasza n n n Modern, technológia fejlődése erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal Nemzeti jövedelmek egyre nagyobb hányadát (10– 20 %) fordítják beruházásokra egy főre jutó jövedelem egyenletesen növekszik Növekedés hajtóerői átrendeződnek – – n n Vezető ágazatok (szénbányászat, vas- és acélgyártás) mellett új dinamikahordozó ipari ágazatok (gépipar, vegyipar) Foglalkoztatási átrétegződés: munkaerős képzettsége és bére közötti kapcsola Új tendenciák: tulajdonos-vállalkozó mellett jelentős szerepet kap a menedzsment 13 1960 -as évekig tart

5. Tömeges fogyasztás korszaka n n Dinamikahordozó: modern technológia jövedelmek szakadatlan emelkedése Modern társadalmak választhatnak – Vagy külső hatalom és befolyás érvényesítése, jóléti állammá válás – Vagy rendelkezésre álló erőforrások kiterjesztése létfenntartási cikkek és fogyasztási javak tömeges biztosítására n Napjainkban: USA, Nyugat-Európa országai 14

Modernizációs elmélet sajátosságai (Forster–Carter, 1985) n Evolucionista – Gazd-i-társ-i változásokat egymás után bekövetkező szakaszokból felépülő folyamatként szemléli n Unilineáris – Fejlődő országoknak hasonló utat kell végigjárniuk, mint, amelyet a jelenlegi fejlettek megtettek, nincs lehetőségük a rövidítésre n Internalista – Változások mögött alapvetően belső okok állnak, a külső erők hatása jelentéktelen 15

Modernizáció elmélet kritikái Már sokan vitatják: térben is időben mások a feltételek n – – n n n Térben: nyugati kultúra (individuálisabb társadalom, magántulajdon szentsége) keleti társadalmak (közösségi társadalmak) Időben: ipari forradalom mai high-tech iparágak Empirikus érvényesség Elméleti alapok Gyakorlati életben való alkalmazhatóság 16

John R. Friedmann n n 1926– Amerikai közgazdász Regionális és várostervezés, regionális fejlődés Centrum–periféria modell – – – Urbanization, Planning, and National Development (1973) Korábbi növekedési modellek integrálása Rostow elméletének átdolgozása a területi fejlődés magyarázatára 17

Friedmann 4 szakaszos regionális fejlődési elmélete n Friedmann végiggondolja Rostow növekedési modelljének regionális összefüggéseit – n n Urbanization, Planning, and National Development (1973) Nemzetgazdaság fejlődése térszerkezet változása, erőforrások átrendeződése Iparosodás foka szerint 4 fejlődési szakasz sajátos térszerkezettel, telephelyek elrendeződésével 1. 2. 3. 4. Preindusztriális társadalom (Rostow 1– 2. ) Átmeneti társadalom (Rostow 3. ) Ipari társadalom (Rostow 4. ) Posztindusztriális társadalom (Rostow 5. ) 18

1. Preindusztriális társadalom n n n Szétszórt térszerkezet, független települések korlátozott gazdasági alappal Mérsékelt gazdasági kapcsolatok, stagnáló gazdaság, stabil regionális fejlettségi sorrend Hasonló települési funkciók (kevés hierarchikus viszony) 19

2. Átmeneti társadalom n Megkezdődik a településhálózat differenciálódása – n n Ebben vezető szerep a városoké Dinamikahordozó ágazatok kezdetben egyetlen központban Centrum felszívja mobil termelési tényezőket a többi térségből perifériákon beszűkülnek növekedés feltételei stagnáló gazdaság, erőforrások kimerülése Perifériák: mérsékeltebb gazdasági potenciál, annak tényezői megfogyatkoznak Instabil térszerkezet 20

3. Ipari társadalom n n Ipari előrehaladás alközpontok szerveződése (politikai tényezők hatására) Egyszerű centrum–periféria viszony helyett több centrummal rendelkező térszerkezet – – n n n Gazdaság periféria egyre nagyobb hányadát integrálja Mobil termelési tényezők nem csak egyetlen centrumba áramlanak, hanem az új alcentrumokba is Munkamegosztás: megkezdődik a centrumok közötti kapcsolatok szerveződése Nemzetgazdaság növekedése egyre dinamikusabb De a perifériák nem tudnak teljesen feloldódni a gazdaságban instabil térszerkezet 21

4. Posztindusztriális társadalom n n Tartós gazdasági növekedés Kialakul a településhierarchia – Ebben funkciók és gazdasági szereplők között interdependencia (fejlődést serkentő egymásrahatások) n n n Térszerkezet teljes integrációja, kimerülnek a növekedési potenciálok Regionális különbségek minimálisra csökkennek Egyensúlyi térszerkezet 22

Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése n Országok gazdasági fejlettségi szintje összefügg az országokon belüli regionális gazdasági fejlettségi különbségekkel – Fordított „U” alakú összefüggés – Kissé aszimetrikus n Szakaszai I. Prekapitalista időszak: homogenitás + agrárdominancia II. Kapitalista nagyipar kibontakozásának időszaka: nagy területi koncentrációk + térségi polarizáció III. Fejlettségi különbségek csökkenése spontán (szolgáltatások, infrastruktúra kiépülése) és államilag vezérelt (gazdaságpolitika) módon IV. Regionális politika további regionális kiegyenlítődés 23

A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei n n Williamson-hipotézis 1965 Módosítás: Nemes Nagy J. 1987, 2005 24

Történeti modell alkalmazása mai államokra n Gyengén, közepesen fejlett országok: II. és III. szakasz – – – n Nagyfokú regionális tagoltság Latin-Am (Brazília: tengerparti nagyvárosok belső területek) Kína: különleges gazdasági övezetek belső területek) Fejlett országok: IV. szakasz – Kiegyenlítettebb térszerkezet – Új tagoló dimenziók (pl. információs társadalom hálózatai) nincs teljes kiegyenlítettség n Kelet-közép-európai szocialista országok: – 1960– 1970 -es évek: regionálisan kiegyenlítettebb, de okok (szemben a piacgazdasággal): szolgáltatások helyett túldotált termelői ágazatok, redisztribúciós gazdaságirányítás, zárt és művi piac, tömegtermelés, nivellált bérviszonyok) – Rendszerváltoztatás: regionális differenciálódás („arányok 25 helyreállítása” addig, amíg a szolgáltatások dominanciájáig

Területi differenciák formái n Modellben szereplő országokban eltérő jellegűek a regionális különbségek – – – n Koncentráció: pl. nagyváros–vidék kettősség Övezetesség: pl. észak–dél vagy nyugat–kelet kettősség Mozaikosság Ezek kombinálódhatnak 26

β konvergencia A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995– 2004) közötti összefüggés Adott mutató értékváltozása és értékeinek nagysága közötti összefüggés iránya alapján Negatív β érték β konvergencia 27 Adatok forrása: Euro. Stat

σ konvergencia A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995– 2004 Területi egyenlőtlenségi mutatók értékeinek időrendbe állítása (általában relatív szórás és súlyozott relatív szórás alapján) Csökkenő trend σ konvergencia 28 Adatok forrása: Euro. Stat