A PSZICHOLGIAI IMMUNITS VIZSGLAT FELHASZNLSA A SZAKMAI TANRKPZS

A PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS VIZSGÁLAT FELHASZNÁLÁSA A SZAKMAI TANÁRKÉPZÉS MÓDSZERTANI ÉS KÉPZÉSFEJLESZTÉSÉHEZ Bredács Alice ●●● alice. bredacs@gmail. com; mobil: +3630/5026025 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar A KUTATÁS CÉLJA ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA Az új generáció megváltozott és változik ma is. Tanításuk – nevelésük nehéz, mert nem ismerjük eléggé őket. A nehézségek főleg a szakiskolákban jelentkeznek. Az idejárók gyakran sorozatos kudarcok, konfliktusok elszenvedői. Sokuknak a képzés után nincs releváns jövőképe, nincsenek hosszú távú céljaik. A kutatás célja a szakképzés módszertani megújítása, a pedagógiai patológiák megkeresése, új és hatékony fejlesztési módok megtalálása. Mindezek beépítése a szakmai tanárképzésbe, majd az iskolai gyakorlatba. A pszichológiai immunitás (PI) kutatások alkalmasak a generációs problémák és az iskolai patológiák feltárására, mert a vizsgált csoportokról keresztmetszeti és fejlődési képet adnak. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Ø Ø Ø Ø A PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS A megküzdési képességek faktorai és alrendszerei A PI egy megelőző – védő – mozgósító rendszer. Úgy óvja a pszichét, ahogy a testet a hagyományos immunrendszer. Kompetenciái képessé teszik az egyént a stresszel való megküzdésre. A tapasztalat által a megküzdési stratégiák finomodnak és begyakorlódnak a jó megküzdési módok. A PI képességterületei fejleszthetők. PI egy komplex modellel írható le. Struktúráját a személyiség komponensei alkotják. MEGKŰZDÉSI KÉPESSÉGEK 1 Optimizmus 2 Koherencia érzés 3 Növekedésérzés 4 Kontrollképesség 5 Személyes forrásmonitorozó képesség 6 Társas forrásmonitorozó képesség 7 Személyes forrásmobilizáló képesség 8 Személyes forrásteremtő képesség 9 Társas forrásmobilizáló képesség 10 Társas forrásteremtő képesség 11 Öntisztelet 12 Kitartás 13 Szinkronképesség 14 Impulzivitáskontroll 15 Érzelmi kontroll A mérőeszköz: PI kérdőív – junior változata. E kérdőívvel az vizsgálható, hogy egy fiatalnak / csoportnak Ø Ø milyen erős a pszichológiai immunitása, milyen töltésűek az immunitás-összetevői, hogyan küzd a céljaiért, segítségével feltérképezhető egy fiatalra / csoportra jellemző megküzdési stratégia. A kérdőív jellemzői Ø Ø időkorlátozott önjellemzéses a 48 kérdés 16 megküzdési képességet tár fel, amely három alrendszerré szerveződik az alrendszerek dinamikus kölcsönhatásban szabályozzák egymás működését. A válaszok négyfokú skálán adhatók meg: . ALRENDSZEREK ÉS TARTALMAI Megközelítő-monitorozó alrendszer §(fizikai, szociális) környezet optimista feltérképezése §megértése, kontrollálása §áramlatba kerülés aktiválása Mobilizáló-alkotó-végrehajtó alrendszer §képességek mobilizálása, aktualizálása §képességek fejlődésének §egyensúlyérzésnek megélése Önszabályzó alrendszer §figyelem irányítása §kontroll biztosítása §áramlatban való maradás szabályozása 16 Ingerlékenység gátlás Ø egyáltalán nem jellemző rám; kicsit jellemző rám; nagyon jellemző rám (Oláh, 2005) HIPOTÉZISEK 1. Van-e különbség az ISKOLAFOKOZATOK csoportjai között a pszichológiai immunitás főértékében és az alrendszerek értékeiben? Azaz az életkorral fejlődik-e a pszichológiai immunitás? 2. Van-e különbség az ISKOLAFOKOZATOKON a pszichológiai immunitás faktoraiban? Azaz van-e sajátos pszichológiai immunitás faktor profilja az életkor szerinti csoportoknak? 3. Az ISKOLATÍPUSOK szerinti csoportokban – a pszichológiai immunitás főértékében / alrendszereiben / faktoraiban – van-e jellemző különbség? 4. Van-e SPECIÁLISAN CSAK A SZAKKÉPZÉSRE JELLEMZŐ PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS -PROFIL, amelynek megismerése alkalmas a szakképzés fejlesztésére? Korábbi kutatások azt jelezték, hogy: a gimnazisták és a művészetet tanulók pszichológiai immunitás értéke jobb, a szakiskolásoké a gyengébb. A MINTA A minta összetétele és elemszámai az ISKOLAFOKOZATOK szerint A minta összetétele és elemszámai az ISKOLATÍPUSOK szerint CSOPORT Általános iskolások (7. – 8. osztályos tanulók) Középiskolások (9. – 10. osztályos tanulók) Összesen CSOPORT Szakiskolások Szakközépiskolások Gimnáziumba járók Művészeti középiskolások Összesen N 94 440 534 N 100 186 120 34 440 EGY JELLEMZŐ EREDMÉNYCSOPORT ÉS VÁLASZOK A HIPOTÉZISEKRE Optimizmus Koherencia érzés Növekedésérzés Kontrollképesség Személyes forrásmonitorozó képesség Társas forrásmonitorozó képesség Személyes forrásmobilizáló képesség Társas forrásmobilizáló képesség Személyes forrásteremtő képesség Társas forrásteremtő képesség Öntisztelet Kitartás Szinkronképesség Impulzivitás kontroll Érzelmi kontroll Ingerlékenység kontroll T nagyon pont alacsony átlagos 59 44 50 51 59 56 65 52 42 47 60 64 49 51 50 55 ÁLTALÁNOS ISKOLA 53 47 49 56 61 59 61 56 46 48 53 60 50 49 49 53 GIMNÁZIUM Iskolánként változatos elvárásokkal kell megküzdeniük Egyirányú célkitűzéssel és magas elvárásokkal kell megküzdeniük magas nagyon magas T nagyon alacsony pont alacsony átlagos 53 48 48 52 63 60 64 51 46 51 63 64 50 49 49 53 SZAKISKOLA 50 43 48 50 63 60 59 59 45 59 44 54 45 47 42 53 MŰVÉSZETI ISKOLA Egyirányú célkitűzéssel és alacsony elvárásokkal kell megküzdeniük Kettős célkitűzéssel és magas, illetve változatos elvárással kell megküzdeniük magas nagyon magas T nagyon alacsony pont alacsony 55 43 51 55 64 57 42 50 59 63 50 48 53 57 átlagos magas SZAKKÖZÉPISKOLA nagyon magas Kettős célkitűzéssel és változatos elvárásokkal kell megküzdeniük kategóriák pontérték nagyon alacsony 0 -34 alacsony 35 -44 átlagos 45 -54 magas 55 -65 nagyon magas 65 fölött Csoportprofilok: A pszichológiai immunitás faktoreredményei az általános iskolában és a középiskolai iskolatípusokban AZ ISKOLAFOKOZATOK pszichológiai immunitás főértéke és az alrendszerek-értékei között nincs szignifikáns különbség, mert a faktorértékek kiegyenlítik egymást. Azonban a faktorértékek már kirajzolják a sajátos életkor szerinti pszichológiai immunitás profilokat, amelyek azt mutatják meg, hogy mely faktorokban van fejlődés és melyekben visszaesés az életkor előre haladtával. AZ ISKOLATÍPUSOK SZERINTI CSOPORTBONTÁSBAN sincs a pszichológiai immunitás főértékei és alrendszer-értékei tekintetében szignifikáns különbség a csoportok között. De a faktorértékeknél már itt is jellemző a különbség. Ezek mentén rajzolódnak ki az iskolatípus csoportprofilok. A SZAKISKOLÁKAT 69 százalékban átlagos, 31 százalékban magas faktorértékek jellemzik. A SZAKKÖZÉPISKOLÁKAT 13 százalékban alacsony, 31 százalékban átlagos, 56 százalékban magas faktorértékek jellemzik. A GIMNÁZIUMOKAT 62 százalékban átlagos és 38 százalékban magas a faktorok, a MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁKAT pedig 13 százalékban alacsony, 56 százalékban átlagos és 31 százalékban magas faktorértékek jellemzik. KONKLUZIÓ Ø A szakképzés fejlesztésének kívánatos irányát egyértelműen azok a faktorok mutatják, amelyeknél alacsonyabb eredményeket kaptunk, még akkor is, ha leszámíthatók az életkori sajátosságoknak megfelelő alacsonyabb faktorértékek, mint például a koherencia érzés. Ø Hagyományosan az iskolaforma célrendszere és a tanulók terhelése az általános iskolában, a szakközépiskolában és a művészeti iskolában nem egyenletes. Ezzel a tanulók nem tudnak egyértelműen megküzdeni. Faktorértékeik az alacsonytól a magasig (az általános iskolában pedig az alacsonytól a nagyon magasig terjed. ) Ø A PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS FAKTORAINAK FEJLESZTÉSE MINDEN TANÁR FELADATA – különös tekintettel az alacsonyabb faktoreredményekre. Ø A tanárok nem preferálnak minden pszichológiai immunitás faktort egyformán, például: értékelik a kitartást és a szociális képességeket, de az optimizmust, koherencia érzést kevésbé. Ø A legfontosabb a tanulók reális célkitűzéseinek és önismeretének a támogatása. Ø Probléma az is – az egyenetlenebb faktorértékeket mutató iskolafokozaton és iskolatípusokban –, hogy a tanári és tanulói célok és elvárások ritkán esnek egybe, ez pedig oda vezet, hogy az önbevallós teszteken (mint amilyen a Pszichológiai Immunkompetencia Teszt is) a tanulók leértékelik önmagukat. Ø Így további kutatást igényel, illetve pontosításra szorul annak feltárása, hogyan függ össze a különböző iskolatípusok esetében a tanulók változatos pszichológiai immunitás önértékelése és a konkrét iskolai cél- és követelményrendszer. Ø Végül megállapítható, hogy az indokolatlan pszichés terheléseket csökkenteni kell, helyettük eredményesebb, a tanulói tulajdonságok pontosabb megismerésére alapozott nevelési és oktatási módszereket kell bevezetni. IRODALOM Bredács Alice (2014): A 14– 16 éves, művészeti képzésben részesülő tanulók pszichológiai immunkompetenciája és az eredmények hasznosítása a művészeti nevelésben. In: Szabolcs Éva és Garai Imre (szerk. ): Neveléstudományi kutatások közben – válogatás doktori hallgatók munkáiból. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 168– 180. Bredács Alice (2015): A pszichológiai immunitás eredményei a szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztéséhez. Kutatási beszámoló. In: Daruka Magdolna (szerk. ): A tanári szerep változásának háttértényezői a szakképzésben. (TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0012, „Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztéséhez”) Kiadta a Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. Fejes József Balázs (2011): A tanulási motiváció új kutatási iránya: a célorientációs elmélet. Magyar Pedagógia, 111. 1. sz. 25– 51. Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.