A primer a szekunder s a tercier prevenci

A primer a szekunder és a tercier prevenció szerepe a betegségek megelőzésében és kezelésében

Primer prevenció 1. 2. = a betegség kialakulásának megakadályozása, a kiváltó tényezők és rizikófaktorok figyelemmel kísérése, csökkentése vagy felszámolása (védőoltások, munkahelyi és élelmiszer-higiénés szabályok betárása, egészségfejlesztés) magas rizikójú személyekre irányul, akik különösen nagy veszélynek vannak kitéve irányulhat az egész lakosságra, hogy csökkentese annak átlagos rizikóját

Egészségfejlesztés = az egészségfejlesztés elsődleges megelőzési tevékenység Az egészségfejelesztés alapelveit az 1986 -os Ottawai Charta fogalmazta meg: 1. 2. 3. 4. 5. Egészséget támogató politikai gyakorlat Egészséget segítő természeti, gazdasági és társadalmi környezet kialakítása Helyi közösségi akciók erősítése A mindennapi élet alternatívái közül „az egészségesebb választása” és az ehhez járuló egyéni képességek fejlesztése Az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak kialakítása

Az egészségérték és az egészségmegőrzés • Az egészségérték fogalma: az egészség, mint az egyik legfontosabb érték az ember életében • Az egészségmegőrzés fogalma: szorosan kapcsolódik az egészségértékhez komplex folyamat - különböző modellek jellemzők

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete • Orvosi modell – az egészség megőrzése az egészségügyi szakemberek feladata – eszközeik: • orvosi ellenőrzések, intézkedések számának növelése – közegészségügyi intézkedések – az egészségügyi szervezés hatékonysága: szűrővizsgálatok, mozgó ambulanciák, védőoltások • állandó kapcsolattartással kívánják a betegségeket megelőzni, az egészséges életet támogatni

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete • Az orvosi modell hiányosságai • ehhez kevés az idő, amely az egészségügyi szakembereknek rendelkezésére áll • kevés és túlképzett az adott feladathoz az egészségügyi szakember • minden felelősség és gondoskodás az egészségügyi szolgálat vállán - az egyént megfosztja attól a lehetőségétől és felelős magatartástól, hogy önmaga tegyen valamit egészsége érdekében • keleti (egészségmegőrzés: állami-vallási szinten) vs. nyugati kultúra

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete • Oktatási-nevelési modell • cél: az egyén önálló döntési folyamatainak elősegítése az ismeretek tudatos felhasználásával • lépcsőzetesen épülnek be az információk és a tanulási folyamat (megfelelő helyen kapott pozitív megerősítés - jutalom) – KOGNITÍV SZINT: információszerzés és megértés – AFFEKTÍV SZINT: viselkedésminták és érzelmek – KÉSZSÉG SZINT: magatartás és életmód – végső cél: a döntésképesség fejlesztése

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete • Radikális társadalmi változások modellje – környezet (uszoda, autómentesség stb. ) – élelmiszerek minőségének javítása – közegészségügyi rendeletek betartatása – tsd-i egyenlőtlenségek kiegyenlítése

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete • Öntevékenységi modell – egyéni v. közösségi tevékenységre késztet, amely készségeket és képességeket fejleszt – pozitív önértékelésre és önbizalomra épülő, önérdekeket felismerő és érdekérvényesítő tevékenység

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete • Mo-i gondok: – az egészségfejlesztés leszűkül az egészségnevelésre: csak az információk, a tudás átadása révén kíván szemléletváltozást elérni

Szekunder prevenció • A betegségek korai felismerése, még olyan stádiumban, amikor még nem váltanak ki tüneteket. • A betegségek korai felismerése szűrővizsgálatok által lehetséges.

A szűrővizsgálatok célja üA népességből kiválogatni azokat, akik valószínűleg betegek = A REJTETT MORBIDITÁS FELDERÍTÉSE üA betegség korai szakaszában történő megállapítása és a betegek gyógykezelése. üSzűrővizsgálatot csak egészségügyi szempontból fontos és gyakori betegségek sűrűsére szabad végezni.

A szűrővizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmények ügyorsan elvégezhetők üviszonylag olcsóak üa lakosság számára nem megterhelők üártalmatlanok ütorzításmentesek üreprodukálhatók

Szűrővizsgálatok csoportosítása 1. Kötelezően előírt – az ÁNTSZ feladatkörébe tartozó szűrővizsgálatok, amelynek célja a fertőző betegségek korai felismerése. Az egészségügyi miniszter határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyeknek megelőzése érdekében az ÁNTSZ szűrővizsgálatot rendelhet el: ü a teljes lakosság részére ü a lakosság egyes csoportjainak ü egy-egy meghatározott terület lakosságának ü munkahelyi vagy családi közösség tagjainak ü külföldről érkező személyeknek ü fertőző betegséggel vagy fertőzöttekkel érintkezett személyeknek Az egészségügyi miniszter rendelete alapján kötelező a szűrés: ü egyes munkakörökben (élelmezés) ü Véradás ü Átültetés céljából történő szerv- és szövetátültetés 2. – Nincs általános kötelezettség Pl. tüdőszűrés

Diagnosztikus tesztek Követelménye: • Legyen megbízható = a lehető legnagyobb valószínűséggel jelezze, ill. zárja ki a betegség jelenlétét. – Specificitás – Alacsony számú álpozitív és álnegatív eset legyen • Csoportosítása Kvalitatív (röntgenkép, szövettani kép, tapintható csomó a mellben) • Kvantitatív (méréssel állapítjuk meg: vérnyomás, vércukor, szérumkoleszterin)

Lakossági szűrővizsgálatok I. Emlőszűrés Ø Magyarországon az emlőrák népegészségügyi Ø Ø méretű probléma. 2001 -ben a Nemzeti Rákregiszternek 5610 új emlőrákos megbetegedést jelentettek. Az emlőrák okozta halálozás csökkentésére rendelkezésre álló stratégiák közül - a korai felismerés és a korai kezelés a legígéretesebb. Ajánlások szerint a mammográfiás lakossági emlőszűrés epidemiológiai módszerekkel bizonyított, hatásos módja a 45 -65 év közötti nők 2 évenkénti vizsgálatának.

Lakossági szűrővizsgálatok II. Méhnyakszűrés www. liliom. hu Ø Ø Ø A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2001 -ben 1240 méhnyakrák megbetegedés történt Magyarországon, és 539 asszony halt meg méhnyakrák következtében. A méhnyakrák ugyanakkor az elkerülhető halálokok körébe tartozik, ugyanis korai, még tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismerhető, és időben alkalmazott kezelésével teljes gyógyulás érhető el. A szűrésbe bevont korosztály: 25 -65 év (negatív lelet esetén 3 évenként).

Lakossági szűrővizsgálatok III. Vastagbél szűrés Ø A colorectalis carcinoma (CRC) a daganatos morbiditás sorrendjében Ø Ø Ø Magyarországon mindkét nemben a második helyen áll, férfiaknál a tüdő, nőknél az emlőrák előzi meg. Az öröklött hajlam mellett a legfontosabb rizikófaktor a beteg életkora; a friss esetek 90%-a az 50 év feletti korcsoportból kerül ki. Hajlamosító tényező a fizikai inaktivitás, a zsírdús étkezés, a növényi rostok fogyasztásának háttérbe szorítása. A különböző adalék anyagok (szelén, folsav, kalcium), oestrogén és aszpirin védő hatásának vizsgálata folyamatban van.

Tercier prevenció • Akkor kerül rá sor, ha a gyógykezelés késett és szövődmény alakult ki, vagy a betegség idültté válása rokkantsághoz vezet. • = gondozás, krónikus betegek gyógykezelése, rehabilitáció, komplikációk, elhalálozás megelőzése