A posztmodern vrosfejlds ksbbi szakaszai dr Jeney Lszl
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
3. Dezurbanizáció n 1970 -es évek: először USA, később Ny-Eu, Kelet-Közép-Európa 1990 -es évek: kiköltözés egyre nagyobb távolságra – Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is – Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése n Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizáció vagy ellenurbanizáció – (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) n Abszolút dekoncentráció – Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970 es évek elejétől)
A dezurbanizáció okai n Fejlett országok, 1970 -es évek: világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) – 3. világ versenye, környezettudatosság, szakszervezetek, olajárobbanás, új nyersanyagok – A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) – Zsúfolt, szennyezett modern nagyvárosi agglomerációk, ipari régiók népességmegtartó ereje csökken, taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára – Falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik n n n Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, email, Internet): a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai – Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása – Demográfiai hullámvölgy az egész országban – Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése
A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus 1. Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb. ) használó ember – Nem szükséges napi szinten ingázni a városba – Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak 2. A városi technikától a természetbe „menekülő” ember – Saját generátor, passzív ház n Mindkét típus nagyon tudatos
Az urbanizáció 4. szakasza: a reurbanizáció n n Relatív koncentráció „Vissza a városba” folyamat zajlik – 1980 -as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll n n A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban – 1975– 1981: még csak 22%-nál – 1980– 1991: már 47%-nál
Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika n Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak 1. Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek 2. Humántőke lehetőségei n Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) – Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) – XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése – Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése n Public–private partnership (3 P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség)
1980 -as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek n Emblematikus város: London – Speciális városfelújító társaságok megjelenése (NBr: Urban Development Corporations) – Dokk-negyed: Canary Wharf n Később: – – Birmingham Berlin Hamburg Amszterdamban: Waterfront Program – New York: Harlem – Budapest: Középső Ferencváros (Corvin negyed)
Központi városok újranépesedésének emberi oldala n n „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” – Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg – Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) n Egyre hangsúlyosabb a vendégmunkások beáramlása – Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben
5. Posztszuburbanizáció n n 1. Többen vitatják, hogy létezik Cedric Price várostipológiai modellcsoportjai Premodern (tradicionális) – ókor, középkor: lágytojás modell – Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) 2. Modern – ipari forradalom: tükörtojás modell – Város szétterült – Funkciók körkörösen vagy szektorálisan fogták körül a középkori városcentrumot 3. Posztmodern: rántotta modell – Szuburbia: egyszerű alvóvárosokból városrégió alközpontjai – Központi szerepköröket töltenek be (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) – Gödöllő a 2011 -es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona
Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet
Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Városfejlődési szakasz Népességszám változása Város Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés! Csökkenés Növekedés Csökkenés! 2. Szuburbanizáció Növekedés Csökkenés! Növekedés! Csökkenés 3. Dezurbanizáció Csökkenés! Növekedés Csökkenés Növekedés! 4. Reurbanizáció Növekedés! Csökkenés 5. Posztszuburbanizáció Csökkenés Növekedés belső átendeződéssel Csökkenés
Városnövekedési szakaszok tanulságai n Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg – Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás n Vezető, mértékadó kontinens – Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában – Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában n Folyamat dinamikája: – Először agglomerálódás – Utána szuburbanizáció – Utána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet n n Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) – (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak)
Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében 13
Fogalmak, információs és módszertani kérdések n Kutatási kérdések 1. Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? 2. Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? 3. Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? n Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése – Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) – Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) 2007 -ig n Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: – Népességszám alapján (500 ezer fő felett) – Elővárosok nélkül – Ha valaha elérte ezt a népességszámot
Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása 1. Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja – Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) – Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is 2. Jelenkori (2007 -es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer honlapja (megszűnt)
A nagyvárosok átlagos évi népességszámváltozása 1950 -től évtizedenként n n n 1950 -es évek: gyorsabb növekedés 1970 -es, 1980 -as, 1990 -es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés
1950– 1960 n n Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
1960– 1970 n A fogyás kiterjed Nyugat-Közép. Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
1970– 1980 n n A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek – Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
1980– 1990 n Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben – Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) – Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
1990– 2000 n Alapvetően megfordul a kép – Kelet-Közép-Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) – Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
2000– 2007 n n Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
A nagyvárosok 1950– 2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei klaszter elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 2 Dublin, Valencia 4 3 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 13 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
A klaszterek átlagos évi népességszámváltozása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
Vizsgálatok földrajzi és időbeli kiterjesztése n n n Vizsgált térség: immár egész Európa Atlanti-óceántól az Uralig Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) 2015 -ig Vizsgálatba bevont nagyvárosok száma ugyanolyan módszerrel 59 -ről 99 -re nőtt: – Népességszám alapján (500 ezer fő felett) – Elővárosok nélkül – Ha valaha elérte ezt a népességszámot
A nagyvárosok 1950– 2015 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei klaszter elemszám Nagyvárosok 1 42 Astrakhan, Bucharest, Cracow, Dnipropetrovsʿk, Donetsk, Dublin, Homjelʿ, Izhevsk, Kazan, Kharkiv, Kiev, Krasnodar, Lʿviv, Málaga, Moscow, Mykolayiv, Nizhniy Novgorod, Odesa, Orenburg, Palermo, Penza, Perm, Poznań, Rīga, Rostov-na-Donu, Saint Petersburg, Samara, Saratov, Sevilla, Sofia, Tula, Ulyanovsk, Valencia, Vilnius, Volgograd, Voronezh, Warsaw, Wrocław, Yaroslavl, Zagreb, Zaporizhzhya, Zaragoza 2 15 Amsterdam, Berlin, Birmingham, Dresden, Glasgow, Leeds, Leipzig, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, s-Gravenhage, Sheffield, Vienna 3 31 Athens, Barcelona, Bremen, Brussels, Budapest, Cologne, Copenhagen, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Genoa, Göteborg, Hamburg, Hanover, Helsinki, Lisbon, Łódź, Madrid, Marseille, Milan, Munich, Naples, Oslo, Paris, Prague, Rome, Stockholm, Stuttgart, Turin 4 6 Chişinău, Kryvyy Rih, Lipetsk, Minsk, Ryazan, Ufa 5– 6– 7 1– 1– 1 Belgrade + Tolyatti + Naberezhnyye Chelny Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
A klaszterek átlagos évi népességszámváltozása Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások
A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások
A klaszterek és súlypontjaik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások
Az európai nagyvárosok átlagos távolsága klasztereik geometriai középpontjaitól cos D = sin j. A sin j. B + cos j. A cos j. B cos (l. B-l. A)
A nagyvárosok a népességszám-változások 5 dimenziós terében mért távolsága a legközelebbi szomszédjuktól klaszterenként cos D = sin j. A sin j. B + cos j. A cos j. B cos (l. B-l. A)
A klaszterek térségspecifikusságának mérése GIS-támogatással Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2015) alapján saját számítások
- Slides: 33