A pnztrak szmvitele Szcs Jzsef fosztlyvezethelyettes Prudencilis Figazgathelyettesi

A pénztárak számvitele Szűcs József főosztályvezető-helyettes Prudenciális Főigazgató-helyettesi Kabinet

Tartalomjegyzék helyett • Általános információk – szabályzatok, – a mérleg néhány fontosabb területe – az eredménykimutatás fontosabb területei • Egészség, önsegélyező pénztári specialitások • Az elszámoló egységes rendszer • Az éves beszámoló módosítása, újbóli közzététele 2

• Számviteli politika a pénztár számvitele működésének meghatározó dokumentuma és a könyvvizsgáló egyik iránytűje – lényeges, jelentős, nem lényeges, nem jelentős • • megbízható és valós összképet befolyásoló információk, pénztári szolgáltatások teljesítésénél, bef. pénzügyi eszközök, befektetések értékelésénél, nettó hozamok egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál, (önk. nyp. elsz. egység nélkül, ep, önseg. p. ) • szolgáltatások fedezetének megállapításánál, • biztosításmatematikai elemzések alapadatainál 3

• önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetén a közös költségek megosztásánál, – számviteli politika keretében elkészítendő szabályozatok (mód: 90 nap a hat. lépéstől) • • céltartalék képzési szabályzat hozamfelosztási szabályzat, szeparációs szabályzat, saját vagyonkezelési és nyugdíjszolgáltatási szabályzat, elszámolási szabályzat, APEH-kel való egyeztetés szabályzata, választható portfoliós szabályzat, elszámoló egység kezelési szabályzat 4

A mérleg néhány fontosabb eleme • Az eszköz oldalon az eszközöket a mérlegben nem kell tartalékonként bontani, azonban az analitikában tételes hozzárendelés szükséges, • Tárgyi eszközök között az ingatlanok könyvvizsgáló által hitelesített értékét kell kimutatni, (a könyvvizsgáló lefelé eltérhet az ingatlanok ingatlanértékelő által megállapított értékétől (természetesen csak megfelelő indoklással) • Áruk között kell kimutatni a továbbértékesítésre beszerzett eszközöket, illetve a követelés fejében átvett eszközöket is, 5

• Értékelési különbözet: mindig a könyvvizsgáló hitelesíti ezen összeget, • Tagdíjkövetelés előírása csak a bevallások alapján történhet (APEH, illetve 2004 -2006. évre foglalkoztató) • Elévülés kérdése, • Követelés leírás – Számviteli törvény szerint – más pénztárba történő átlépés esetén a tagdíjhátralékot egyéb ráfordításként hitelezési veszteségként kell elszámolni (tagdíjkövetelés, meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával), 6

• Bevételek aktív időbeli elhatárolása – az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, – bevallási adatok hiányában beazonosíthatatlan pénzösszegből, – a tagdíjmegosztási arányok szerint a műk. tevékenységre jutó részt, – cél, hogy legyen működési bevétel kimutatva • felhasználható rész más – ebből az előző hónapban a működési és likviditási kockázatok fedezetére ténylegesen felhasznált összeg, 7

• Céltartalékok kiemelt szerepe: – Fedezeti céltartalék, • egyéni számlákon jóváírt tagdíj célú bevételeket hármas bontásban, – mérlegfordulónapig beérkezett, pénzügyi mérlegforduló-napig rendezett, fedezeti portfolióban nyilvántartott – mérlegkészítésig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, pénzügyileg rendezett, mérlegfordulónapon függő portfolióban nyilvántartott tételek, – mérlegkészítésig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, de mérlegfordulónapot követően esedékes • hozamok kimutatása a főkönyvben és a mérlegben két részben – realizált hozam – értékelési különbözet 8

– Működési céltartalék, (értékelési különbözet, és hagyományos céltartalék kategóriák), – Likviditási és kockázati céltartalék • Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka átalakul, – negyedéves jelentésben a negyedév végéig pénzügyileg nem rendezett tételeket kell figyelembe venni, – a mérlegben a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett, és pénzügyileg nem rendezett összeg jelenik meg, • Függő befizetések nyilvántartása elkülönítetten történik az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között, a hozamokat azonban a céltartalékok között mutatjuk ki, 9

• Egyéni számlákról olyan analitikát kell vezetni, amelyről nyomon követhető minden egyéni számlát érintő terhelés és jóváírás jogcímenként elszámoló egységben és forintban, • A mérlegtételek értékelése alapvetően a számviteli törvény alapján történik. A pénztári vagyon (értékpapírok, pénzügyi instrumentumok) értékelése a befektetési kormányrendeletben meghatározott értékelési elvek szerint történik, 10

• Az értékpapírok értékelését magánnyugdíjpénztáraknál és az 1 mrd. Ft-nál nagyobb vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztáraknál naponta kell elvégezni, a könyvviteli nyilvántartásokban naponta kell elvégezni visszamenőleg, • Az egyezőségeknek elszámoló egységes rendszerben hó végére vonatkozóan naponta fenn kell állnia, 11

• Eredménykimutatás részei – – Pénztár működési tevékenysége, Pénztári szolgáltatások fedezete, Likviditási és kockázati fedezet, Függő befizetések befektetési hozamának fedezete (magán), – kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (önkéntes), • Kiemelendő: a működési tevékenység eredményének vizsgálata pénzforgalmi kell legyen 12

• Bevételi jogcímek: – Tagok által fizetett tagdíj, – Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tagok részére befizetett tagdíj célú támogatás, – Tagdíjkiegészítés, – Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés, – Utólag befolyt tagdíjak, – Adományok, támogatások, 13

• Kiadási oldal eltér, hasonló és részletes bontás csak a befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételei és kiadásai között, • A függő tételek vonatkozásában a meghatározó a befektetési tevékenység, 14

Sajátos könyvvezetési előírások • A beazonosítatlan bevételeket az azonosításkor a megfelelő bevételi jogcímekre kell elszámolni, • A függő befizetések befektetéséből származó hozam beazonosításakor a hozamot közvetlenül a megfelelő tartalékra (működési, likviditási, fedezeti (ezen belül portfoliókra, klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési) kell elszámolni. • Követelés fejében átvett eszköz befektetéseknek, vagy árunak minősül és hozama mindenkire elszámolandó nem csak arra, aki követelése fejében átvették, 15

• Egyezőségek – egyéni számlák egyenlegeinek összege és a fedezeti tartalék (szempontok), – felosztott és felosztás előtti hozamok egyezősége, – egyéni számla egyenlege egyenlő a darabszámnak és az elszámoló egység árfolyamnak a szorzatával, – letétkezelői igazolás, fordulónapi értékpapír állomány, – pénzügyi instrumentumok és a tartalékok, 16

Egészség és Önsegélyező Pénztári specialitások • Pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvezetés, azaz év közben csak a pénzmozgással járó tételeket rögzítik a főkönyvben, • analitikában minden olyan kötelezettséget nyilvántartanak, amely pénzmozgással nem jár, • év végén a mérlegben meg kell jeleníteni minden olyan tételt a tőkeváltozással szemben, ami pénzmozgással nem járt, azonban érinti a pénztár gazdálkodását, 17

• Tőkeváltozásként kimutatandó tételek: – – – apport értéke (*/-), saját kivitelezésű beruházás értéke, (+) térítés nélkül átvett eszközök értéke, (+) kötelezettségek állományának változása, (+/-) követelések elszámolás, (+/-) követelések, készletek, részesedések és értékpapírok értékvesztésének elszámolása, értékvesztése és visszaírása, (+/-) 18

• Aktív – passzív pénzügyi elszámolások – Aktív pénzügyi elszámolások: végleges pénzkiadásként el nem számolható kifizetések, • előlegek, téves kifizetések, • (bevétel típusú) bankszámlák közötti, bankszámlák és házipénztár közötti átvezetések, • (bevétel típusú) vagyonkezelővel, értékpapír forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat 19

– Passzív időbeli elszámolások: végleges pénzbevételként el nem számolható bevételek • kieg. vállalkozással kapcsolatos előlegek, • (kiadási típusú) bankszámlák közötti, bankszámlák és házipénztár közötti átvezetések, • (kiadási típusú) vagyonkezelővel, értékpapír forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat 20

Elszámoló egységes rendszer • elsődleges nyilvántartás az elszámoló egység, • a hozamfelosztás az árfolyamváltozásban jelenik meg, • portfoliók közötti átvezetési szabályok a befektetési kormányrendeletben, • Átállás az új rendszerre: – A pénztár közgyűlése által meghatározott napra (továbbiakban: átállás napja) vonatkozóan történik. (2009. jan. 1 magán) – Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. – átállás napjára 1 Ft = 1 elsz. egység, – max 2 tizedesjegyig lehet alábontani az elsz. egységek számát, – a fennmaradó részt, hozamot a hozamfelosztás után az aktuális árfolyamon érvényesíti a pénztár 21

Elszámoló egységes rendszer • Hibák javítása: – Javítás a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam megállapításkor történik, – a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal – a javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett, – a hiba hatását az érintettekkel (tagok, munkáltatók) legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni, kivéve ha: • az egy elszámoló egységre vonatkozó árfolyam különbség mértéke nem éri el a helyes árfolyam egy elszámoló egységre számított árfolyamának egy ezrelékét, vagy szabályzat szerint meghatározott kisebb mértéket, • a hibás és a helyes árfolyam különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, vagy szabályzat szerint kisebb összeget • ha a visszakérendő összeget a pénztár szabályzata szerint a működési, vagy likviditási tartalékból finanszírozzák. 22

Elszámoló egységes rendszer • Az árfolyam megállapítása: – munka naponta és hónap utolsó napjára történik, – a letétkezelő végzi, – az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni. (T+2) – A pénztárnak az árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. (T+4) – Felfüggesztés: • elháríthatatlan külső ok, rendkívüli eset, Felügyelet tájékoztatása, • ha a portfoliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg. 23

Elszámoló egységes rendszer • árfolyam közzététele választható portfoliónként naponta a pénztár honlapján meg kell történjék, • a pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámoló egységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók, • a közzététellel egyidőben a pénztár az elszámoló egységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek, • az árfolyamot a Felügyelet a honlapján közzéteszi, • a pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámoló egységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjukról letölthető legyen, 24

Az éves beszámoló módosítása, újbóli közzététele • Az éves beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást és a könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását tartalmazó könyvvizsgálói jelentést a tárgyévet követő év június 30 -ig a Pénzügyi közlönyben közzé kell tenni • Újbóli közzététel: – a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba esetén – egyébként a hiba a folyó könyvelés keretében javítandó, legfeljebb utalás a kiegészítő mellékletben erre, 25

• Mi is az a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba – jelentős összegű hiba: számviteli politikában meghatározott értékhatár, vagy működési eredmény, nyugdíjszolgáltatási, likviditási és kockázati céltartaék növelő, csökkentő értékeinek együttes összege nagyobb mint a mérlegfőösszeg 2 %-a, vagy 30 mill. Ft, (egészség, önseg. pénztár 5 mill Ft) – jelentős összegű hibák összevont értéke nagyobb mint a számviteli politikában meghatározott mérték, 26

– mindig ilyen a hiba, ha: a hiba feltárását megelőző üzleti év mérlegében a nyugdíjszolgáltatási és likviditási és kockázati céltartalék összege 3 %-kal változik (egészség, önsegélyező pénztár 5 %) • újbóli közzététel módja, formája – közgyűlési jóváhagyás – három oszlopos forma (Tárgyévi beszámoló záró adatai, Megállapított eltérések, Tárgyévi felülvizsgálat beszámoló záró adatai) 27

kérdések - észrevételek 28