A pnz s tkepiaci intzmnyrendszer 1 Fbb tmakrk

A pénz és tőkepiaci intézményrendszer 1

Főbb témakörök • • Szabályozás szerkezete Intézmények (Pénzpiac – tőkepiac) Prudenciális szabályok Ügyletek (Pénzpiac – tőkepiac) Központi bank Felügyelet Betétbiztosítás, befektetővédelem

A banki szabályozás fejlődése – EU (1) 1. Korszak – 1970 -2000 minimum szabályok egységesítése, intézmények. 1994: betétbiztosítás Ügyletek tagállami hatáskörben maradtak. Klasszikus ill. univerzális bankok. 2. tőkekövetelmények, tulajdonosi kör, összefonódások, banküzem; 2001/24/EK reorganizációs irányelv 3. Korszak – 2006/48/EK banki irányelv és 2006/49/EK irányelv – kockázatkezelési szabályok 3

A szabályozás fejlődése – EU (2) 4. Korszak – a válság után: felügyelet, prudenciális követelmények, válságkezelés, ügyfélvédelem Bankunió: A bankunió egységes szabályok alapján működő, EU szintű bankfelügyeleti és bankszanálási (és a jövőben betétbiztosítási) rendszer. Célja a bankrendszer stabil és biztonságos működése, illetve a csődbe ment bankok közpénzek felhasználása nélküli szanálása. Tagja minden euróövezeti ország, továbbá a részvétel mellett döntő uniós tagállamok. Minden ország, amelyik bevezeti az eurót, a jövőben automatikusan tagja lesz a bankuniónak. 4

Bankunió Intézményi oldal: EKB és nemzeti felügyeletek + EBH Egységes szabálykönyv (tőkekövetelmények, szanálás, betétbiztosítás) Egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) Egységes szanálási mechnaizmus (SRM) (Egyéges) betétbiztosítás(-i rendszer) - javaslat 5

Hatályos EU banki szabályozás – a szabálykönyv • Európai Bankfelügyeleti Hatóság (1093/2010/EU rendelet) • CRD irányelv (2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről), • CRR rendelet (575/2013/EU rendelet a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről) • Szanálási rendelet (806/2014/EU rendelet a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról ) • Szanálási keret rendelet - BRRD (2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról) • Betétbiztosítási irányelv (2014/49/EU irányelv) a betétbiztosítási rendszerekről 6

Egységes felügyeleti mechanizmus Az EU bankfelügyeleti rendszere, amelynek keretében a pénzügyi intézmények felügyelete – a nemzeti felügyeleti hatóságokkal szoros együttműködésben – az Európai Központi Bank feladata. Fő célja az európai pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása a bankok állapotának rendszeres és alapos vizsgálatával. Integrált struktúra: része az EKB és a nemzeti felügyeleti hatóságok. EKB: a jelentős euróövezeti bankok (különösen a nagy, rendszerszinten jelentős) bankok felügyelete (engedélyezés és ellenőrzés), amelyek eszközeinek értéke meghaladja a 30 mrd eurót vagy a székhely szerinti országuk GDP-jének legalább 20%át képviselik. (120 bank, amelyek euróövezet teljes banki eszközértékének majdnem 85%-át jelentik). Az EKB felügyeleti feladatait egy e célra felállított felügyeleti testület végzi. A testület határozatait önállóan hozza, ha az EKB Kormányzótanácsa nem utasítja el azokat. A nemzeti felügyeleti hatóságok feladata a kisebb bankok felügyelete, valamint a fogyasztóvédelemhez, a pénzmosáshoz, a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz és a harmadik országbeli bankok fiókjaihoz kapcsolódó egyéb felügyeleti feladatok ellátása. EBH: standardok kidolgozása, módszertani iránymutatások. 7

Egységes szanálási mechanizmus Az életképtelen pénzügyi intézmények hatékony és eredményes szanálására szolgáló rendszer. Elemei: - az Egységes Szanálási Testületből és - az Egységes Szanálási Alapból. Az Alapot teljes egészében az európai bankszektor finanszírozza, és bankcsődök esetén vehető igénybe. Az Alapot 8 éves idoszak alatt fogják feltölteni. Az Alapnak a bankunió összes tagállamában engedélyezett valamennyi hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétek összegének legalább 1%-át kell kitennie. Tervezett összege 55 mrd EUR. 8

EU tőkepiaci szabályozás MIFID I. irányelv - 2004/39/EK irányelv a pénzügyi eszközök piacairól MIFID II. irányelv - 2014/65/EU irányelv a pénzügyi eszközök piacairól MIFIR rendelet - 600/2014/EU rendelet a pénzügyi eszközök piacairól EMIR rendelet - 648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról A piaci visszaélésekről szóló MAD irányelv - 2014/57/EU irányelve a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról A piaci visszaélésekről szóló MAR rendelet - 596/2014/EU rendelet a piaci visszaélésekről Európai Értékpapír-piaci Hatóság létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet 9

MIFID/MIFIR A Mi. FID II a befektetési vállalkozások és szabályozott piacok engedélyezési feltételeit és működési követelményeit, valamint az illetékes hatóságok jogköreit szabályozza. A MIFIR a kereskedési helyszínek és befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozatali követelményét, az illetékes hatóságok részére küldendő transzparencia jelentések szabályait, a származtatott ügyletekre vonatkozó előírásokat, a pénzügyi eszközökre vonatkozó megkülönböztetés-mentes elszámolási követelményeket tartalmazza, illetve az illetékes hatóságok jogköreit rendezi. 10

EMIR A származtatott ügyletekre vonatkozó rendelet célja fokozza ezen ügyletek piacainak átláthatóságát és csökkentse az ilyen ügyletekből fakadó kockázatokat. 11

Piaci visszaélések – MAD/MAR A piaci visszaélésekről szóló irányelv célja, hogy a legsúlyosabb piaci visszaélésekre (bennfentes kereskedelem, bennfentes információk jogosulatlan közzététele, piaci manipuláció) az EU-ban általánosan rendelkezésre álljanak büntetőjogi szankciók. A rendelet közös szabályozási keretet teremt a piaci visszaélésekre vonatkozóan, valamint intézkedéseket állapít meg azok megelőzésére. 12

A magyar szabályozás (1) Pénzpiac: A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt. ) Tőkepiac: 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt. ) 13

A magyar szabályozás (2) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. tv. (Ltp. ) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. tv. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról 2001. évi XX. tv. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról 1994. évi XLII. tv. (Eximtv. ) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. tv. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi LXXXV. tv. A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. (Tpt). A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tv. (MNBtv. ) 14

Magyar szabályozás (3) 1987 – két szintű bankrendszer bevezetése 1990 – Értékpapírtörvény (Épt 1. ) 1991 – MNBtv. 1992 – Pénzintézetekről szóló törvény (Pit). 1996 – Hpt 1. 1996 – Épt 2. 1996 – Áptftv. 1999 – Pszáftv. 2001 – Tőkepiaci tv. (Tpt. ) 2007 – Bszt. 2013 – Hpt 2. 2013 – MNB és PSZÁF egyesül 15

Intézménytípusok a pénzpiacon Pénzügyi szolgáltatást – főszabályként – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Pénzügyi intézmény – főszabályként – csak pénzügyi (és befektetési) szolgáltatást nyújthat. Pénzügyi intézmény: a. Hitelintézet bank szakosított hitelintézet (Ltp. , Jh. , MFB, Exim) szövetkezeti hitelintézet b. Pénzügyi vállalkozás 16

Pénzügyi szolgáltatások: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása, f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint l) követelésvásárlási tevékenység. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység; f) hitel-tanácsadási tevékenység. 17

A hitelintézetek a pénzpiacon Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. Kizárólag hitelintézet jogosult a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben – hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, b) pénzváltási tevékenység végzésére. A bank az a hitelintézet, amely a betétgyűjtést, a hitel és pénzkölcsön nyújtást, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. A szakosított hitelintézet (pl. MFB, Eximbank, lakástakarékpénztárak, jelzáloghitelintézetek) a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. -ben meghatározott valamennyi szolgáltatást nyújthatja. A hitelszövetkezet a tevékenységeket – a pénzváltás kivételével – csak saját tagjai körében végezheti. 18

A pénzügyi vállalkozások A pénzügyi vállalkozás a) az a pénzügyi intézmény, amely – a betétgyűjtés, pénzforgalmi szolgáltatás, elektronikus pénz kibocsátása, pénzváltás kivételével – egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, b) a pénzügyi holding társaság. Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységet, és b) pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet végezhet. Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kizárólag a a) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása , valamint b) ügynöki tevékenységet végezhet. 19

Szervezeti szabályok Hpt. szabályozás: - bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, - szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, vagy – banknak vagy szakosított hitelintézetnek minősülő – részvénytársaságként - pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, - pénzforgalmi illetve az elektronikus pénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi illetve elektronikus pénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként, - a többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet. A pénzügyi szolgáltatás egyéb közvetítését bármely jogi személy, és egyéni vállalkozó is végezheti. 20

Alapvető tevékenységi korlátok a pénzpiacon 1. Kizárólag pénzügyi intézmény nyújthat üzletszerűen pénzügyi szolgáltatást - a pénzügyi szolgáltatás közvetítése (bankügynök) kivételével. 2. Pénzügyi intézmény főszabályként csak pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújthat. A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatáson kívül végezhető tevékenységek (többek között) a) biztosításközvetítői tevékenység, b) értékpapír-kölcsönzés, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység, d) aranykereskedelmi ügylet, e) részvénykönyvvezetés, f) bizalmi szolgáltatás, g) a Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, ) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenység, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítés, l) közösségi, valamint állami támogatások közvetítése 21

Engedélyezés - hitelintézet A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet: a) alapításához, b) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, c) alapszabályának módosításához, d) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez, e) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez, f) működésének megkezdéséhez, g) tevékenységi körének módosításához, h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, i) képviseletének, fióktelepének, leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez, j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez, k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás), l) működésének megszüntetéséhez, valamint m) jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, amely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló jogszabályban foglaltakat. Hitelintézet: alapítási és működési engedély! 22

Engedélyezés – pénzügyi vállalkozás A Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozás a) alapításához, b) tevékenységi körének módosításához, c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, d) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez, e) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez, f) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint g) működésének megszüntetéséhez. Külön működési engedély nem szükséges! 23

Tevékenység más EGT tagállamban Formái: - leányvállalat létrehozása (általános szabályok szerinti engedélyezés), - fióktelep létesítése (bejelentési kötelezettség), - határon átnyúló szolgáltatás (bejelentési kötelezettség) 24

Jegyzett tőke követelmények Bank legalább 2 milliárd forint induló tőkével alapítható. Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható. (MFB 100 Mrd Ft, lakástakarékpénztár: 2 Mrd Ft, jelzáloghitelintézet: 3 Mrd Ft) Szövetkezeti hitelintézet szövetkezeti formában legalább 300 millió forint induló tőkével alapítható. Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot legalább 50 millió forint induló tőkével alapítható. Pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tőkét pénzben kell befizetni. 25

Személyi és tárgyi feltételek A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek, d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint – a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – vagyonbiztosítás, f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, valamint g) áttekinthető szervezeti felépítés megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható. A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek. Egyes bűncselekmények elkövetése, folyamatban lévő büntetőeljárás kizáró ok, hogy az érintett vezető tisztségviselő legyen. 26

A minősített befolyással rendelkező tulajdonosok A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, a) aki független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tagi irányítását és ellenőrzését, valamint b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tagi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását. 27

A minősített befolyás megszerzésének engedélyezése Köteles a Felügyelettől engedélyt kérni, aki pénzügyi intézményben a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a 20, a 33 vagy az 50 százalékos határértéket. A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet. Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles a szerződéskötést megelőzően a Felügyelettől engedélyt kérni. A pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen. 28

Befektetési szolgáltatók Befektetési szolgáltatási tevékenységet – főszabályként – csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti. A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet. 29

Felügyeleti engedély Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható. A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a törvényi feltételek teljesültek. 30

Felügyeleti engedély (2) A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel jogszabályi követelményeknek. Nem kell a Felügyelet engedélye a befektetési szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével. A Felügyelet által kiadott engedély más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít. 31

Tőkekövetelmények A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez legalább 130. 000 euró összegű induló tőkével rendelkezik. Ha a befektetési vállalkozás a sajátszámlás kereskedésre és jegyzési garanciavállalásra nem jogosult, de a megbízás felvétele, a megbízás végrehajtása, vagy a portfóliókezelés tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez, és a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább 125. 000 euró, b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább 50. 000 euró összegű induló tőkével rendelkezik. Ha a befektetési vállalkozás a megbízás felvétele és a befektetési tanácsadás tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult (letétlezelés, letéti őrzés), akkor legalább 50. 000 euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább 1 millió euró, és évente összesen legalább 1 millió 500 ezer euró. A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható. 32

Szervezeti forma A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, valamint hogy a) lehetővé tegye a befektési szolgáltatási tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését, b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdekösszefonódás lehetőségét, c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét, d) átlátható legyen, e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést, f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék, g) biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást. 33

Prudenciális szabályok • • • Likviditás és szolvencia Saját tőke Általános tartalék Eszközök minősítése Kockázati céltartalék Kockázatvállalási korlátok Tőkepufferek Szavatolótőke-követelmények Javadalmazás 34

Likviditás A hitelintézet köteles folyamatosan fenntartani azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját). A hitelintézet a forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi. A hitelintézet likvidtásfenntartási kötelezettségét követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja. (Lejárati összhang). 35

Szolvencia fenntartás alapvető eszköze a szavatoló tőke, amely legalább a) a szabályozásban meghatározott minimum tőkekövetelmény, vagy b) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke értékénél. A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. 36

Saját tőke és általános tartalék A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a törvényben az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél. Ha a saját tőke összege az előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb 18 hónapra meghatározott időt biztosíthat. A hitelintézet az adózott eredményéből általános tartalékot képez. Mértéke a tárgyévi adózott eredmény 10%-a. Az általános tartalék csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használható fel. 37

Eszközök minősítése és a kockázati céltartalék A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit. A hitelintézet mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. 38

Ügyleti szabályok, kockázatvállalási korlátok Kockázatvállalási szabályzat Kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthető. Biztosítéki rendszer: a hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja. Nem elfogadható fedezetek: a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, ideértve a szövetkezeti részesedést is, b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk. -ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvénye. Ügyfél és ügyletmonitoring 39

Nagykockázat vállalás (CRR) A nagykockázat-vállalás fogalma: Egy intézmény kitettsége egy ügyféllel vagy az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szemben akkor tekinthető nagykockázat-vállalásnak, ha értéke eléri vagy meghaladja a figyelembe vehető tőke 10 %- át. Az intézmény egy ügyfél vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettsége nem haladhatja meg a figyelembe vehető tőkéjének 25 %-át. Amennyiben az ügyfél pénzügyi intézmény, vagy amennyiben az ügyfélcsoport egy vagy több intézményt is tartalmaz, ez az érték nem haladhatja meg az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 25 %-a és 150 millió EUR közül a nagyobb értéket (de ez utóbbi esetben sem lehet több a szavatoló tőke 100 %-ánál). 40

Felügyelet 2013 -ig PSZÁF, 2013 -tól MNB Felügyelés: - Tájékoztatási kötelezettség (rendszeres, eseti) - Engedélyezés - Ellenőrzés - Szankcionálás 41

Adatszolgáltatási kötelezettség A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be, b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet – pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) – alakul ki, c) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó összegben csökkent, d) fizetéseit megszüntette, vagy e) működését – pénzügyi szolgáltatási tevékenységét – megszüntette. A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek két munkanapon belül – írásban – bejelenti a) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását, b) az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését. 42

Adatszolgáltatási kötelezettség A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet – határozott időre – az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan (rendkívüli) adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet a) a likviditás, b) a szolvencia, c) a kockázatvállalás, d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása, e) a szervezet működésének, valamint f) a belső ellenőrzés rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart. 43

Felügyeleti felülvizsgálat A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a hitelintézet a Hpt. , továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és a CRR rendelet betartása érdekében hoz. A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet a Hpt. , továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és a CRR rendelet összes követelményének való megfelelését. 44

Intézkedések alkalmazása A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti a Hpt. , az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi. A Felügyelet a Hpt. , a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést. A Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet az elkövetkező tizenkét hónapban nem fog megfelelni az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek. 45

Intézkedések Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) kötelezheti a pénzügyi intézményt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket aa) A Hpt. vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, ab) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására; b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek ba) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, bb) üzletszabályzat, illetve belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására; c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését; d) kötelezheti a pénzügyi intézményt rendkívüli intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására; e) figyelmeztetheti a pénzügyi intézmény vezető állású személyét; f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását; g) kötelezheti a hitelintézetet az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére; h) kötelezheti a hitelintézetet a jogszabályban meghatározott nyilvánosságrahozatali követelményen túlmutató nyilvánosságrahozatali előírások teljesítésére. 46

Intézkedések Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) kötelezheti a pénzügyi intézményt • belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására vagy alkalmazására, • az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, • az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére, • a működési költségek csökkentésére, • megfelelő nagyságú tartalékok képzésére, • az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, • más könyvvizsgáló választására; b) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti • az osztalék kifizetését, • a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését, • a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét vagy, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson, • a tagok és a vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását, • a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását), • az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, • fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését; c) a teljesítményjavadalmazás nettó bevétel százalékában történő meghatározására kötelezheti a hitelintézetet, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a prudenciális követelményekkel; d) kötelezheti a hitelintézetet a helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy – ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől – a helyreállítási terv harminc napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére. 47

Kivételes intézkedések Felügyelet a következő kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja: a) előírhatja aa) a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását, ab) hogy a pénzügyi intézmény a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően rendezze tőkeszerkezetét, b) korlátozhatja vagy megtilthatja a hitelintézet számára ba) a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket, bb) a betétek és más visszafizetendő források kifizetését, bc) a kötelezettségek vállalását, c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét, d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez, vagy f) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős határozatban megállapította, és kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság. 48

Magyar Nemzeti Bank 49

Alapvető rendeltetése, státusza • Jegybank és • Pénzügyi felügyelet • Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja • Független (szervezetileg és személyileg) • Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 50

Feladatai • meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. • jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme Magyarország törvényes fizetőeszköze. • deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. • a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. • felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket. • statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra. • kialakítja a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. • külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el. • ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét. 51

Az MNB jogi formája Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést a cégnevében nem kell feltüntetni. Alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek. Részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter képviseli. Jegyzett tőkéje 10 000 000 Ft. A részvényesi határozattal dönt: a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról, b) a könyvvizsgáló megbízásáról és visszahívásáról és c) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról. 52

Az MNB szervei a) a Monetáris Tanács, b) a Pénzügyi Stabilitási Tanács, c) az igazgatóság és d) a felügyelőbizottság. 53

Monetáris Tanács MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. Hatásköre: - Monetáris politika meghatározása - Pénzkibocsátás - Arany és devizatartalékképzés - Árfolyampolitika, devizaműveletek - Jegybanki satisztika 54

Monetáris tanács tagjai A Monetáris Tanács legalább 5, legfeljebb 9 tagú testület. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNBvel. A Monetáris Tanács tagjai: a) az MNB elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke, b) az MNB alelnökei és c) a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ. 55

Az MNB elnöke és alelnökei Az MNB élén elnök áll, akinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke. Az MNB elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. 56

Az igazgatóság felelős a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB működésének irányításáért. Az igazgatóság tagjai: a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és b) az MNB alelnökei. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik: a) a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása, b) az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása, c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása, d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok – ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is – jóváhagyása, e) a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása, f) a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződésmódosítás. 57

Pénzügyi Stabilitási Tanács Az MNB hatáskörébe tartozó ügyek közül a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács jár el a - a fizetési és elszámolási rendszer felvigyázásával, - a makroprudenciális ellenőrzéssel, - a szanálási hatósági feladatokkal és - a pénzügyi felügyeleti feladatokkal kapcsolatos eljárásokban. A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai: a) elnökként az MNB elnöke, b) a Tanács hatáskörébe tartozó feladatot felügyelő alelnökök, c) az MNB elnöke által kijelölt vezetők. 58

A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve. A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a monetáris politikával és a pénzügyi stabilitás biztosításával kapcsolatos feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság tagjai: a) az Országgyűlés által választott elnöke, b) az Országgyűlés által választott további három tag, c) a miniszter képviselője és d) a miniszter által megbízott szakértő. 59

Könyvvizsgáló Az MNB köteles könyvvizsgálót megbízni beszámolóinak ellenőrzésére. Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A megbízás lejártát követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható. 60

Monetáris politika és annak eszközei Az MNB az elsődleges célja (árstabilitás) szolgálatában a monetáris politikai eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit a törvény keretei között önállóan alakítja ki. Monetáris politikájának eszközeként az MNB: a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt, b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon, c) saját értékpapírokat bocsát ki, d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg, e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol), f) szabályozza a kötelező tartalékot és g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz. 61