A pl utcai fik Szmagyarzatok minutum pillanat szablysrts

A pál utcai fiúk

Szómagyarázatok: minutum pillanat szabálysértés gigerli piperkőc sétálóutca kihágás szabálysértés tiszteleg grund beépítetlen terület piperkőc korzó sétálóutca társaság, egyesület hapták vigyázzállás deszkakerítés egylet társaság, egyesület pillanat szalutál tiszteleg irodalmi szakkör palánk deszkakerítés beépítetlen terület önképzőkör irodalmi szakkör vigyázzállás

Keletkezési körülmények: • Gaál Mózes (iskolaigazgató) kérésére született meg a regény. • 1907 -ben jelent meg könyvalakban. • Korábban folytatásokban közölte a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóirat.

„A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906 -ban írtam folytatásokban egy ifjú -sági lap számára, amelyet volt tanárom, Dr. Rupp Kornél szerkesztett. Abban az időben természete-sen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutá-nonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő sze-mélyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Egyébként is szeret-tem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában.

Szóval ezen a nyugodt helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek. Ezek Feiks Jenő rajzolóművész és Pásztor Árpád írótársam” - írja Molnár Ferenc önéletrajzában. Molnár Ferenc

Néhány szó a műről: • nosztalgiaregény (sóvárgás az elmúlt szép dolgok után) • a cselekménye kitalált, de a helyszínek valósak • a szereplőket egykori diáktársairól mintázta Práter utcai szoborcsoport

Műfaja: regény • • epikus műfaj prózai formában íródott eseménysort mond el benne párbeszéd és leírás található terjedelme viszonylag hosszú az események sok helyszínen játszódnak sok szereplője van viszonylag hosszú időt fog át

Ismered ezeket a tárgyakat?

Bunsen-lámpa stanicli tintatartó verkli konflis pilulásskatulya

A mű témája: • A XIX. század végi fővárosi fiúk világát mutatja be. • A mű két gyerekcsapat küzdelmét állítja a középpontba. • A befejezésből kiderül, hogy mindkét csapat vesztessé válik. Elveszítik területüket: a füvészkertiek a szigetet, a Pál utcaiak a grundot, amelyért olyan hősiesen harcoltak.

Helyszínek: • A regény valódi helyszíneken játszódik. Budapest VIII. és IX. kerülete, a Józsefváros és a Ferencváros egykori utcái, terei, épületei, kertjei jelennek meg a műben, melyek még ma is könnyen azonosíthatók: a Pál utca, a Mária utca, a „Múzium”, a Füvészkert, stb. • A regény cselekményének helyszínei közül négy emelkedik ki: az iskola, a grund, a Füvészkert és Nemecsekék lakása a Rákos utcában.

grund

füvészkert

Szerkezete: 1. előkészítés: 2. bonyodalom: 3. kibontakozás: 4. tetőpont: 5. megoldás: – közgyűlés délután a grundon – Áts Feri elrabolja a Pál utcaiak zászlóját a) látogatás a füvészkertben b) Geréb és Janó árulása c) Nemecsek a vörösingeseknél d) készülődés a csatára – a csata és Nemecsek halála hiábavaló volt

Memóriafejlesztés

közlegény füvészkert vörösingesek áruló meghűlés csata grund zászló közgyűlés gittegylet

Szereplők: P á l u t c a i a k § § § § Boka János Nemecsek Weisz Csónakos Csele Barabás Kolnay Leszik v G E R É B § § Áts Feri Pásztorok Szebenics Wendauer ö s i n g e s e

• A két főszereplőt, Nemecsek Ernőt és Boka Jánost ismerjük meg a legjobban, de a mellékszereplőkről is megtudunk olyan dolgokat, amik egyénivé, jellegzetessé teszik őket. • A szereplők mindegyikének akad kisebb-nagyobb hibája, a történet végére azonban mindegyikük jelentő -sen megváltozik. • A történet felnőtt szereplői csak mellékszereplők, a háttérben állnak, nem befolyásolják az eseményeket. A regényben a gyermeki világ élesen elválik a felnőttek életétől.

Nemecsek Ernő Vézna testalkatú, szőke, kis növésű fiú. Alázatos, udvarias, érzékeny. Igazi kisember jellem, akit mindenki lenéz. Hektor (a tót kutyája) mellett ő az egyedüli közlegény a Pál utcai fiúknál. • Társai igaztalanul gyávának és árulónak tartották. • A grundért vívott csatát ő döntötte el • Önfeláldozó, a bátorságáról többször tett tanúbizonyságot. • •

Boka János • A Pál utcai fiúk vezére. • Korához képest idősebbnek tűnt. • Tizennégy éves komoly, kölyökképű fiú, akinek a hangja mély és szelíd. • Magabiztos fellépésű, határozott jellem. • Bátor, igazságos, példamutató és türelmes. • Képes arra, hogy felismerje a hibáit, és kijavítsa azokat. • A veszekedésből általában kimaradt.

Áts Feri A vörösingesek vezére. Bátor, erőteljes, következetes. Vezéregyéniség, aki okos és eszes. Korához képest nagy érettséggel követelte meg az általa hozott döntések betartását. • Nem tűrte az igazságtalanságot. • Az ellenséges tábor egyik pozitív figurája. • •

Geréb Dezső • Árulóvá vált: elárulta a Pál utcaiakat a vörösingeseknek, de aztán megbánta tettét. • Hősiesen harcolt a Pál utcaiak oldalán a végső ütközetben.

Bűvös négyzet

B E C G E R É B D E Z S Ő K K S I W H H E K T O R H S D B U O Z N E M E C S E K E R N Ő D S R E B I A Á S L M A W S G M O L O B A S Y B E K N J A N Ó K L E T E R Z A D L J O Á T S A H J S Z N A M N E E I O N D N O Z S I B D L F G H Q O Ó K H L M I Á C Á U O W Z Á T S F E R I D K P S S K K Á C Z T A N Á R Ú R P I R

B E C G E R É B D E Z S Ő K K S I W H H E K T O R H S D B U O Z N E M E C S E K E R N Ő D S R E B I A Á S L M A W S G M O L O B A S Y B E K N J A N Ó K L E T E R Z A D L J O Á T S A H J S Z N A M N E E I O N D N O Z S I B D L F G H Q O Ó K H L M I Á C Á U O W Z Á T S F E R I D K P S S K K Á C Z T A N Á R Ú R P I R 1. Rátz tanár úr 2. Geréb Dezső 3. Szebenics 4. Pásztorok 5. Leszik 6. Nemecsek Ernő 7. Barabás 8. Áts Feri 9. Janó 10. Hektor 11. Weisz 12. Boka János 13. Csele 14. Kolnay 15. Csónakos

Állítsd betűrend-be a neveket!

1. Rátz tanár úr 2. Geréb Dezső 3. Szebenics 4. Pásztorok 5. Leszik 6. Nemecsek Ernő 7. Barabás 8. Áts Feri 9. Janó 10. Hektor 11. Weisz 12. Boka János 13. Csele 14. Kolnay 15. Csónakos 13. 6. 14. 12. 10. 11. 2. 1. 8. 7. 15. 3. 4. 9. 5. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Áts Feri Barabás Boka János Csele Csónakos Geréb Dezső Hektor Janó Kolnay Leszik Nemecsek Ernő Pásztorok Rátz tanár úr Szebenics Weisz

A mű jelentősége: • Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. • Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott is -kolai olvasmány.

Oroszország Franciaország Spanyolország Horvátország Svédország Lengyelország Mexikó Brazília

Igaz vagy hamis?

a) b) c) d) e) f) g) h) i) A törökmézes ember olcsón adta a termékét. igaz ― hamis Boka tintája a zsebébe csöpögött. igaz ― hamis A zászlót a Pásztorok vitték el a grundról. igaz ― hamis Csónakos papuskámnak szólította a társait. igaz ― hamis Négy koppantással lehetett bemenni a grundra. igaz ― hamis A tót kutyáját Hádésznak hívták. igaz ― hamis Nemecsek a gittegylet titkára lett. igaz ― hamis Rácz tanár úr történelmet tanított. igaz ― hamis Boka nevét Hunyadi János neve mellé írták a történelemkönyvben. igaz ― hamis j) A zászló, amit Áts Feri elvitt, piros és zöld színű volt. igaz ― hamis k) Nemecsek a csata után főhadnagy lett. igaz ― hamis Ha az igaz állítások után lévő betűket megfelelő sorrendben összeolvasod, akkor Molnár Ferenc egyik színpadi művének a címét kapod. K M G O I S L V I L A