A perifrik helyzete a vilggazdasg trtnetben dr Jeney
A perifériák helyzete a világgazdaság történetében dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Világgazdaság fejlődéstörténete I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai A. B. 1450– 1640: „hosszú XVI. század” 1640– 1780: kereskedelmi kapitalizmus kora II. 1780– 1880: Az ipari kapitalizmus kora III. 1880– 1945: A monopolkapitalizmus kora IV. 1945 -től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság A. B. 1945– 1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság 1990 -től: egytípusú világgazdaság
I. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása 1. Világkereskedelem „nagy háromszöge” – – 2. Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de selyemút helyett tengeren Eu. : ázsiai kereskedelmi deficit ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta Világkereskedelem „kis háromszöge” – Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett a) Afrika Újvilág: rabszolgák b) Újvilág Európa: arany-, ezüst- és gyarmatáruk c) Európa Afrika: iparcikket rabszolgáért
Perifériák a merkantilizmus idején n Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező 1. Periféria: természeti adottságok, társadalmak fejlettsége, szervezettsége 2. Centrum: hatalmak érdeke, céljai n Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején – Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere külső erőforrás az európai fejlődés számára – Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem n Közös hasonlóságok: – Nincs magántulajdon nincs tőkés fejlődés külvilágtól elzártak – Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést – Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása
II. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája n Rabszolga-kereskedelem betiltása (1807) – – Összetört a világkereskedelem „kis háromszöge”, helyette: 2 irányú nemzetközi tőkeáramlás (centrum–perif. viszonyban) Jellemző irány Szállított termék Következmények a perifériára Centrum • Gyáripari termékek periféria • Szoros függés az európai iparcikkektől • Meglévő kézműipar, manufaktúrák tönkretétele • Ipar kialakulása akadályozott Periféria • Ellentételezésül primer szektor termékei (olcsó centrum munkaerővel nyersanyag, élelmiszer) • Primer szektor centrum országoknak megfelelően átalakul (élelmezési válság)
Perifériák az ipari kapitalizmus idején n Perifériák paradoxonja – Miközben maga erőforráshiánnyal küszködött, mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását – Ez a munkamegosztás a centrum erőfölényét biztosította n Trópusi-Afrika – Rabszolga-kereskedelem betiltása +: (igaz korábban ez volt az egyetlen bevételi forrás volt Ny-Afr part menti térségében) – Gyarmatosítók: angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) – Merkantil világkeresk. időszakában kialakult c–p viszony erősödik n Dél-Ázsia – Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása – Földadó, angol gyáripar termékei itt volt virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele
III. A monopolkapitalizmus kora n XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok: tőkekoncentráció, centralizáció kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus – Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került előtérbe n Centrum = gyarmatosító hatalmak – Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára – Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak imperialista gyarmatbir
Gyarmatok és gyarmattartók 1914 -ben n n NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km 2, 450 mió fő) de „elkényelmesedik”
XX. század eleje: perifériák viszonylag jobb helyzete a világválság idején n 1929– 1933: világgazdasági válság – 1929– 1937: világkeresk 55%-kal visszaesik n n Túltermelési válság a legnagyobb túltermelőket jobban érintette a válság (USA, No. ) Országonként eltérő válaszok a válságra – Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (– 2, 2%) – Közepes helyzet: Eu – alig csökkent a súlya (– 0, 9%) – Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia – nőtt a súlya (+0, 4– 2, 1%)
IV. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában n Gyarmatok: politikai függetlenség gyarmati rsz. összeomlása – 1947: India és Pakisztán (1960 -as években fejeződött be) – Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása – Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája n Nemzetközi szervezetek a Periférián is
Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970 -es évektől n 1970 -es évek: 2 olajárrobbanás strukturális válság (nem konjunkturális) – Fejletlen országok (3. világ), „Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok) – Periféria: súlyos eladósodás Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában Adatforrás: Világbank n Világgazd erősen polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai – É–D: csak gazdasági – Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is)
A perifériák gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai 1. 2. 3. Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás Kétarcú gazdaság és társadalom – Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság – Duális jellegű, heterogén társadalom
XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián n n Periféria fejlődése földrajzilag és ágazatilag koncentrált jellegű Fejlettebb városok (többnyire kikötővárosok, kapuvárosok (gateway city), elsődleges városok (primate city): gyarmati időket őrzi – Modern szektor: korszerű technika – Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el – Társ–gazd rsz formálódik (kapitalizálódás) megbontja a társadalom hagyományos talapzatát – Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése n Hátország – Tradícionális szektor: nem tudja felvenni a modern szektor termékeit – Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű marad) duális szerkezet n Elmaradott struktúra függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs f autonóm fejlődés, aszimmetrikus kapcsolatok elfogadása – Világtól való elzárkózás (delinking) nem alternatíva
W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete n W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete: – Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ átmenet nekilendülés (take-off) érettség modern fogyasztói társ – De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek n Modernizmus kedvelte, ma már sokan vitatják
I. Wallerstein: centrum– periféria n Periféria: – Centrum fejlettségi szintjétől elmarad – Nem szerves, nem autonóm pályán mozognak – Fejlődésük más viszonyok között kialakult (fejlettebb) rendszer átvételén alapul mintakövetés – Kérdés: az átvett minták képesek-e szervesülni, egész rendszert dinamizálni?
Szegénység ördögi köre n G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok: – Szegénység nem jut a beruházásokra nincs növekedés szegénység – Szegénység iskolázatlanság demográfiai robbanás nyílt és lappangó munkanélküliség szegénység – Szegénység külföldi tőke + kölcsönök forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás szegénység – Szegénység nyersanyagexport romló cserearányok szegénység
Perifériák egyéb földrajzi elnevezései n Egyéb elnevezések – „Dél, Szegény Dél”: délen van Ausztrália is, északon pedig Kazahsztán vagy É-Korea – „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív – Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb növekedés mint a fejletteké – 3. világ – hidegháború
- Slides: 17