A parlagf elleni vdekezs j stratgija Relis cl

A parlagfű elleni védekezés új stratégiája Reális cél a pollenkoncentráció drasztikus csökkentése 3 (30 db/m ) Dr. Reisinger Péter, egyetemi tanár Budapest, 2012. június 14.

A parlagfű elleni védekezés jelenlegi gyenge pontjai • Központi irányítás hiánya • Agrárértelmiség közömbössége a probléma iránt • Területi monitoring szervezetlensége • Módszertani hibák: - a védekezés integrálásának hiánya - különleges védekezési megoldások kimunkálatlansága - nemzetközi kutatási eredmények hiányos ismerete • Tarlóhántás elmulasztása, gondozatlan táblaszélek • Civil és szakmai szervezetek együttműködése

Központi irányítás hiánya • Országos felelős személy, vagy szűk körű (max. 3 tagú) bizottság felállítása, jogosítványokkal való ellátása (miniszteri megbízott, kormánybiztos) • Kizárólag agrár szakember, ill. növényvédő szakember legyen az irányító

Közömbösség: területi monitoring • Kik járnak a mezőgazdasági területeken? VM szakigazgatási intézményeinek munkatársai, növénytermesztő és növényvédő szakemberek, falugazdászok, mezőőrök, vadászok, polgárőrök, mezőgazdasági termelők… • Többezer szakember!

A védekezés módszereinek integrálása • Csak kaszálás - nagyrészt eredménytelen • Erősebben kell támaszkodni a legújabb K+F eredményekre! • Néhány példa

Precíziós gazdálkodás - tarlókezelés (szenzor)

A célfeladatra összeállított, fordulékony, gyorsan mozgó permetező eszköz

Herbicid-toleráns (IMI) napraforgó

Tarlóhántás, táblaszélek • 3 héten belül virágzó parlagfű egyedek • A határban járó szakemberek munkájának fokuszálása a tarló terület megművelésére (augusztus-szeptember) • Táblaszélek: oktatási programok és akciók a gondozásra

Civil és szakmai szervezetek együttműködése • Alázattal kell fogadni a civil kezdeményezéseket • De - a szakmai szempontokat és érveket nem szabad feladni • Oktatási programok a civil szféra számára

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!