A nyilas terror A nyilas uralom alig 4

A nyilas terror „A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000– 70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető menetelés alatt. „

A puccs előkészítése • 1944. szeptember 13 - Szálasi Ferenc régi harcostársát, Kovarcz Emilt nevezte ki a párt fegyveres erejének. • Szeptember 20 -án megérkezett Budapestre Otto Skorzeny SS tiszt • Alárendeltek két ejtőernyős-zászlóaljat • Budapestre küldtek 47 Tiger harckocsit • A főváros körüli pályaudvarokon várakoztatták a tiszántúli harcokra szánt 24. páncélos hadosztályt szállító szerelvényeket is • Október 13 -án a magyar fővárosba érkezett Erich Bach-Zelewski SS tábornok

Kiugrási kísérlet • Oktober 11 -én aláírta Faragho Gábor vezérezredes Moszkvában a fegyverszünetetről szóló megállapodást. • Horthy október 15 -öt nevezte meg a fegyverszüneti egyezmény végrehajtására és publikálásra. • A koronatanácson a miniszterek támogatják Horthyt. • A kormányzó október 15 -én kihallgatásra kérette Veesenmayert. • Skorzenyék 15 -én délelőtt elrabolták ifj. Horthy Miklóst. • A rádióba is kihirdetik a fegyverszünetet. • A tisztikar ellenezte a döntést – Nyilasokkal szimpatizáló tisztek átvették az I. hadsereg felett a parancsnokságot – II. hadsereg parancsnokát a saját vezérkari főnöke tartóztatta le – A budapesti hadest parancsnokát, Aggteleky Bélát, és a dunai flotilla parancsnokát, Hardy Kálmánt is saját beosztott tisztjeik tartóztatták le.

Szálasi Ferenc • Született 1897. január 6. – Kassa • Elhunyt 1946. március 12. – Busapest • Hivatali ideje 1944. október 16. – 1946. május 5. • Apai ágon Szálasi ősei örmények voltak. • Szálasi anyja, Szakmár Erzsébet akinek ereiben szlovák és ruszin vér is csörgedezett. • 1944 -ig édesanyjával egy háztartásban élt. • Az elemi iskoláit szülőhelyén, Kassán végezte, majd katonai alreáliskolába került Kőszegre, és Marosvásárhelyre. • Az I. VH-ban 36 hónapon át teljesített frontszolgálatot. • 1918 őszén Magyarországra költözött • 1921 -ben elvégezte a hajmáskéri alantos tiszti tanfolyamot.

• 1923 -ban jelentkezett a vezérkari tiszteket képző tanfolyamra a Ludovikán. • Kiváló eredményeit 1924 -ben soron kívüli századosi előléptetéssel jutalmazták, majd 1925 -ben a vezérkar tagja lett. • Képességeit és olvasottságát tiszttársai is elismerték, ám többen öntörvényűnek, tudálékosnak tartották. • 1926 februárjától 1929 -ig a Vezérkari Főnökség (VKF) tábornoki és vezérkari továbbképzés és a vezérkari személyügyek osztályán szolgált, közben külföldi tanulmányutakon vett részt. • 1933. május 1 -jén, 36 évesen vezérkari őrnagy lett. • 1935. március 4 -én bejelentette a Nemzeti Akarat Pártjának (NAP) megalakulását.

A nyilas terror • A fővárosban a német csapatok és nyilas pártszolgálatosok megszállták stratégiai fontosságú pontokat. • Szálasi bejelntette a rádióban a hatalomátvételt és a háború folytatását. • Szinte puskalövés nélkül zajlott a puccs. • Szálasi 1944. november 4 -én felesküdött a Szent Koronára, Nemzetvezető lett. Ezután totális diktatúrát vezetettek be • Szálasi és köre rendületlenül hitt a német csodafegyverek erejében, és meghirdette a totális háborút.

• Eleinte a deportálások folytatódtak, majd az erőforrások apadtával halálmeneteket indítottak a koncentrációs táborok, valamint a nyugati határ felé. • Mindennaposak voltak a brutális kivégzések, a tömeges vérengzések (kb. 3600 áldozatot követeltek a Duna-parti kivégzések) • 65 -70 ezer budapesti zsidó veszett oda a halálmenetekben, a gettó embertelen körülményei közepette, illetve a kivégzések során alig négy hónap alatt. • A vidékieket 1944 tavaszán és nyarán már nagyrészt deportálták, a férfiak egy része pedig munkaszolgálatos századokba volt beosztva.

A nyilas uralom bukása • Ezalatt a Vörös Hadsereg folyamatosan nyomult előre, s 1944. karácsonyára bekerítette a fővárost. • A nyilas vezetőség a nyugati országrészbe tette át székhelyét 1944 végén. • A magyar csapatok parancsnoka Hindy Iván lett, aki október 15 -én letartóztatta felettesét, Aggteleky Béla altábornagyot, Hindy 1944. november 1 -ei hatállyal vezérezredes lett. • Szálasi először Farkasgyepűn (Gyepű I. ), majd Brennbergbányán, végül Kőszegen (Gyepű II. ) állította fel főhadiszállását. • Nemzetvezető ekkoriban leginkább hét kötetre tervezett könyvét írta a hungarizmusról, nagy mű azonban nem tudott elkészülni.

• 1945. március 27 -én már Magyarországot is el kellett hagynia, s Ausztriába áttennie székhelyét. • Május 5 -én esett amerikai fogságba. Nem sokkal később az amerikai hatóságok kiadták Magyarországnak. • A Budapesten lezajlott per mind első, mind másodfokon halálra ítélte az egykori Nemzetvezetőt. • Az ítéletet 1946. március 12 -én hajtották végre.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET • Források – http: //www. mommo. hu – http: //hu. wikipedia. org – http: //www. holokausztmagyarorszagon. hu • Képek – http: //google. hu